Társkeresés diplomásoknak (beszélgetős fórum)

Ahogy olvasom, amit írsz, el is hiszem, hogy kb. hatvan éves vagy ;)

Ember, rázd meg magad, a legjobb korban vagy, már nem kölyök, még nem megfáradt pasi, ami sajnos minden mondatodból sugárzik :(

Az írásaidban rengeteg a klisé, közhelyeket használsz, rengetegszer haszálod azt a kifejezést, hogy az ember így látja, úgy gondolja hasonlók. Hol vagy te ezekben a sztorikban?

Miért nem akarsz előfizetést venni ezeken a honlapokon? Egyrészt üzleti vállalkozás annak, aki működteti, bevételt szeretne belőle. Másrészt ha számodra értéktelen az, amit a pénzedért ott kapnál, ingyen pontosan azt kapod, amit mások is ott hagynak.

Vegyél egy rendes, féléves előfizetést, hogy tudj írni a lányoknak. Olyan ez, mintha felvennéd a szép ruhádat, szép mosolyodat, vennél belépőt egy bálba, hogy felkérhess egy lányt táncolni.

Hogy akarsz bárkivel kapcsolatba kerülni egy ilyen oldalon, ha nem tudod felvenni veled a kapcsolatot? A nők nem fognak írni neked.

Hahaha....57 múltam, Te csak hiszed, hogy én öregnek érzem magam :) Abszolúte szó sincs arról, hogy bárki is ebben a korban, 60 körül, öregnek érezné magát...

A szellem friss, a lélek vidám, a munka lefoglal, kikapcsolódás van...teljes mértékben fiatalos tud az ember maradni, nemcsak belül, de kívül is.

Méghogy 60 éves korban öregnek érzi magát valaki?

Majd 90 éves korában.....Bár, ugye, a Faludy György még akkor is csíntalankodott a Fannival, amikor a meztelen mellét fogva fényképezték őket...

A lélek bizony nem nagyon öregszik, a test az viszont igen. Az biológiai tény, hogy 60 éves kor felett kezdenek zsugorodni a belső szervek és ettől az sem véd meg, hogy sportolsz és egészségesen élsz....az öregedés inkább testi dolog, nem szellemi és lelki :)

nem biztos:) Volt egy idősebb hölgy ismerősöm, 70 éves kora felett találkozott egy férfival, össze is házasodtak.

Azt mondta: ezért a férfiért és kapcsolatért volt érdemes élni.

Nos ? :)

Még dolog, az miert van h egyre többször ugy érzem magam mint egy 60 éves.

"Öreg vagyok"

Ez nagyon nem oké szerintem.

Sok sikert kívánok! :)

...de ha nem leszel feleség", akkor se csüggedj el, mert nem a papír a lényeg, hanem hogy egymásra találtatok.

Idősebb korban még nehezebb a társtalanság, amikor már a gyerek(ek) kirepült otthonról, családot alapított.

Hiányzik a társ, a szerelem, a szeretet, a simogatás, a másik jelenléte, a megértés és odafigyelés (kölcsönösen) és persze a férfi-nő testi kapcsolat is.

Sokan keresnek a Cronoson 65 felett is társat férfiak is és nők is. Én megfogadtam, elmúltam 57 éves, hogy 60 éves koromig meg akarom a végleges társam találni és megteszek majd érte mindent.

Milyen jó is lenne ismét feleségnek lenni :)

Amikor az ember már közel középkorúan teljes gőzzel dolgozik, családot tart fenn, idős szülőkről gondoskodik, akkor már idő hiányában sem marad másra energia csak a legszűkebb családra,

nem kiván másféle társaságot. A család pótolja a barátokat - elvileg kellene hogy sgitsen a cstag, értelmi szint is hasonló családon belül adjon tanácsot, meghallgatja az embert, utazásban, szinházba moziba menésbe talán a legjobb társaság. Fiatal korban azért IS keresünk párt, hogy megteremtsük a család alapjait.

( nekem a 175 cm magasságommal elég nagy gond volt mindig mind a férfi, mind a női partner. A fiammal megoldódott,a válláig érek, 210 cm ,felvehetek csinos magassarkú cipőt )

Ha őszinték akarunk lenni a mai vilagban mindig egy dologra jon rá az ember.

Családon kivűl másod nincs. Olyan egyedül vagy mint az ujjad. Ti idősebb fejjel hogy látjátok ezt?

3x férjhez?

Ahhoz is kellett erő. Újra hinni,újra kezdeni.

Szerintem nagyban kozre jatszik, igen.

Elég nehéz változni. Ha az ember alapjaiban sokat van egyedül, se barátok nuku társasági élet...jóformán a munkahelyi emberekkel komonikal (ahol az irigység askalódás emberi jatszmák harcok mennek) szóval egy holt pont után az ember/agy is hozzászokik. Beszűkül a komfort zóna valamint sokszor a depressziv tünetek is felerősödnek (de hálsten ezt csak bizonyos helyzetek hoznak elő es egy kiadós alvás után el is tünnek).

Barátok meg, igy 31 évesen... már dolgok mögé lát az ember, es látva az embereket milyenek, nem hiszem h ismét nyitni tudnék egy pl fiu barát/bárátok tekintetében. Régről pedig nem maradtak meg. Ez a hajó elment.

Már többre értékelek egy barát-barátnőt aki társ is egyben es Neki 100%ban megnyilni. Bejarni helyeket turazni kirandulni...

Egyébként unatkozni nem unatkozom. Mindig foglalkozok valamivel amit szeretek. Vagy hobbi..

Nem az lehet a baj, hogy túlságosan zárkózottak vagytok ?

én 3x mentem férjhez, olyan helyeken jöttünk össze, ahol biztosan Ti is jártatok

l. gimis osztálytárs

2. egy buliban felkért táncolni

3. munkatárs.

és minmd3 kategóriában tudomásom szerint elég sok házasság kötettett.

31 éves norma2?

Ne legyen elkeseredve.

A fiam 4 évet várt a feleségére. Most 37 éves, 5 évig együtt éltek, 2 éve házasok. 2 éves a kisfiú unokám és most jön a kislány...és még harmadikat is terveznek és a házasságukat örök életre.

Amikor az én fiam ilyen idős volt, akkor a baráti körében tetszett meg neki a jelenlegi felesége. Motorozott a fiam és a lány is, no meg okos, csinos, szép, rendes lány volt.

De 4 éven át egy másik fiú volt a barátja. De a fiam kivárta, mert tudta, hogy ezt a lányt szeretné feleségül venni.

Szóval tudom, hogy a fiatoknak is nagyon nehéz. Néha megéri az "áldozathozatal".

maximálisan egyet értek. Sőt szerintem ha egymásra találtatok neten, felesleges a túlzott "hova jártál suliba" féle idióta kérdések.

Személyesen. Ott jön a lényeg, hogy lesz folytatás vagy nem. Sokáig meg tényleg nem szabad beszélgetni neten keresztül találka nélkül, mert véleményem szerint is hamis képet építünk fel magunkban a másikról, amiből csak koppanás lesz.

majdnem egy korúak vagyunk. Én 31.

-Kezdő lépés, nah igen.

Már megfigyeltem magamon az a legjobb, mikor valamilyen spontán helyzetből fakadóan beszélgetés alakul ki, és érzem a lányon hogy "szimpatikus vagyok neki", na ott leomlanak bennem a gátak. Talán ez azért jó, mert olyankor egyikőtökben sincs az bizonyos "na igen tetszel nekem"

Igen, úgy gondolom jól mondod, a jel valóban fontos, mert segít a kezdeti lépésben. Nem kéne ilyen kis "érzékenynek lennem erre", de ha már 1x-akár hány év alatt nem változtam, nem hiszem hogy gyökeresen meg fogok.

Viszont ha nekem tetszik a lány és jel nélkül oda megyek hozzá, mert most épp "túltengek" önbizalomban, akkor is érzem magamon hogy "nah igen, azért jöttem ide mert baromira tetszel, de érzem hogy így egyoldalú" ugyanakkor ő felőle semmit nem tudok, sőt nem is látom hogy szimpatikus lennék e neki,

Főleg ha egy mondatot nem intéz neked...kellemetlen.

Am ebben az egyben mindig is irigyeltem azokat a pasikat, akik úgy szólítanak le lányokat mint én bármely más felnőttet - természetesen izgalom nélkül:) Jó dolog is az.

Lehet ezt am természetesen csinálni, csak kicsit másként kéne hozzá állni. Meg az olyan lányokat akiken látod hogy "egyáltalán nem érdekled akkor meg dobbantani és otthagyni.

Én rögtön megérzem/látom valakin ha játszik egy szerepet, vagy manipulálna netán ferdít/vagy még nem találkoztam olyannal aki ezt mesterien űzi/ mert biztos lányokban is van ilyen.

Tárkeresőn meg nem táplálok nagy reményeket, de miért ne, max beszélgetni is lehet egy jót még ha nem is tetszünk egymásnak élőben, és ha már ráérünk és elmentünk, akkor is be lehet ülni valahova beszélgetni, ha az sem megy, akkor meg otthon hagytam a tárcát:DD neeem, de értitek. Am is ki vagyok sokszor már erre éhezve. Olyan régen volt már igazi gyomorból jövő nevetésem/könnyes nevetésem mikor már nem kapsz levegőt:D vagy egy mély beszélgetés ami után piszok jól érzed magad. Több több éve...

és nemhiába, az ember ezeket nem egyedül éli át, hanem társaságban.. bezony bezony.

---

ivanpartizan, azért nem kell ezt így gondolni. Nincs hol ismerkedniük még a fiataloknak sem, mert aki nem bulizós, piálós, (esetleg kábszeres) helyeken akar ismerkedni, és a munkahelyén sem tud, baráti körben sem, utcán sem, az hol ismerkedjen?

Az online társkeresés szerintem nagyon jó dolog. A levélváltások eleinte (áttérve emailre), aztán a telefonos beszélgetések jó alapot adnak a személyes találkozáshoz. De nyilvánvalóan 2-3 hét után találkozni kell, mert lehet, hogy csúnya a másik fogsora és akkor hiába vonzó, mégis taszít :)

Szerintem nem lottó négyes, hanem hármas :)

Sziasztok!

Én 57 éves vagyok, decemberben költözött el a volt párom. Elváltam, volt 2 hosszú élettársi kapcsolatom és pár rövid. Egyszer, még 45 évesen, az USA-ban találtam meg a páromat (ez volt a második nagy szerelem az életemben), ki is mentem hozzá (feleztük a költségeket). Fél évig előtte chateltünk, webkameráztunk, telefonon beszélgettünk. Hatalmas lett a szerelem és személyesen sem volt csalódás. Egy hetet tudtam kint tölteni nála, de sajnos rájöttem, hogy az ő anyagi hátterével nem érzem biztosnak azt, hogy 45 évesen ott új életet kezdjek. A fiam akkor már majdnem 25 éves volt, ő beleegyezett. Nagyon csinos, magas, művelt, sokoldaú (gitározott, festett, énekelt, verseket írt, könyvet, grafikus tervező volt, de dolgozott fizikai munkában is, nagyszerű volt a szex is, lelkileg teljesen azonos hullámhosszon voltunk és szellemileg is, emberileg is.). Hát sajnos nem sikerült.

Utána volt néhány próbálkozásom, de előfordult, hogy impotens volt a férf. Hát olyan kapcsolatban én nem maradok benne, pedig nagyon tetszettünk egymásnak. Egyszer összejöttem egy külföldi férfival szintén, iderepült Norvégiából (angol volt eredileg), vele aludtam a Várban egy hotelben, előtte szintén chat, webkamera, telefon, SMS üzenetek. Gazdag férfi volt, de sajnos egy éve akkor halt meg a 3 gyermekes lánya és nem tudta kiheverni. Akkor már én sem voltam sajnos vékony, ő sem, nem igazán ment neki a szex, maradt az orális mindkét részről.

Aztán 2015-ben közös munkahelyen ismerkedtem meg a volt párommal, magas, jóképű, korához képest még mindig fiatalos, kedves férfi volt. Hozzám költött, aztán hamar kiderült, hogy tetszik neki, hogy költöm rá a pénzem, a szex sajnos nem igazán működött, bár impotens nem volt egyáltalán, de önző az igen, szerette az alkoholt. Azt tudni kell erről a kapcsolatról, hogy devizahitelezésen elvesztette a lakását, hajléktalan szállón élt. Nagyon sajnáltam, de mindig ápolt, jó külsejű volt és persze művelt, kultúrált, sokat olvasott. Gyönyörű kék szeme volt....hát ennyi volt.

Meg kellett tőle szabadulnom, de nem tagadom, én lettem először bele szerelmes és én kezdeményeztem, de én is szakítottam meg decemberben a kapcsolatot.

Most fenn vagyok a CRONOS (etikus) online társkersőn és a Párom.hu társkeresőn (online).

Nem vagyok egy átlag diplomás nő, nagyon sok mindenhez értek, jól tudok angolul. Képes vagyok lakást is felújítani egyedül, így nevelt az édesapám. Minden érdekel, amatőr költő is vagyok.

Én egy közepesen hosszú bemutatkozást írtam. Teljesen nyíltan és őszintén, mert ilyen vagyok.

Mert ugye be kell mutatkozni ahhoz, hogy a személyiségből valami tükröződjön. Tettem fel képeket, olyat is, amit frissen, webkamerával készítettem és olyat is, ahol fiatal voltam és fürdőruhában. Mert ugye le kell fogynom, azt megkezdtem és jövőre már ismét karcsú leszek, de ehhez kérek a férfiaktól türelmet. Sem őket, sem magamat nem csapom be. Mivel 45 éves koromig úsztam, korcsolyáztam, body buildingeztem, pingpongoztam, fitnesz terembe jártam, szaunázni,

tanultam teniszeni (nem szeretem) és letettem a B kategóriás vitorlás vizsgát( nem szerettem, csak a Balatont), ezért megírtam, hogy olyan társat keresek, aki szintén egy pici sportot vissza akar csempészni az életébe. Tehát nem kell, hogy átlagos vagy sportos alkatú legyen, lehet molett alkatú is, de ő is akarjon ismét csinos lenni.

Megírtam azt is őszintén, hogy szerelemre, szeretetre, kölcsönös tiszteletre és megbecsülésre vágyom és tudom is adni. Ezek nélkül nem megy, no és persze azt is, hogy a szexuális érzékiség fontos, tehát magyarul akinek már nem megy a szex ebben a korban (60 körül), azzal én nem tudok mit kezdeni, biztos, hogy nem őt keresem.

Azt is beleírtam az elvárások alá, hogy nem értem, hogy a 21. században, az informatika korában, egy főiskolát, egyetemet végzett férfi miért nem képes bemutatkozni az adatlapján, megírni, hogy nagyjából kit keres és legalább 2 db fotót feltenni. Merthogy nem szeretnek magukról fotót feltenni a férfiak. Nem értem, miért, hiszen ERNYEI BÉLA és KARDA BEÁTA is online társkeresőn ismerkedett, nyíltan (utóbbi nem annyira), fotóval, bemutatkozással. Ernyei azóta szép házasságban él, igaz, nem is egy átlag férfi, de nem is pláza cicát vett el :)

No ennyit erről. A kommunikációt oktatni kellene a diplomásoknak és persze a helyesírást is :)

Én külkereskedelmi szakon végeztem a PSZF-n, tehát alapból meg kellett tanulnom a kommunikációt angol nyelven is.

Szerintem aki belül rendben van, nincs rejtegetni valója, az nyílt és őszinte egy online társkeresőn, fényéppel is.

Azóta kaptam elég sok megkeresést, még egy igazán nem átlagos, sportos úriembertől is, aki hajlandó lett volna a fogyásomat kivárni. Neki is fontos a szex még. De Márait és Hamvas Bélát kedveli, én pedig őket depressziós, kicsit kártékony férfiaknak tartom, ezen úszott el a találkozásunk. Én vonzódom a tudományos dolgokhoz is, nagyon szeretem Selye János professzor könyveit (igazi művelt, széles látókörű, jó lelkű és okos férfi volt)...

A Cronoson 4400 Ft/3 hó az előfizetés, így tudok és tudnak férfiak csak levelet írni. Szerintem ez nem sok. A Párom.hu is viszonylag olcsó. Azért kis anyagi befektetés nélkül nehéz társat találni. Azt ugyan nem értem, hogy szakmunkások és érettségizett, unatkozó férfiak mit akarnak tőlem, de mindegy, nem bántom őket, kedvesen elutasítom a jelentkezésüket egy levélben. Mert illik nemleges válasz esetén is korrekt levelet írni.

A Randivonal nekem nem megfelelő, mert ott súly és kor alapján keresnek a férfiak csak. Ez tapasztalat. Látok arcokat, akik évek óta fenn vannak társkeresőn, én sem értem, hogy ez a férfiaknak ilyen nehéz a mi korunkban?

Amikor fiatalabb voltam, még 2000 előtt, akkor nem volt számítógépem, meg online társkereső, az Expressz újságban hirdettem és sok randevúra eljártam. A kézzel írott levelek és a telefonos beszélgetések sokat elárultak.

szóval,ott tartottunk,hogy tételezzük föl levelez az ember valakivel.

Én azt mondom találkozni kell két hét után de legkésőbb egy hónapon belül.

Ha nincs így akkor az egész komolytalanná válik,úgyis az a cél,hogy összejöjjön két ember.

Kapkodni sem szabad ,de ha túl sokára találkozik a pár akkor az a baj ,hogy hamis képet épít fel egyik a másikról ,olyan tulajdonságokkal ruházza fel egyik a másikat ami saját magából fakad.

Mondják,hogy az ördög a részletekben rejlik,szerintem is így van.

Senkinek sem mindegy,hogy a másik,hogyan nevet,beszél,jön megy,modortalan-e,hogyan bánik egy idegennel,pl a pincérrel .Úgyis ott derül ki a személyes találkozókon.

Az adatlap:

Legyen kitöltve,legyen őszinte ,írjon az ember pár sort magáról.Ne feledjük az öndicséret büdös,az önsajnálat gyanús.Szóval normálisan.

A tagok:

Gondoljuk végig,fent van egy nő x ideje az oldalon ,tételezzük fel,hogy semmi extra ,van keze lába mondjuk csinoska,átlagos arc.

Kap napi 10 normális levelet,meg jó pár nem normálisat,ajánlatokat,küldenek neki pöcsöket,hülyeségeket,amúgy is menstruál,a töke tele van a sok idiótával.

Szóval fizikailag sem lehet válaszolni mindre,max ha elég kitartó és normális a férfi ,vagy pont "szerencséje" van összejöhet valami.

Jó, hogy leírtad ezeket a gondolatokat, jó olvasni egy normálisan gondolkodó férfi véleményét erről. Igaz, nem egyszerű a férfiaknak az ismerkedés, mert alap esetben nekik illene odamenni a nőhöz kezdeményezni, de ahhoz, hogy ezt meg merje tenni, tényleg valami nagyon egyértelmű jelzés kell a nő részéről és elhiszem, hogy még akkor is van egy kis félsz a dologban. Voltam ilyen helyzetben, nagyon bámult a pasi, de csak nem jött oda. Én meg nem szeretek így kezdeményezni, az első lépés megtételét meghagyom a férfiaknak.

A társkereső annyiban más, hogy itt már a kezdetekkor elvileg tudjuk a szándékot, mindkét fél valamilyen kapcsolatot keres. Hagyjuk most azt, hogy aki nem mond igazat, az nem olyan kapcsolatot, amit behazudik. De más így találkozni, és eleve adott a beszélgetés.

Biztos vannak még fent őszinte, normális, igényes férfiak, csak még én nem találkoztam olyannal, bár nem is találkoztam sok emberrel onnan, az is igaz.

azt nem tudom milyen gáz lehet a másikkal, de saját magamról tudom, hogy pl én mindíg is ilyen "egyke" saját világommal elvagyó, átlaghoz nem igazán beilleszkedni tudó és akaró srác voltam vagyok. Nincs testvérem sem (amit sajnálok) szerintem ismerkedés tekintetében önbizalom hiányos vagyok (szimplán elszokott is a társasági élettől), egyéb területen nem gondolnám magam annak. Nem vagyok rosszabb mint más, letettem dolgokat magam előtt Önmagamnak!! az életben. Nem járok el szórakozni, hülye egy helyzet mert akarok is párt meg nem is (nincs nagyon kedvem végig strófolni az ismerkedés kezdetét újra és újra), hiányzik egy olyan ember az életemből akivel tudok értelmesen beszélgetni, aki kicsit rálát a világ dolgaira.

És ugyan akkor félek igen hogy valamiért nem leszek neki jó és ilyen hülyeségek, a lényeg hogy nehezen megy ez nekem az elején, idővel megszűnik ez,..

Fent vagyok ilyen tárkeresőn, igaz még egy lánnyal sem lett randi, mit randi, még beszélgetés sem. Nem rég raktam fel, valamiért nem dobja nekem azokat fel akiknek én tetszek, fizessek írja ha látni akarom, azt nem fogok.

És nem szoktam hazudozni magamról, mert annak semmi értelmét nem látom. Ha csak szex-et is akarnék egy lánytól azt sem kertelném, rizsáznám körbe hanem megmondanám "én csak szexkapcsolatban gondolkodom, aztán ki tudja". Gondolom sok pasas csak ezért jár fel. Lányok inkább párt találni.

Nem vagyok alkoholista, nincs gyerekem, sem feleségem, nem vagyok átműtve, nincs adóságom, sem hitelem, "3 lábon" állok önerőből...

és fent vagyok. Biztos hogy nem van akinek én nem vagyok tökéletes, és más dolgok számítanak ami belőlem pl hiányzik, de az általad felsoroltak tekintetében Én akkor egy élő kivétel vagyok:)

De ha problémánál tartunk hogy miért is vagyok fent, akkor azt mondanám: nem járok el szórakozni, nincs társasági életem, nem merek oda menni egy lányhoz úgy direktbe hogy közben azt érezzem belül, "igen van esélyem" enélkül meg nem szeretem az egész helyzetet, túl direkt, és kiszolgáltatott.

és hol van ez az oldal. Küld már át email ben.

Köszönöm

..viszont van olyan közösségi oldal, ahol az ellenkezőnemhez mindenki beírhatja az addig szerzett tapasztalatát az adott illetőről: hogy viselkedett a randikon, nős/férjezett-e, komoly-e vagy szélhámos... stb.

(ezt persze a profil tulajdonosa nem látja, hacsak nem nyit egy kamu ellenkezőnemű másik profilt, ahol megnézheti, hogy róla milyen infókat hordtak össze az addigi kuncsaftok")