Ha kiskutya, akkor kölyök, v. már nagyobbacska? (tudásbázis kérdés)

A férjem évekkel ezelőtt elhatározta , h soha többet pici kutya ! Aztán egyik kollegájának nyakán maradt egy foxi-pumi keverék , teljesen úgy nézett ki a feje , mint egy kerekképű bagoly , tündéri volt , ma már nagyfiú. Aztán egy másik kollegájánál nem kelt el a puli-lány , kis fekete szőrgombóc , az is itt kötött ki nálunk , csak elköttetve nem lett egyik se , csak a baleset után , aki ma egy puli-pumi-foxi egyveleg , kinézetre teljesen puli , csak a pofija + a 4 lába krémszínű , de picinek ő is kerek bagolyképű volt . Neveletlen , gondoltam rá , ha lenne egy Cezar Milland itt a közelbe , akkor biztosan jólnevelt kutyust faragna a Piciből .

Egyet értek forrest2010-el, valóban a kutya választ gazdát, nem mi a kutyust. Nagyon hálásak tudnak lenne, érzik ők, hogy segítenek rajtuk. Annyiból is jobb talán egy nagyobb kutyus, hogy már komfortos, nem kell folyton azt lesni mikor pisili le a követ :)

9hónaposan még simán nevelhető:) Mi 11hónaposan kaptuk meg a kutyusunkat, igazi kis szélvész volt, mindent megrágott, mindent szétszedett, de sikerült nevelni:) Mi nem változtattuk a nevét, de kapott beceneveket és mindenre hallgat:)

Ha kiskutya, akkor kölyök, v. már nagyobbacska?