4, 5 éves fiam utál óvodába járni (beszélgetős fórum)
Az a baj hogy nem én vàlsztom az ovit mivel tulterheltseg van ezért hiaba választok ha nincs hely nem veszik be átiranyitják egy másik oviba.Sajnos ez nem megy így!
Nagyon remélem hogy nincs ilyen félelme nagyon szeretem és nagyon rossz hallgatnom ezt.de neki már járnia kell.és megszoktam engedni hogy logjon de csak unatkozik itthon ez is tény
Kívülről nagyon jónak találom ezt a hozzáállást szülői részről, remélem ebben az oviban tudni fognak úgy bánni a kislánnyal, ahogyan az ő kis személye megkívánja. :)
Lehet azért utáltad a sulit, mert kissé antiszocc voltál, és nem szoktad meg a közösségi életet.
Nem egyedi eset, amikor az anyuka ül a kocsiban az ovi előtt és bőg, a gyerek meg bent a csoportban 5 perccel az elválás után vidáman játszik.
Én így jártam. "Szopatott" a gyerek, én meg benyaltam. Egész addig, amíg vissza nem mentem leskelődni.
Oké, ő mondjuk este nem sírt, csak reggel, az oviban.
Úgy mentünk oda, hogy nem is mondtam előre semmit, kíváncsi voltam az első benyomására. Amikor bementünk, rögtön megkérdezték tőle, hogy ő e az új kislány aki ide akar járni... :) Ő meg rávágta, hogy dehogy akar, ő máshová jár. Egy óra elteltével már új jele is volt, és tényként közölte, hogy akkor ő már holnaptól ide jár :)
Ha a gyerek utál oviba járni, akkor valószínű hogy valami nem jó ott neki... mindenképpen jó lenne kideríteni a konkrét okokat, de nem biztos hogy sikerül. Nagyon nagy különbségek vannak az ovik hangulata, légköre között, és nem mindegyik jön be minden gyereknek.
Amúgy én is utáltam oviba járni, kb. ugyanolyan okok miatt mint amilyen gondok a lányommal voltak - egyszerűen nem voltak hajlandóak elviselni ha egy gyerek nem átlagos... pl. kényszerítettek hogy aludjak, pedig sosem tudtam elaludni. Ha unalmamban rosszalkodtam, akkor büntetésben álltam... ahelyett hogy adtak volna valami játékot vagy feladatot hogy ne unatkozzak... Enni viszont alig ettem, úgyhogy rendszeresen megtömtek, volt hogy a délben a számba tömött húst délután 5-kor otthon köptem ki... és az egyik óvónő mindig azt mondta nekem, hogy én vagyok a legrosszabb gyerek az óvodában... Én elhatároztam, hogy nem fogom hagyni hogy a lányom rosszul érezze magát az oviban, így addig mentünk amíg nem találtunk egy olyan helyet ahol szeretik. (Az előző oviból akkor hoztam el amikor lekevertek neki egy pofont...)
Nagyon tetszik ez a megoldás. Rengeteget jelenthet a gyerkőcnek! :)
Gyakorlatból tudom, hogy beválik... Nálunk más okból voltak ovi-gondok, a harmadik oviba járunk 3 év alatt, ezt az utolsót nagyon szereti a kislányom. Ide úgy jöttünk, hogy vele együtt néztük meg, és egy egész délutánt töltöttünk ott mielőtt beírattam volna. Így neki is volt beleszólása a választásba, akkor ő el is döntötte, hogy másnaptól oda jár, és azóta is szereti.
Szegény szerencsétlenek, igaz? Gyerektársaságban töltik az időt, hasznosan, nem a dolgozó szülők mellett unatkoznak napi 8 órában.. Te olvasod is, amit írsz?
Valszeg pont azért utáltad a sulit is, mert nem jártál bölcsibe meg oviba és kimaradt egy nagyon fontos szocializációs szakasz.
Ez nagyon jó ötlet, hogy a kisfiaddal együtt nézzétek ki az új ovit!
Bölcsis is voltam, és van egy emlékem... Beértünk anyuval a bölcsibe cipőváltás következett. Kék alapon fehér virágos szandálom volt, küzdöttem, hogy ne tudja rámadni és szívből zokogtam, hogy ne hagyjon ott, nem akarok nélküle lenni. Nyugtatott, hogy hamarosan jön értem, de ez persze semmit nem használt. Egy ilyen pánik szerű érzés maradt bennem... Ez tudom, hogy nem hiszti volt, hanem az az ősi félelem. Remélem a kisfiadban nincs ilyen mély aggódás. Idővel biztos jobban megbékél, drukkolok!
Ha úgyis váltani kell, próbálj több ovit megnézni, esetleg a kisfiaddal együtt, hogy kiderüljön hol olyan a légkör amiben szivesebben lenne...
Na vajon miért??? Egyrészt ebben az országban az átlag család nem él meg egy keresetből, másrészt 5 éves kortól már kötelező is.
juj de nem jo hogy csak ilyeneket irtok.nálunk nincs ilyen gond a fiam azzal indokolja hogy hiányzom neki és az a baja hogy nem láthat és ilyenkor megszakad a szívem
Utáltam az ovit, nagyon sok emlékem megmaradt. Azt is tudom, hogy miért nem szerettem. Szüleimnek kb azokban az időkben ment tönkre a házasságuk, nagy volt a feszültség, feszült, ideges, szomorú voltam, gyakran elsírtam magam, nem akartam játszani, nem akartam nélkülük lenni. "Undorító" volt az a félelem. Örülök, hogy felnőttem!
Erdekes bennem nincs rossz emlék
Jó azért ha van gyerektársasága,csak igen rossz hogy egésznap ott vannak!sok még nekik de hat ugye anyanak is dolgozni kell.Csak szeretném ha könyebb lenne neki
Nem is tudom hogy miert kell egy kisgyereknek ovodaba menni? Meg azt a kis gyermekkort is elveszik tole! En sem jartam soha ovodaba!Meg a sulit is utaltam, mikor mar nagyobb voltam! Biztosan okos gyerek, tudja hogy az nem jo neki!
Én is utáltam óvodába járni.
én ugy tudom ott nem,de borzasztó érzés mikor kérlel hogy ne keljen mennie.
Az óvodában is hisztizik, vagy csak neked csinálja a cirkuszt? Ez utóbbi elég gyakori.
Már ez a második év ,mégis hullámzó a dolog sokat hisztizik hogy utálja.vannak barátai és jól érzi magát bent,de este kezdi a sírást,és reggel folytatja.Most óvit kell váltanunk előre rettegek.Volt valakinek hasonló?
További ajánlott fórumok: