37 múltam, szeretnék már egy kisbabát (beszélgetős fórum)

Akkor nem is kérdés,hogy itt van-e az ideje.A többi meg majd jön magától...

A legnagyobb fiam 15 éves múlt,,a középső 13 és a pici kedden lesz 8 hetes.

Lehet,hogy furcsán hangzik,de amikor azt mondja valaki,"anyának érzem magam",nem tudom pontosan,hogy ez mit jelent.

Én azt érzem,hogy bármit megtennék értük,és feltételek nélkül imádom őket.Néha nehéz velük,de ha nincsenek velem/velünk óriási űr tátong mindenütt.

mikor a pici megszületett,ilyen sms-eket írtam:kedves... ma délután 14:25-kor háromszoros ÉDESANYA lettem.Furcsa volt leírni,de hihetetlen jó érzés ;)

Kívánom,hogy mielőbb megtapasztald ezt az érzést <3

Na,hát ez a bogyó téma...Lehet,hogy tényleg jelent valamit,ami az is lehet,hogy a szervezetednek szüksége van erre a hormonra,de még meg kell szoknia.

A társadalmi "elvárásokkal" NE FOGLALKOZZ !!! Nem másnak kell megfelelned,CSAKIS saját magatoknak.

Gondolj bele:régen az ilyen korú nők lassan már nagymamák lettek (anyukám 43 volt,mikor a legnagyobb fiam,az első unokája megszületett...).Mostanra egész más a helyzet.Sokan -mint pl én is- ilyenkor bevállalnak még 1-2 babát...Vagy épp ilyenkor kezdenek el gondolkodni rajta,mint Te is.

Hallgass a szívedre !!! Sokat már nem érdemes várnod,mert -nem azért,hogy "kifutsz" az időből-hanem,hogy biztonsággal fel tudjátok Őt(őket) nevelni ! Tényleg ne foglalkozz azzal,mit mondanak mások,mert biztos lesz,aki "támad",hogy minek már ilyenkor gyerek,és nagyon sokan fognak támogatni.

Hogy jó anya leszel-e???A saját gyermekednek a legjobb :) Még,ha néha nem is egyezik majd a véleményetek.A lényeg,hogy nagyon-nagyon szeresd,és éreztesd is vele.

Nem könnyű gyermeket jól nevelni,de olyan sosem lesz,hogy mindenkinek "megfelelj".A legfontosabb a szeretet.

A felelősség pedig a várandósság ideje alatt fokozatosan alakul ki.Ez így van kitalálva.Van időd hozzászokni,hogy lesz egy pici emberke,akinek élete első pár évében te/ti lsztek a legfőbb támaszai.

Biztosan jó mami leszel,de biztosan nem fogsz mindenkinek megfelelni.Nem is ez a cél,a gyermekednek felelj meg,a szeretet mindent megold!!!

Szerintem az teljesen természetes, hogy felmerülnek benned ezek a kérdések, hogy jó anyuka leszel –e? Ezért is leszel az, mert gondolsz arra, hogy ez az öröm mellett, nagy felelősség is, helyt kell állnod 24 órába, s nem mondhatod, hogy nincs kedved stb. Hidd el jó anya leszel!

Arra kérdésre, hogy honnan tudja az ember, hogy mikor van itt az idő, nehéz válaszolni. Én mindig úgy képzeltem, hogy 25 évesen már anya leszek, nem így alakult. Mindig is tudtam, hogy szeretetben, családban szeretném várni és felnevelni a gyermekemet. Nálam amikor már kb. 1 éve együtt voltunk a párommal (még fiatalon 22-23 évesen) biztos voltam benne, hogy őt szeretném férjemnek, gyermekem apjának, pedig párom ekkor még úgy gondolta 30 éves kora alatt nem lesz gyerkőce. Sosem sietettünk semmit, jött minden magától, s tudtuk a házasság után, már bármikor jöhet a babóca. Én úgy érzem, hogy most „mindenünk megvan” ahhoz, hogy megtapasztaljuk ezt a csodálatos érzést, hogy szülők leszünk. S persze félek, hogy fogom meg majd az aprócska kis testét (ahogyan féltem, amikor unokahúgomat először a karomba vettem, aztán rám nézett a kis szemeivel, s mintha azt mondta volna, ne félj, hamarosan itt szaladgálok, s valóban így van, hamar felnőnek).

Az, hogy idős vagy nem mondanám, ma már sokan vállalnak 35 felett, sőt 40 felett is gyermeket, kinek, hogy alakul az élete. S persze valamilyen szinten „elvárás” is, hogy fiatal házasok, régóta együtt élők gyermeket vállalnak. De szerintem azért érzi is az ember, hogy mikor jött el az idő. De ha már a pocakodban lesz, hidd el mindent más hogy fogsz látni. S kívánom, hogy hamarosan így legyen!

Sziasztok! Elvileg azt már nézték egyszer, az jó volt.... Azt mondjátok meg, honnan lehet tudni, hogy tényleg akar e az ember gyereket, vagy csak a párja vagy a társadalmi nyomás, vagy szokás miatt?

Persze, jó volna már ha adhatnék egy puszit a talpacskájára, magamhoz ölelhetném, vagy együtt ringatnánk a párommal... de ugyanakkor az is bennem van, hogy azért kéne már minél előbb, mert ilyen idősen az emberek már SZOKTAK gyereket nevelgetni.

Lehet egyáltalán az ember tuti biztos a dolgában? Kicsit félek a felelősségtől. Vajon jó anyuka leszek? Elég türelmes? ....

Szedem ezt a Closty bogyót is, de úgy utálom hormonnal tömni magam. Szarul is érzem magam tőle. Vajon mit jelez a testem ezzel?....

Hű, Te is végigélhettél sok mindent, te jó ég.... 6 lombik után spontán fogant a pici??? Ez őrület! A Jóisten ajándéka.... Dejó!!!! El sem tudom képzelni, mit érezhettél, mikor már az örökbefogadáson gondolkoztatok...

Most még próbálkozom, aztàn meddőségi... De előbb össze fog ez jönni, érzem:-)

Ó még csak 2 napja... 5 napig kell szednem, utána pedig szorgalmasan akcióba kell lépnünk a párommal:-) Dokika azt mondta, hogy megnézzük így, ha nem jön össze, emel az adagon. Max 3 hónapig lehet ezzel így szórakozni, utána mást nézünk.

Pest közeli vagyok én is, egy nagyon kedves dokit találtam a neten, a weborvoson is rendel.... a műtét óta hozzá járok.

Nagyon szépen köszönöm, mindenféleképpen!:-) a Titkot én is ismerem, és sok minden mást... ez a siker fele.

Tudom, hogy nekem is lesz kisbabám egyszer, vagy így, vagy úgy, de lesz. Érdekes módon egyre többet fantáziálok róla mostanság, eddig nem tettem.

Várom a csodát.:-)

Akkor nem könnyű a helyzeted...De még időben vagy,bár,biztos vannak,akik nem így gondolják ;)

(A petevezetőkkel kapcsolatban:van egy barátnőm,nagyon nehezen lett terhes,mert csak egy petefészke van -ez előző párkapcsolatában volt- aztán lett egy új párja,de mivel barátnőm 42,a párja 52 éves,úgy gondolták,babát már nem szeretnének.Ezért spirált tetett fel.Egy fél éve volt fent a spirál,mikor terhes lett. =>egy petefészek+spirál==>látod,így is van esély,nem a partnercserére akartam utalni :) )

Én viszont kétszer spirál mellett lettem terhes,sajnos,a babák itthagytak :( A férjem már amiatt nem akart kisbabát,hogy én ne sérüljek jobban lelkileg,mivel a vetélések -főleg a második- nagyon padlóra küldtek.

Én továbbra is nagyon vágytam egy kisbabára...

A védekezésünk megszakítás volt,én nem is forszíroztam nagyon a dolgot,hogy az mennyire bizonytalan,bíztam a sorsban.Bíztam abban,hogy valahol van egy kis emberke,aki ránk vár,hozzánk szeretne megszületni.

Fél év után már kisbabát vártam,aki kedden volt 7 hetes.A két nagyfiamat is imádom,de ez a kicsike az életünk legnagyobb csodája.

Én nagyon hiszek abban,hogy a babák tudják,mikor és hová kell születniük.

Egyébként nekem a vetélések után nagyon sokat segített a TITOK című könyv/film.Megtanított pozitívan gondolkodni akkor,amikor már teljesen feladtam az álmomat.

Tudtam,hogy egyszer eljön a mi időnk,nagyon sokat gondoltam rá úgy,mintha már velünk lenne.Sokszor simogattam a pocakomat,mintha benne lenne egy kicsi élet.Vagy éldául a szobát nem engedtem a páromnak átrendezni -neki nem mondtam,hogy miért-,mert mindig arra gondoltam,hogy ott a babaágy helye lesz...

Azóta én nagyon hiszek a pozitív gondolatok teremtő erejében.

Azt megkérdezhetem,hogy merre élsz?Azért kérdem csak,mert nekem egy nagyon-nagyon jó nőgyógyászom van,aki nagyon sok embert tett boldoggá azáltal,hogy az ő segítségével édesanyává válhattak.Lassan 20 éve járok hozzá,és emberileg és szakmailag is nagyon megbízható.A vetélést is nagyban segített feldolgoznom.

Amikor feltetted a fórumindító kérdést,lehet,nem pont ilyen válaszokat vártál,de nagyon bízom benne,hogy valamit fel tudsz használni a gondolataimból :)

30 évesen találkoztam az igazival, 34 évesen kezdtünk nem védekezni, 36 voltam a méhenkívülinél. Előtte nem voltam terhes. Most kezdett el foglalkozni velem érdemben a doki, eddig mindent rendben talált, azt mondta most, hogy peteérésem van ugyan, de nem reped meg a tüsző. Erre kaptam most a Clostylbegyt.

A műtét után azt mondták, hogy a másik petevezetékem se néz ki túl jól, meg kéne nézni, hogy átjárható e... De a mostani dokim nem erőlteti ezt, szerinte az lesz az utolsó, mert az kárt is tud csinálni, nemcsak hasznot.

Köszönöm, kedves vagy!

Mi már próbálkozunk egy ideje.... Tavaly volt egy méhen kívülim, sajnos az egyik petevezetékem ráment. Most Clostyt. írt fel a dokim, kíváncsi vagyok,mi lesz.

Az idő meg megy ugye....

Szia!

Szeptemberben 38 leszek.Április 2-án született meg a 3. kisfiam.Terhességgel kapcsolatban bármit kérdezhetsz,szivesen segítek,ha tudok.

Nálam a teherbeesés nem volt gond,sőt,még spirál mellett is sikerült.

Mindegyik terhességemre szívesen emlékszem vissza,életem legboldogabb időszakai voltak.

Az utolsó terhességemnél gyakran hangzott el (anyósom szájából),hogy öreg vagy...DE EZ NEM ÍGY VAN!!!tény,hogy biztonság okáért több vizsgálatot csináltak,mint,ha huszonéves lennék,de mindig minden a legnagyobb rendben volt.

A babával kapcsolatban azt veszem észre,hogy még sokkla nyugodtabb és türelmesebb vagyok,mint a két nagyobb fiamnál.

Bármikor újrakezdeném,de valószínűleg erre már nem fog sor kerülni,és ez engem szomorúvá tesz.

Én mindenképpen támogaom a "késői" babavállalást is,mert nincs is ennél jobb dolog a világon!!!

nyugodtan kérdezz bármit,akár privátban is,ha tudok,válaszolok ;)

Sziasztok,

Arra volnék kíváncsi, hogy hányan járunk ugyanebben a cipőben. Ki hol tart, min vagytok túl és mik a tapasztalatok? Segítsük és bíztassuk egymást építő gondolatokkal!