Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Terhességmegszakítás - kicsit másként fórum

Terhességmegszakítás - kicsit másként (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Terhességmegszakítás - kicsit másként

❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯
811. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 804. - Fr.andi)
2013. ápr. 1. 10:52

Ettől a tudattól persze hogy még jobban fáj, de így feldolgozható.


Viszont ha tagadjuk, akkor sosem nyugszunk meg, mert tudat alatt mardosni fog.

810. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 808. - Megi04)
2013. ápr. 1. 10:46
Mit kellett volna tennie?:)
809. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 803. - 130454e42d)
2013. ápr. 1. 10:45

Hát pár évvel ezelőtt valóban így gondolták még a fejlődés pszichológusok is, mára már inkább tájékozottság, mint hit kérdése.


A legfrissebb vizsgálatok egyértelműen kimondják, hogy az élet a fogantatással kezdődik, és nem a születéssel, vagy azzal amikor már élet képes a magzat.


Gondolom azért emlegetik a 24-26. hetet, mert akkor már az agy is kifejlődött...

De egyébként az idegsejtek fejlődése fogantatás után már a 2. héten fejlődni kezdenek, a fül első kezdeményei még korábban.


Szóval aki egy fejlődésben lévő magzatra nem mondja hogy egy élet megkezdődött, hát az a saját dolga, de a valóság nem ez.

808. megi04 (válaszként erre: 801. - 6d63ac1c2e)
2013. márc. 31. 21:59
Pontosan mire?
807. 130454e42d (válaszként erre: 806. - Fr.andi)
2013. márc. 31. 15:54

Én is eüs vagyok :)

Sajnos sokszor tényleg a rutin dolgozik, ezt nem szabadna. Ilyen esetekben kellene pszichológus, aki elmondja, segít feldolgozni. Aztán bilibe ér a kezem.

806. fr.andi (válaszként erre: 805. - 130454e42d)
2013. márc. 31. 15:49

Köszönöm a privát reagálásodat, nem volt semmi sértő abban, amit ideírtál. ( és egyébként is szép húsvéti zsoltárokat hallgatok, nem tudok haragudni...:-))))) ).


Az én kislányom sajnos esélytelen volt, de ez nem is idetartozik, csak azért írtam le, hogy egy adott pillanatban mennyire ártalmas lehet az eü. személyzet rutinból végzett kommunikációja. Amíg élek, nem felejtem el (pedig én is eü. dolgozó vagyok...)

805. 130454e42d (válaszként erre: 804. - Fr.andi)
2013. márc. 31. 15:34

Igen, most 24 hét körül van a határ mikor már életképes lehet az anyaméhen kívül, persze komoly segítséggel. Addig vetélésről, utána már koraszülésről beszélnek.

31 hetesen már jó esélyei vannak, ha egyéb probléma nincs. Az én lányom 30. hétre született.

804. fr.andi (válaszként erre: 803. - 130454e42d)
2013. márc. 31. 15:30
Amikor világra hoztam egy 31 hetes, halott babát, az osztály főorvosa azt mondta,-mivel 24 hetes korától már ember!!!, maguknak kell a temetéséről gondoskodni. Ez a mondat akkor, ott, abban a helyzetben nagyon fájt, mert nekem ember volt az első pillanattól... de igazad van, minden csak megítélés kérdése!
803. 130454e42d (válaszként erre: 802. - 6d63ac1c2e)
2013. márc. 31. 14:23
Az, hogy mikortól számít embernek a magzat hit kérdése, mindenki másképp gondolja. Számomra egy embrió nem gyerek. Ha másnak az, az az ő dolga, éljen aszerint, de az ő hite másra nem vonatkozik.
802. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 798. - 130454e42d)
2013. márc. 31. 10:23

Aki nem gondolja gyereknek, az becsukja a szemét, és nem vesz tudomást a valóságról.

Én ezt nem tartom jónak. És egy csomó negatív következménye van.


Aki tisztában van vele, hogy gyerek az még nehezebben teszi meg. Ha meg tudja tenni egyáltalán.


Valószínűleg nem, ha igen akkor meg nagyon fáj utána.


Valami ilyesmire gondolok a cikkirónál is...


A szerintem ez a cikk azért kellett, mert eléggé fájhat ez a dolog a lelkének. Ezek a furcsa kijelentések, miszerint mennyire jó volt is csak kompenzáció.

801. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 796. - Megi04)
2013. márc. 31. 10:14
Mi lenne a megoldás szerinted?
800. c8ec504c40 (válaszként erre: 796. - Megi04)
2013. márc. 30. 23:04

Morbid. Ez a legjobb szó rá, bárki bármit is mondjon, nagyon hülyén van megfogalmazva.

Egyébként lehet, hogy ez egy köszönő cikk akart lenni az egészségügyi személyzetnek, amiért olyan "szépen" bántak vele annak ellenére, hogy a legtöbb anyában (mint ahogy látszik is a hozzászólásokból) felsikolt ilyenkor valami.


Mondanám, hogy joga volt hozzá... de ez is olyan furán jön ki. Joga volt megsemmisíteni őt... nem az első, nem az utolsó eset. Ami miatt mégis "ugrik" az ember a cikkre, hogy úgy ír róla, mintha valami csodálatos dolog történt volna... nem pedig az, hogy szándékosan kikapartatta magát, mert a gyermek nem a megfelelő időben "kopogtatott".

799. cicakaktusz (válaszként erre: 798. - 130454e42d)
2013. márc. 30. 21:18
Ez az ellentmondás verte ki nálam a biztosítékot. Meg sokaknál is.
798. 130454e42d (válaszként erre: 796. - Megi04)
2013. márc. 30. 21:10
Vetesse el, aki nem tudja vállalni, és nem képzeli, hogy az embrió ugyanaz, mint egy gyerek. De aki gyereknek hiszi azt nem értem, miért veteti el.
797. andi6020 (válaszként erre: 796. - Megi04)
2013. márc. 30. 21:06
Számomra inkább nevetséges.
796. megi04 (válaszként erre: 794. - 6d63ac1c2e)
2013. márc. 30. 21:03

Én nem szeretnélek megbántani,de beszélgetni egy babával,akit éppen halálra ítélsz...:(

Ez nekem olyan...Hányingerrel kevert undor!:(

Mintha egy gyerek gyilkos odaállna az áldozata elé,és előtte bocsánatot kérne!!!!

Ne,kérlek ne menjünk bele,hogy gyerek,vagy sem!

Vetesse el,aki olyan anya,hogy jobb annak a gyereknek bárhol,mint "nála".

De ez a:Beszélgetek vele,megbeszélem vele..Gyomorforgató,és undorító!

795. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 789. - Mézgapaula)
2013. márc. 30. 19:16

Mire gondolsz?Mi sántít szerinted?


Lincseljünk meg egy embert mert döntött, és vállalja a fórumon?


Szerintem neki ez is segített hogy kiírhatta magából.


Ettől függetlenül láttam én is furcsa mondatokat a cikkben, miszerint "az egyik legkellemesebb élménye volt ...stb"


Valószínűnek tartom, hogy milliószor rosszabb dolgokra számított, mivel pontosan tudta, hogy ez mivel jár, főleg lelkiismereti kérdésekben.

794. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 788. - Trapiti)
2013. márc. 30. 19:12

Értem hogy sok ember számára ez üresnek tűnhet, ahogy neked is, és felelősség nem vállalásnak.

De szerintem az a felelősség nem vállalás, ha letagadod, mintha meg sem történt volna, és racionizálva megpróbálod magaddal elhitetni hogy ez természetes és nem történt semmi.


Ha viszont felvállalod, és vállalod a döntésedet, akkor nem teszel semmilyen felelősséget a gyermekre.

Nekem a fórumindító pontosan ilyennek tűnt.

Mérlegelt, döntött, és átérezte a súlyát, máskülönben nem tudott volna a gyermekéhez szólni.



Egyébként én sem támogatom az abortusz kérdést, mert ez valóban egy emberélet kioltása, akárhogyan is nézzük.


De el sem ítélnék érte senkit, csak azért mert adott helyzetben ezt érezte megfelelő döntésnek.


A szíve mélyén minden anya szenved ennek a döntésnek a súlyától,de mégis van hogy egyszerűen megteszi, mert más dolgok fontosabbak,és ha neki az segített a feldolgozásban, hogy beszélget a babával, ami egyébként a legjobb technika, akkor én azt még egy okos dolognak is tartom.

793. bd55e3f068 (válaszként erre: 780. - Szerénke1978)
2013. márc. 30. 13:37
Nem sokszor követtem el azt a hibát, hogy születéstörténetet megnyissak, de azt gondolom, hogy mivel itt teljesen hétköznapos egy (igen-igen finoman fogalmazva) amúgy sem nagy közönségre tartozó pillanat gyomorforgató tálalása, a legapróbb felróható részlet, hogy valaki úgy gondolta, ezt itt meg kell osztania.
2013. márc. 30. 12:59

Hááát... nem véletlenül kaptál jócskán negatív véleményeket, ahogy visszaolvastam. Nehéz nem elítélni ilyesmit, mégha nincs is hozzá jogunk. A véleményünknek viszont hangot adhatunk, én is megteszem a bennem felmerülő érzéseket.


Te azért osztottad meg a nagyvilággal, mert szerintem szörnyűséges tetted után bánt a lelkiismereted. Ráadásul a leírásod onnan, hogy bevonultál a kórházba és elkezdesz áradozni erről a beavatkozásról, az egészségügyi személyzet kedvességéről és arról, hogy bocsánatot kértél a gyermekedtől azért, mert a megsemmisítésére készülsz, úgy írtad le, mintha valami csodálatos dolog lenne az egész, szóval ez az egész nagyon morbid, valamilyen szinten beteges megfogalmazás.


Hiába pedálozol a jó bánásmóddal is, mert ha nem tudták volna rólad, hogy doktor vagy, vagy egészségügyis, úgy bántak volna veled, mint egy lópokróccal. Így csak a hátad mögött súgtak össze.

Egy jóérzésű ANYÁBAN a szándékos terhességmegszakításra alapból elindul egy rossz érzés, ami csak fokozódik... akárhogy is vesszük, megsemmisítetted ŐT.


Hát, a te döntésed volt. Most már csak együtt kell élned vele.

791. selena78 (válaszként erre: 790. - 5bcf1b7c01)
2013. márc. 30. 12:59

Nézd, ha valaki valamit nem akar...azt nem akarja.


Nekem sosem kellett volna egy második gyerek, mert az én életem egy gyerekkel volt teljes és tökéletes. Sosem kerestem kifogást, mert miért is tettem volna... Az én dolgom, hogy akarom élni az életem. Kinek kellett volna magyarázkodnom?


Más dolog, hogy nem is jött több, és nem kényszerültem ilyen döntésre.

790. 5bcf1b7c01 (válaszként erre: 788. - Trapiti)
2013. márc. 30. 09:20

Jó ezeket a felelôsség teljes sorokat olvasni egy orvostól. Még azt is nagy nehezen elfogadom, hogy egy beteg magzat életét veteti el valaki. De itt errôl szó sem volt! Ez a felfogás nekem már magas, mint a tehénnek a zongora.

Aki valamit nem akar, az kifogást keres és magyarázkodik... ez sikerült :(

789. mézgapaula (válaszként erre: 784. - 6d63ac1c2e)
2013. márc. 30. 08:45
Igen, biztos hallottál már ilyen szöveget olyanoktól, akik a beteg magzatuktól voltak kénytelenek elbúcsúzni, vagy a gyógyíthatatlan, szenvedő kutyájukat altattatták el, de tényleg nem érzed, hogy ebben az esetben valami sántít?
788. trapiti (válaszként erre: 787. - 6d63ac1c2e)
2013. márc. 30. 07:43

Sokmindenben egyetértek, igen vannak olyan helyzetek amikor valaki úgy érezheti hogy ez a legkevésbé rossz döntés.

És azzal is egyetértek, hogy elfelejteni nem lehet, előbb-utóbb minden döntésünkkel el kell számolni. De azt, hogy egy felnőtt ember aki elveszi egy magzat életét a felelősséget ilyen álszent módon hárítsa át a meg sem született gyerkére, számomra elfogadhatatlan. Igen, hagyjon helyet ennek a szívében. Ha megtenni elég bátor volt, akkor legyen ahhoz is elég bátor, hogy beismeri elsősorban saját maga előtt, hogy bár törvényes amit tett, mégiscsak kioltott egy életet, és a tettének visszavonhatatlan következményei vannak.

787. 6d63ac1c2e (válaszként erre: 785. - Trapiti)
2013. márc. 29. 23:56

Amikor úgy érzed, hogy jelen pillanatban nem tudsz szeretettel várni egy gyereket, még mindig felnőttebb döntés, mintha bevállalod úgy hogy közben egyáltalán nem érzed magadban azt hogy ezt a helyzetet úgy fogod tudni kezelni, hogy elégedett legyél vele.


És ha már döntöttél, és nemet mondasz a gyerekre, akkor még mindig sokkal jobb ha átérzed, hogy mi történt, és helyet adsz neki a szívedben, meg a tudatodban, mintha megpróbálnád elfelejteni.


Szerintem ebben a témában fokozatok vannak.


Én nem ítélnék el senkit a döntéséért, mert nem vagyok a helyében és nem tudom megítélni, hogy helyesen döntött e. Azt viszont lehet látni, hogy hogyan áll a témához, és annak mi lesz a következménye az életében. Saját magára és a családjára nézve egyaránt.

786. epresfank76 (válaszként erre: 780. - Szerénke1978)
2013. márc. 29. 23:33
Giga lájk!!!!!Örülök,hogy a szakmabeliek nem mind úgy gondolkdnak,mint a cikk írója :)
785. trapiti (válaszként erre: 784. - 6d63ac1c2e)
2013. márc. 29. 23:20

Én ezt nem értem... ha ugyanolyan érző embernek tartasz egy magzatot, mint egy megszületett gyereket, akkor hogyan lehet elfogadni, hogy "anyuci" megbeszélte vele, hogy akkor most kicsit feldarabolunk, meg kicsit megölünk, de ettől még úgy gondolok rád mint a gyerekemre... ez végtelenül morbid :(

Ha valaki gyerekének tartja az elvetetett magzatot, akkor saját magát vajon minek kell tartania???

2013. márc. 29. 23:12

Nekem nagyon tetszik amit a végére írtál.


Mert az élet a fogantatással kezdődik, és a magzat már igen korán érez, és tulajdonképpen ő ugyanolyan emberke mintha megszületett volna.


Alapvetően rengeteg anya néz a terhesség megszakítására úgy, mintha meg sem történt volna, mintha ott egy élet el sem indult volna, és megpróbálja elfelejteni.


Pedig sajnos ezzel nincsen feldolgozva.


Én arra gondolok most, hogy valószínűleg azért vagy nyugodt, mert te gondolsz rá , mint gyermekedre, és úgymond meg is beszélted vele ezt a dolgot.

Másként ezt nem is lehet feldolgozni.

783. 7823df1f23 (válaszként erre: 780. - Szerénke1978)
2013. márc. 29. 21:45
like!!!!!:)
782. 7823df1f23 (válaszként erre: 607. - Megi04)
2013. márc. 29. 21:43
pffffff....
❮❮ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook