Tudatos butítás! (beszélgetős fórum)
A Lidl automaták elméletileg csak saját márkás üvegeket vesznek vissza /és abból sem mindet/,és ha jól tudom akkor csak sértetlen palackokat.
Nem szabad gyorsan egymás után bedobálni a palackokat,és érdemes belenézni a lukba hogy nincs e megakadva a palack.
Az automatáknak is van lelkük:)
Nem szabad gyorsan egymás után bedobálni az üvegeket.
És igen,tényleg válogatnak az utomaták is.
Nekem elöltöltős gépem van. Nem vettem észre semmi kellemetlenséget.
Hát igen, a BIO mindig drágább. :( Pedig elméletileg olcsóbb kéne legyen, ha másban nem, akkor a zöldségekben, hisz ott kevesebbet költenek rá. (permet, meg nem tudom miket)
Én is használok mosódiót, meg Calgon helyett azt a gömböt, és amit lehet, vegyszer nélkül oldok meg. Sajnos nem tudok teljesen kiiktatni minden mérgező anyagot. :(
A kajára igyekszek odafigyelni, de ott is annyi egymásnak ellentmondó infó jön, hogy ember legyen a talpán aki naprakész. Mindenből egy keveset, talán ez a legjobb.
Bocsánat, félreértettelek.
Csak egyre többször futok bele azokba, akik szerint az oltás népirtás... Kicsit érzékeny lettem a témára.
Mi van?
Fogalmam sincs, hogy kiről beszélsz! Nem vagyok oltás ellenes, de nem is futok infi időszak előtt beoltatni magam. Ahogy a H1N1 ellen sem, de nem mondom, hogy mindegyik felesleges. Van amire szükség van, van akinek szüksége van, de feleslegesen nem oltatok.
Mi a bajod velem???
igen, közben rájöttem:), nem tudom, miért kötöttem összefüggésbe a homoszexualitást az impotenciával...
egy-egy :P
elnézést az offért, eddig csak bosszankodtam és kedvemre jogosan-jogtalanul incselkedtem, de véleményt nem is írtam, bár ezelöött végig akartam olvasni a fórumot.
A 202-es hozzászólásban Bujane "Lehet, hogy én okosnak érzem magam, pont azért mert már elbutítottak, vagy pont fordítva?" mondatával a szívembööl szólt. Tetszik a téma, úgy érzem, van jónéhány dolog, amin jogosnak érzem háborgásomat, de vajon tényleg jogos-e? Helyesen ítélem-e meg?
Ha a saját házam táján nézek körül butítás terén,az elsöö kérdésem: A nöökre oly jellemzöö (és sokszor mocskosul gonosz) manipuláló képességemet (BÀRKIVEL szemben, munkáltatóval, tanárral, férfiakkal, gyerekkel, hogy azt tegye, ami nekem kényelmes...) féken tartom-e? Lehet, hogy ez bántó a saját nememnek, de tagadhatatlanul jellemzöö.
Elemezhetném, mennyire tartom féken: teljesen, vagy annyira, amennyire szerintem helyes? Honnan tudom, hogy igazam van-e a határt illetööen?
Ami a TV,reklámokat,hirdetéseket a csapból is, bla-bla illeti: amennyire csak tudom, kerülöm (a kedvencem a mozifilmek internetrööl való lejátszásának folyamatában az elsööre ki nem kapcsolódó reklámablak a pl. "gazdag nöök nemi életmozzanatokért fizetnének"-témában, majd a "Biztos, hogy el akarja hagyni az oldalt?" kérdés), mint ahogy manapság már nagyon sokan. De azt el sem tudom képzelni, ki(ember)/kik lehet olyan szívtelen, aki ezen folyamatokat nyugodt szívvel tudja irányítani/szervezni a pénzért. Vagy naiv vagyok, vagy ööket is kellööen elbutították. Vagy a gyermeki-tudatlan döntések következménye láttán már késöönek tüünt egyáltalán megbánni is, hisz olyan kényelmetlen szembenézni egyes tetteink következményeivel. Kicsi vagyok ehhez, de nekem még mindig hihetetlen, milyen emberi szívbööl jön efféle dierkt rossz szándék, ha ok nélkül jött létre, az hogy keletkezhetett? Ha okkal, akkor miféle trauma válthatta ezt ki? Nyilván megvannak a csöppet sem földön járó meggyöözöödéseim hozzá, de csodálkozással tölt el, hogy a generálók között vajon tényleg senkinek nem fordul meg a fejében, hogy "ÀLLJ!"? Megmeg a mi fejünkben sem fordul meg a kicsike "Àllj!" sem a saját kis portánkat illetööen, vagy ha igen, általában késöön. Ha nem vigyázunk valamire, valakire, elveszhet. Ha vigyázunk rá, akkoris elveszhet, de nem az ürességbe.
Hogy mi miért hozunk rossz döntéseket, annak az éretlenségünk, tudatlanságunk az oka. Kiskorunkban jobban féltünk, ha rosszat csináltunk, h. a szüleink megdorgálnak, mintha valamiképp ki akartunk bújni a felelöösség alól és mégrosszabb következményei lettek. Szörnyüübb volt elképzelni, hogy nem kapjuk meg az áhított plüssmacit, minthogy tovább gondolkodjunk. Nem ismertük, nem ismerjük a következményeket. A rendezkedöö kezek sem ismerik elsöö kézbööl a következményeket, valóban empatikusak pedig mi emberek egyáltalán nem vagyunk. Dehogy védem én ööket, de aki közülük mindezt képessé válik felismerni, még gyengébbé roskad össze, mint a kisemberek az öö súlyuk alatt.
"Szóval nem most kezdődött, de jó lenne ha már vége lenne, és az ember merne őszintén és valósan élni." Talán még nem vagyunk elég érettek ahhoz, hogy ennek vége legyen és újjáépítsük, mert nem tudnánk jobbat? Persze nem lenne reklámipar, Esmeralda, meg ValóVilág, csak ugyanaz kockásban.
Talán érni és tanulni vagyunk itt, azt pedig csak egyénenként tudunk, lévén hogy magunkban foglalunk helyet, nem a másikban, noha egyáltalán nem jó így, ahogy áll a világ szénája.
Nem tudom, kitööl származik az idézet, de az orrunkba erööltetett helyzetet illetööen: "Ha látni akarsz, csukd be a szemed..."
A környezettudatosságba beletartozik az is szerintem, hogy az ember nem mérgezi magát, a másik embert, és a környezetét. Ezalatt értem azt is, hogy mennyi egészségtelen élemiszer kerül a polcokra, és hol erről, hol arról hitetik el/hallgatják el, hogy egészségtelen, majd annak az ellenkezőjét.
Ez az egyik legnagyobb butítás, vagy a legnagyobb butítások egyike.
És még mélyebben is bele lehet menni... betegségek... gyógyítások... oltások...
„A környezeti kérdések is nagyon fontosak.”
Így igaz, s azt gondolom, sokakon túlteszek a környezettudatosságommal. Nem csak azért takarékoskodom minden energiaforrással, mert az a pénztárcámnak is jót tesz (bár ez sem utolsó szempont), hanem elvből.
S láss csodát: veszem a fáradtságot, s a lusta szomszédoktól begyűjtöm a papírt, a fémhulladékot, (a sörösdobozokat nagyon szeretem :D) sőt, már a PET palackokat is. Ez utóbbival kapcsolatban annyira restek, hogy ha netán nem szabadítom meg tőlük, úgy viszik el a szelektívbe (mert a kukájukba nem fér, annyi egyéb szemetet termelnek; tehát rendesen fogyasztanak), hogy nem lapítják össze. Kb. 5 másodperc egy kiürült PET palackból gombócot csinálni. De nem, még erre is képtelenek. Elviszem a MÉH-be (abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy csak 500 méterrel kell többet autóznom, mintha egyenesen hazamennék).
Nem állítom, hogy milliomos leszek a szemétért kapott pénzből, de biztosra vehetem: valóban újrahasznosításra kerül. Gondolom, nem véletlenül fizetnek érte. És kompenzálja a rohadékos banki tranzakciós díjat.
Végül is, nem kevés munka van a MÉH-es akcióimban. De hát kinek repül a szájába a sült galamb? Pedig sokan erre várnak, ahelyett, hogy tennének valamit, hogy ha csak egy kicsivel is, de jobb legyen az életminőségünk, a környezetünk.
Fiú, vagy lágy. (...)
-------------8-------------
"a gondolataidból szavak lesznek. A szavakból tettek. A tettek szokásokká válnak "
Igen, ez igy van.
De csak akkor, ha nem állunk meg a szavaknál,
hanem törekszünk a tettekre is, mert az már erösebb önfegyelmet és következetességet igényel.