Önzetlen cselekedetek léteznek még a 21.században? (beszélgetős fórum)
Pár hete segítettem egy vadidegen férfinek az utcán de én sem beszéltem róla senkinek. Leszólított, mert egy bankot keresett, mivel ellopták mindenét,pénzét, kártyáját, telefonját és le akarta tiltatni a bankkártyáját. Utazott volna haza Pestről Győrbe de a sofőr nem engedte fel.Ott állt nincstelenül, ismeretlenül.
Ahol voltunk nem volt bank a közelben, mondtam neki, hogy oda adom a telefonomat, hívja fel a bankját.Láttam rajta, hogy meglepődött. Sikerült neki elintézni, nem tartott kevés ideig, megcsappant a telefonszámlám de örültem, hogy ezzel legalább segíthettem neki. Azóta is többször eszembe jut, vajon hogyan ért haza.
Érdemes persze -az ilyen dolgokat nem bánja meg utólag sem az ember ha tud segíteni. És nekem is segítenek pl. gyerkőcre vigyáznak ha délután kell melóznom.
Az életem csőd meg otthoni problémám miatt van :(
:)
Én is ismertem meg internet segítségével egy családot ahol 5 gyerkőc volt-most már 6 (apuka otthagyta szegényeket) küldtünk könyveket játékokat szép karácsonyuk lett. Majd jött nekik még 1 meglepetés bekerültek a házátalakítós műsorba és átvarázsolták a lakásukat. Pedig már igen mélyponton voltak mikor sorra jött nekik a jó.
Már miért ne léteznének????
Gyűjtöm én is a kupakokat, egy kolléganőm szokta bevinni egy suliba, ha valamim van és még jó lehet valakinek, nem dobom ki, pl. ma is felajánlottam ingyen egy működőképes TV-t stb. és tapasztalom én is másoktól. Persze sok aljasság is van, elvadultabb a világ, mint régen.
Én az elmúlt 5 évben, mindent, amit a lányaim meguntak és kinőttek, kizárólag elajándékoztam olyan embereknek, akik nehezen, v sehogy nem tudtak volna ilyeneket megvenni.Értsd ez alatt a rácsos kiságytól az etetőszéken át a játékokon keresztül a gyerekülésekig mindent.Ja és mindenből dupla volt, mert ikerlányaim vannak.
Azonkívül a nyugdíjas szüleimet segítem havonta pénzzel, mert nem élnének meg a kevéske nyugdíjból.
Igen léteznek,én kaptam és adtam is..És abszolút idegen emberektől-embereknek..akiket soha nem is fogok látni....a facebook által ismertem meg őket..úgy internetileg...
Kértem fonalat,és kaptam...
én szoktam másokon segíteni-ma is adtam játékokat egy öttagú családnak, védőnőkhöz vittem már be kinőtt gyerekruhákat, a játszótéri anyukáknak is adtam gyerekkabátokat, hintalovat-azt mondták "jótétlélek vagyok" és majd a sors megjutalmaz...
Hát nem úgy néz ki sajnos.. Egy csőd lett az életem..