Miért szégyelnivaló, ha segítenek a szüleim minket? (beszélgetős fórum)

Rendben, te nem tartod annak. Más annak tartja.

De azt írtad, hogy az, hogy kaptok húst, stb, az nálatok természetes. Nincs ezzel baj, másnál meg az a természetes, hogy kap egy lakást.

Persze, így gondolom. A vita nem onnan indult, hogy kit tömnek, kit nem, hanem valaki leírta, hogy az a normális és természetes, ha a szülők a gyereket életük végéig támogatják. Én erre reagáltam, hogy nem ez a természetes. A természetes az lenne, ha a gyerek kirepül, keres,a szülők is fellélegezhetnek, és magukra költhetnek, de ez sok esetben nem így realizálódik különböző okból kifolyólag: a szülők mindenáron támogatni akarják a gyereket,függetlenül attól, hogy a gyerek mennyit keres, a gyerek nem tud megélni egyáltalán,ezért csurran-cseppen neki, betegség, egyéb hullámvölgyek.

Attól még, hogy nálunk ez így működik, még nem tartom ezt a normának, elvárhatónak, természetesnek, de attól még így van, és kész. Nem értem, mi nem érthető ebben.

Kedves Mazsinka,

Itt csak te vitázol, rajtad kívül mindenki normális hangnemben képes kommunikálni ebben a témában. Nekem az a benyomásom, mintha kissé idegbeteg lennél... :) És sztem kértem már, hogy ne reagálj arra, amit írok, vagy másoljam be én is mégegyszer??

"Szerintem amikor egy gyerek önállósodni szeretne, akkor azt tegye meg úgy, hogy teljes mértékben leválik a szüleiről."

EZ a mondat, az én értő, figyelmes olvasatomban ezek szerint más jelent, mint neked.

Értem, mit akarsz mondani és mit nevezel tömésnek, de mielőtt bárkit megpróbálsz kioktatni, gondolkodj el, nem fogsz-e a saját kardodba dőlni.

Látom, megint nem sikerült megragadni a lényeget. Mindegy is. Javaslom az értő, figyelmes olvasást. Kukacc! Nem az volt a kérdés, hogy amit mi teszünk, az pumpolás-e, hanem az, hogy természetes-e, írtam, hogy nem. Továbbá felmerült az is, hogy a pumpolás szó helyett használjuk a tömés kifejezést, mert nem mindenki egyre asszociál a hallatán. Blond 007! Beszállsz egy vitába a közepén, azt sem tudod, mi a téma, kiragadsz egy foszlányt, majd idefröcsögsz valamit. Rohadtul idegesít, hogy minden fórumon 100-szor le kell írni ugyanazt a gyengébbek kedvéért. Akkor most bemásolom a lényeget ide HARMADSZOR, és ha most sem sikerül felfogni, akkor ki is lépek a beszélgetésből, mert szerintem nem érdemes vitába szállni úgy, hogy többedjére sem képesek az emberek megérteni a lényeget. Szóval:

"Abban az esetben tartom ezt elfogadhatónak, ha nem kérkedsz ezzel, és nem állítod be úgy magad, hogy mennyi mindent elértél az életben, holott nagy részét a szüleidnek köszönheted. Ha visszafogott vagy, és nem oktatsz ki másokat arról, hogyan kellene spórolni, megélni, miközben neked dől a lé, akkor szerintem ez rendben van. Mindenki örüljön annak, amit kap, de ne szálljon el, mert az undorító, sosem lehet tudni, mit hoz a holnap, egyszer lenn, másszor fenn."

Ha az véleményed szerint pumpolás, ha valakinek vesznek a szülei házat, vagy lakást, autót, bármit, akkor amit ti tesztek is az.

Nincs különbség.

Az, hogy nem kérkedtek az "értékeitekkel"m az természetes, mert nem is a ti értékeitek.

Nem azért írom, hogy megbántsalak, hanem mert nálunk is az a helyzet, hogy a férjem szüleinek a házában lakunk.

Külön lakássá alakítottuk a felső szintet és befoghatjuk a szánkat, mert ez óriási segítség. Rezsi megoszlik, nincs lakáshitel/albérleti díj...

Bár mivel én itthon vagyok gyesen ezért az állatok körül besegítek és a kertet is művelem, így azt nem kapom, azért megdolgozok.

Anyámnak sosem ment olyan jól, hogy bármivel támogasson, de mikor el tudtam a faluból jönni, mert végeztem a sulival, onnantól kénytelen voltam támogatni, hiszen miután befejeztem a sulit, megszűnt az árvaságim és az ő özvegyije. Kismilliószor megkaptam, hogy miattam mennyi pénztől elesett, az eszébe sem jutott, hogy a továbbtanulásra lehetőségem sem volt anyagiak miatt.

A lényeg, hogy havi sok-sok pénzt haza kellett küldenem, meg tesómékkal laktam és az albit fizetnem, így gyakorlatilag már fizetés másnapján gyalog jártam dolgozni, mert egy cefet vonaljegyre sem maradt. Különböző mellékesekből volt meg a napi betevőm. Ezt évekig csináltam, majd meguntam és segítettem nekik Bp-re költözni. Eleinte ez is deficittel járt, de most már tőlem nem kér pénzt, mert tudja, hogy megszűntem bankként létezni.

Ettől függetlenül a pénzen kívül segítem hússal, szalonnával, sonkával, tojással, minden ilyesmivel.

És lehet, hogy gonosz vagyok, de ha vissza mehetnék az időbe, biztosan másképp csinálnám.

Nem küldenék neki havi 60ezret, hogy aztán én éhezzek...

De az biztos, hogy életem legjobb döntése volt, hogy Bp-re hoztam őket.

Nemmszégyen egyáltalán.Apukám tavaly bekövetkezett haláláig segített nekünk.Most a párom anyjáék adtak a kisfiunk születésére 20000 ft-ot.

Meg a férjemnek is ők vették meg a házat amiben lakunk.Ahol meg az anyjáék laknak az meg a férjem bátyjáé lett.

nos, én ismerek (elég közelről) iylet is....

Nem biztos, h a gyerek pumpol... lehet ont a szülő... csak más formában. És ez a rosszabb.... sztem.

ez nem kérkedés, gáz ha ezt nem lehet felvállalni... a "fizumról" meg sosem esik szó, mert nem is állandó, meg amúgy is "üzleti titok"

Az ismerőseimmel, barátaimmal meg 100szor jobb témánk van annál, hogy ki mennyit aprít a tejbe, így letagadni se kell... egy totál idegennek meg pláne semmi köze hozzá, engem sem érdekel ki, miből, hogy él

Pumpol=Megvág, pénzt kunyerál, rendszeresen pénzt kér, kölcsönöket erőszakol ki. "Még harmincéves korában is a szüleit pumpolja", "Végigpumpolta barátait, még futó ismerőseit is", "Kipumpolt belőle egy ötvenest". Bizalmas, enyhén elavult szó.

:)

Én értem, mit akar Mazsinka mondani.Az tényleg elég gusztustalan, mikor vki azzal kérkedik, dicsekszik, hogy neki milyen jó és szép, holott egy téglát nem tett keresztbe érte...nem dolgozott meg érte semennyire.

Ha valaki mindennek tudatában, csöndben elkönyveli, hogy ő milyen szerencsés és nem játsza az agyát miatta, az teljesen rendben van.

Nincs ezen mit szégyellni... mondjuk ehhez elvárható az, hogy ahol tud ott meg a gyerek segít (ahogy nálatok).

Most anyunak kéne szégyellnie magát, mert én meg őket támogatom? Ugyan már! Ez a család "dolga", ha valaki épp nem olyan "erős" azt megtámogatjuk, segítjük... gyakorlatilag kockázatközösség érzelmekkel

Minek másnak nevezzem? Egyébként idéznék egy korábbi hozzászólásomat a témában, hogy világosan lássunk, és végre mindenki leszálljon erről a témáról:

"Abban az esetben tartom ezt elfogadhatónak, ha nem kérkedsz ezzel, és nem állítod be úgy magad, hogy mennyi mindent elértél az életben, holott nagy részét a szüleidnek köszönheted. Ha visszafogott vagy, és nem oktatsz ki másokat arról, hogyan kellene spórolni, megélni, miközben neked dől a lé, akkor szerintem ez rendben van. Mindenki örüljön annak, amit kap, de ne szálljon el, mert az undorító, sosem lehet tudni, mit hoz a holnap, egyszer lenn, másszor fenn."