Terhesség 45 év felett! - Próbálkozóknak és tapasztaltaknak (beszélgetős fórum)
De figyi, ha az orvos nem mondta azt, hogy márpedig természetes úton nem jöhet össze a baba, mert nincs peteérésed, stb, akkor azt sem értem, hogy miért javasolt bármiféle "rásegítést"? Mert érted, mondhatta volna azt is, hogy szerinte el kellene menni megnézni egy hormonpanelt (ha ő tudta, hogy összevissza a ciklusod), és nem húzza az időtöket feleslegesen.
Annyival előrébb lennétek.
Már akartam kérdezni, hogy az az indiángyökér miről szól.
Anno én vettem palástfű meg nemtommilyen teát, hogy na, elkezdem inni, biztos, ami tuti. És pont belebotlottam egy cikkbe, amiben egy nő írt arról, mit meg nem tedznek a nők a minél hamarabbi teherbeesésért.
Pl. van egy nő, x korú, minden oké vele, ciklusa mondjuk 26 napos. Szeretne babát, de nem jön össze elsőre. Már úgy érzi, tennie kell valamit az ügy érdekében.
A fent említett teákat kezdi. Úgy van vele, ezek természetes dolgok, gyógyszert nem is akar szedni, csak egy kicsit besegíteni a természetnek.
A 26 napos ciklusa elszáll. Vagy 20 lesz, vagy 40. Mert a természetes cuccokban is vannak hatóanyagok.
Ezt most csak megjegyzés szintjén írtam le.
Ha az orvodod tudja, mit csinál, akkor oké.
Számomra ez nem lenne gond, hanem öröm, mint ahogy az én gyerekeim is azok, akár egyetem közben jöttek, akár már a "sor végén" meglévő állás közben. Ha ezekre hivatkoztam volna, akkor egy sem lenne, mert mindig volt más dolog is, ami pont "fontosabb" lehetett volna. De nem vagyunk egyformák, és ezzel sincs semmi baj.
Ezt pont azért írtam ide le, mert egy 45 év felett szülő is fog éppen eleget kapni orvostól, nővértől, társadalomtól, szülőtársaktól. És minden megjegyzésben lehet még igazság is, mert azért nem egy hagyományos dolog a szervezetnek és a léleknek 45 felett sem ez, akármit is mondunk - ugyanúgy, mint a "korán szülők" esetében is lehetnek hasonló kockázatok - csak éppen az élet csodája az, ami számít, és talán pont ezt értik meg itt azok, akik ezen gondolkoznak.
És ne is vegye el a kedvüket semmi, legalábbis mások okoskodása semmiképpen.
Nem egy dologról beszélünk.
Nem állítottam olyat, hogy ez feltétlenül ideális. De az egész élet rohadtul nem ideális. És abba keseredünk bele, hogy az ideálist kergetjük ahelyett, hogy örülnénk annak, ami éppen van. De itt nem ez a fórumtéma.
Szerintem most tökre nem ez a téma. Talán 45 felett sem ideális, de fogadjuk el azt, hogy nem vagyunk egyformák, és az életünk sem, és azért vagyunk mi nők így kitalálva, hogy megoldjuk a dolgokat. És ez igenis szép. A két véglet is. Csak a mi görcseink és ítéleteink nem teszik esetleg azzá.
Én már úgy vagyok ezzel, hogy inkább szüljön 16 évesen a lányom (4 év múlva lesz), mint ne szüljön, és én mellette fogok állni, legfeljebb megint lesz kiscipő az előszobában.
Több diplomás család vagyunk, nálunk sem ez a cél, de én már sokkal jobban szeretem magát az életet annál, hogy ettől féljek a legjobban.
A lényeget nem írtam, a választ a kérdésedre: Nálunk minden jól működik, igaz már kétszer lenagymamáztak, de erre számítottam, nem vettem a szívemre.
A kislányom legjobb barátnőjének az apukája a fiammal egy generáció, a csapattársa volt labdarúgásban, és velük járunk össze. :D
Már hogy ne lenne, küldjél szívecskét...
Az jó, ha mindent a helyén talált a doki, akkor a párod is ott fogja találni, csak keresgéljen... :-DDDD
(Bocs idétlen vagyok, akik ismernek tudják.)
Nagyon szép, hogy reálisan látod a dolgokat.
Nagyon nem könnyű az egyensúly. Én is így kezdtem, a két nagyobb mellett diplomáztam, de időben észbekaptam, és mostmár napi 4-6 óránál nem vagyok hajlandó többet dolgozni a saját dolgokon túl, és még így is éjfélre zuhanok az ágyba. Kb 1,5 óra csak a mese este, mire mind a 4-nek olvasok. Jó, nincs ház, jó a panel is, meg jó a 10-15 éves autó is. A cégbe így, ha van valami, be tudok segíteni.
Az autómat viszont én is féltem a lányomtól, pláne, hogy végre már tudok menni vele :-DDDDD
Iszonyat gyorsan elröppen ez így is úgy is.
Viszont biztos, hogy más tartalma van egy pici baba mellett. Pont a lányom tette szóvá a minap, hogy mi lesz, ha a most 3,5 évesünk is felnő.
Egyenlőre még azon az állásponton vagyok, hogy akkor szüljön ő...
Ezt nagyon szépen megfogalmaztad!
Azt vettem észre, hogy ha valakiben felmerül a gyerekvállalás, akkor idő kérdése, és belevágnak. Ez saját példa is. Nálunk is jött ez, hogy jaj, hogy lesz, jaj, nagy lesz a korkülönbség, meg nincs elég hely, stb. Aztán paszulyka itt totyog most is mellettem. :D
Bennem ez most 47 évesen fogalmazódott meg. ..pedig van hat csodálatos gyerekem, a legkisebb 7 éves lesz. ..
De azt hiszem győz az eszem. Már nem leszek fiatalabb :(
Persze, hogy meg lehet halni fiatalon is, csak azért nem mindegy, mennyi rá az esély. Nyivánvalóan számszerűen több 45 és 60 közötti hal meg, mint 25 és 40 közötti.. Magyarán ez itt annyit jelent, hogy nagyobb az esély, hogy ez bekövetkezik..
De ezt nyilván midenki átgondolja, mielőtt szül ilyen idősen. Egyébként a 15.-et régen is ennyi idősen szülték, amíg szülőképesek voltak, azért annyira nem furcsa ez, csak mondjuk ott már ott voltak a nagyobb testvérek "baj" esetére..
Viszont az se normális, ha mindent túltervezünk az életben. Úgyse úgy lesz..
Persze persze..
De azért 1:20000-es eredmény után eszem ágába se jutott szúratni, és a dokinak se jutott ilyen eszébe, meg szerintem másnak se jutna... Elég biztos azért az a teszt.
Külföldön egész másként állank ehhez hozzá.