Terhességmegszakítás - kicsit másként (beszélgetős fórum)

Mármint...mire gondolsz? Mi nehezíti a gyászfolyamatot? Ha nem vesz róla tudomást?

Nem egészen értettem, mire utalsz? :))))

Pont ez az,ami megnehezíti a gyászfolyamatot,és pszichésen gátolja a későbbi teherbeesést...

Reméljük persze,nem kerül rá sor.

Az én babám (igen, én a gyermekemnek tartom, annak is nevezem) még csak 7. hetes. Nagyon szeretjük, nagyon várjuk és nem úgy tekintünk rá, mint egy magzatkezdeményre, hanem mint a kisbabánkra.

Sajnos kérdéses, hogy megmarad-e és ha elveszítjük, akkor nem úgy fogunk gondolni rá, hogy eltűnt belőlem egy sejthalmaz, hanem hogy meghalt a kisbabánk. És szomorúak leszünk miatta, hiányozni fog nekünk. Nem úgy, mint mikor kiveszik mondjuk a vakbelünket. És nem csak én fogok így érezni, akinek a testében van, hanem a család is. Egy kisbabát fogunk gyászolni, nem pedig egy sejtcsoportosulást.

De örülök, ha valaki képes rá úgy tekinteni. Gondolom nekünk is könnyebb lenne feldolgozni a veszteséget, ha nem vennénk róla tudomást.

Könnyebben feldolgoznám azt, hogy egy szerető család neveli, mint azt, hogy megöltem!

Nem tudom hogyan döntenék, nem tudom mi zajlik ilyenkor egy nőben. Én megtarthattam a lányom, pedig egyedül nem ment volna. A család mellém állt!

Ez egyfajta önvédelem is lehet, általában az első trimeszterben amíg bizonytalannak gondolják a terhesség kimenetelét, sokan nem nagyon gondolnak úgy rá, mint "babára" vagy "emberre"... nagyon sokan viszont igen. Habitus kérdése is, ki mennyire racionális.

Mindenesetre az átmenet embrió és baba között nem éles, és aki látott már úgy 10 hetes abortált magzatot vagy pl. olyan UH felvételt ahol lehet látni amikor az abortusz során a magzat menekül a szívó elöl... hát szerintem hajlik rá hogy embernek lássa...

A gyerek szemszögét szerintem ne keverjük ide... ha a választás az, hogy esélye van élni örökbefogadott gyerekként vagy meg sem születik (cserébe átél egy fájdalmas halált) akkor szerinted a gyereknek melyik a jó??? Nyilván jobb tervezett terhességből szerető családba születni mint örökbefogadottnak lenni, de azért azt biztosan állíthatom (egészen közelről ismerem a helyzetet) hogy a legtöbb örökbefogadott gyerek boldogabban él mint az átlag családok...

Amikor valaki az abortusz mellett dönt, egyetlen pillanatig nem veszi figyelembe a magzat érdekeit, ezt jobb ha beismeri magának. Természetesen ettől még dönthet így, de akkor vállalja, hogy ebben a döntésben a saját érdekeit érvényesítette.

Te ezt tennéd, ha nem lenne lehetőséged megtartani egy nem kívánt terhességet?

Ez az egyetlen, amire soha nem lennék képes.

És nagyon sajnálom azokat a nőket, akik ezt teszik. Szerintem ez feldolgozhatatlan, hogy tudom, hogy van egy gyerekem, de nem nevelhetem fel. És a gyerek szemszögéből sem biztos, h annyira jó ez.

Szülés után,felszabadulnak olyan hormonok,amik arra késztetnek,hogy "szeresd,gondoskodj róla".

De ha nem adod meg az esélyt sem...akkor megöleted,ennyi.Ez mindenkinek a magánügye.

nem igazán merek hozzászólni, kemény a csörte...

az örökbeadás-fogadás is megoldás, jó megoldás szerintem

Ez mennyire tetszik..

Talán az lehet az igazság, hogyha egy nő abortuszra készül, megmagyarázza, hogy az embrió még nem ember, ha várva várt terhessége van, az első perctől elhiszi, hogy az embrió is ember...

Nekem teljesen mindegy volt, minek nevezték, veszteség volt a javából, aki készül az abortuszra, talán megkönnyebbül, hogy megtörténik.

Hát nagyon nehéz kérdés.

Ebben nem jelenteném ki hogy az a helyes ha megtartod.

Mert nézzük mi történik..., vársz egy olyan babát, akivel kapcsolatban folyamatosak az ellenérzéseid, és nincsen majd türelmed a felneveléséhez sem, mert magadra készszerítettél egy szituációt, amit nem tudsz a maga szépségében elfogadni.

Ez sem jó.

Ebben a témában inkább megoldandó helyzetek vannak, mint jó döntések. Szerintem nincsen igazán jó döntés.

Miben más szerinted?

Szerintem csak fejlettségben, de egyébként ő is egy fejlődésben lévő ember.

Ez olyan mintha azt mondanád, hogy a 10 éves gyerek, más mint a 2 hónapos...

Miért, mert vele még nem tudsz focizni?

Egyébként meg ő is fejlődésben van, és épp oda tart, amit már elismersz.

Na mindegy, hát én nem szeretnélek győzködni, csak érdekes ez a megközelítés, habár tisztában vagyok vele hogy a többség így látja, de érzem hogy nincsen ez átgondolva rendesen:)

Persze, ebben igazad van, csak tudod, van amikor a valóságot látod, és van amikor a szubjektív véleményed miatt nem látod meg a valóságot.

Tehát az egyik esetben tévedsz.

Kérdés, hogy megelégszel-e vele.

Mert ha nem a valóságban hiszel, akkor 100%, hogy problémáid adódnak.

Pl, hiába hiszed, hogy az alma keserű, amikor az édes...

Akárhányszor beleharapsz csalódni fogsz, és nem érted miért, amikor az keserű (szerinted):))

A 31 hetes magzat kicsit más, mint a 10 hetes.

Az abortusz feldolgozható, persze ha sok hülyeséget olvas össze az ember és el is hiszi nehezebb.