Nagyon szep törtenet. En is koran elvesztettem az egyik mamamat, 12 eves voltam. Sokat aludtam nala, mi is egy agyban, sokaig teveztünk, beszelgettünk, "kenguruztunk": szegenynek mindig az ölebe ültem az agyban, nekitamaszkodtam a hasanak es ugy ültünk, ugy ereztem magam, mint egy kiskenguru az erszenyben. A hata majd beszakadt mar, de en csak kenguruzni akartam. Mindig a kedvencemet fözte, Nök Lapjat olvastunk, mindig volt egy szelet "Sportos" a taskajaban, es igen, elkenyeztetett. A masik mamam meg el, ö a mai napig kenyeztet, 35 eves leszek, de mindig megkerdezi, kislanyom, mivel varjalak haza? A dedunokajanak köt a rendelesemre, mindig szamithatok ra, hogy gondol rank, szeretettel, var minket, pletykalunk, elvagyunk együtt. En is ilyen nagymama szeretnek majd lenni, mint a sajatjaim! :)
Kicsit szomorú lettem. Eszembe jutottak elvesztett nagymamáim, és mindkettőről a vissszatérő emlék. Az egyik már nagyon idős korában is ágyba hozta nekem a reggelit,nem hagyott semmit sem csinálni, pihenjél csak, élvezd a napot(ő az elvált édesapámmal kertes házban lakott, édesapám is meghalt, és ha a ház közelében járok összeszorul a szivem, és nem merem megnézni). Ő mondta azt is, amikor már nehezn mozgott és alig látott: sosem, gondoltam volna,hogy engem az onokám fog megfürdetni.
A másik nagyim gyakorlatilag olyan volt, mint az anyukám, ő volt mindig velem, mert anyu dolgozott.
A halálos ágyán a fogatlan szájával adott egy puszifélét és azt mondta: téged szerettelek a legjobban.
Nagyon hangulatos amit írtál. Én is kb. 8 évesen veszítettem el a legkedvesebb nagymamámat, aki nagyon szeretett. Velem is úgy bánt mint egy hercegnővel, gyakran még a reggelit is ágyba hozta, kakaót, kenyeret, főtt tojás. És a kertje meg a háza a leghangulatosabbnak tűnt számomra, egy kisváros szélén. Életem egyik legszebb élményét adta a vele töltött idő.
Nagyszüleimet nagyon korán elvesztettem. Sajnos mind a négyet. Volt egy nagymamám akihez nagyon kötődtem, de sajnos csak 8 éves koromig ismertem. Ha ma élne biztos más ember lennék, mert Tőle nagyon sok önzetlen szeretetet kaptam. Jó lett volna, ha kamaszéveim vagy most felnőttkoromban is velem lenne.