Ha megtehetnétek, ti fogadnátok örökbe gyermeket? (beszélgetős fórum)

Igen boldog vagyok vele még ha nincs is babánk.

Nem is kívánnák többet mint ami van e kapcsolatban:)

30 év korkülönbség esetén - ha már így jöttek össze - felelősen gondolkozó ember nem vállal gyereket, sem vér szerintit, sem örökbefogadottat. Egy 60 éves férfi - különösen figyelembe véve a magyar átlag egészségi állapotát - már finoman szólva is leszállóágban van, ha szerencsés, él még 10-15 évet. A 30 éves nő még 15 év múlva is csak középkrú lesz, jó esetben élete felénél fog tartani. Egy 60 éves férfi 75 lesz amikor a gyereke kamaszodni fog, 80-85 mire munkába áll, 90 mire unokája születik. Nyilván aki elég értelmes, különösen ha túl van 30 év házasságon és néhány gyerek felnevelésén, pontosan tudja mivel jár, és kézzel-lábbal tiltakozik. Nem is tudom, hogy hiheti egy nő, hogy egy átlag magyar férfi 60 évesen még rábeszélhető egy gyerekre... Ezt a gyerek ügyet előre kellett volna tisztázni szerintem.

Persze részleteket nem tudok, de azt is nehezen tudom elképzelni, hogy bármilyen kapcsolatra gondoltam volna egy olyan férfival aki 30 év után elhagyta a feleségét... a közös életbe számomra a közös tervek, közös célok is beletartoztak... én pl. szeretnék együtt megöregedni a férjemmel és nem 30 év csúszással...

Tudod, én ismertem, nemis, baráti viszonyban voltam egy olyan párral, ahol a férj azért hagyta el a feleségét, akit elvileg imádott, mert annak nem lehetett gyereke.

Mit mondjak? Rá sem bírtam nézni többet.

Én úgy gondolom, hogy amikor párt választunk, elsősorban ő fontos nekünk. Őt szeretjük, vele akarjuk leélni az életünket. És igen, gyerekkel vagy gyerek nélkül. Mert ha kiderül, hogy valamiért nem lehet közös gyerek, nekem akkor is fontosabb a társam, akit választottam. Fontosabb, mint a megnemfogant gyerekem.

Előttük sem tudtam volna. De nem mindenki van ezzel így, ez is érthető. Viszont a közös életcél, az, hogy az élet főbb kérdéseiben egyetértsünk, az szerintem nagyon fontos egy kapcsolatban. Ilyen a gyerek kérdés is. Ha pedig probléma van, akkor minden lehetőséget megragadunk közösen, a cél érdekében, hogy megoldjuk, és teljesüljenek a vágyaink. Már amennyibe a vágyak közösek.....

Mondjuk egy nálam 30 évvel idősebb embertől nem is akartam volna én sem gyereket, ez nagyon nagy korkülönbség. Itt tényleg el kell dönteni, hogy kit választunk. Viszont ha a kapcsolatnak teszem fel pár év múlva vége, akkor esetleg már szóba sem jöhet nála sem a gyerekvállalás, a kora miatt. Eső után.... Nekem 1 x volt olyan kapcsolatom, ahol 10 évvel volt nálam idősebb az exem, de azt is soknak tartottam. Persze a szerelem nem válogat amint tudjuk sajna.

Persze, hogy nem tudnád, mert ők már megvannak.

Ne haragudj, de egy társ, szerelem, életünk párja nem egy "pasi". Gondolom, Niki meg róla nem tudna lemondani. Van gyerekem, ő a legjobb dolog, ami történt velem az életben. De soha nem hagytam volna el a páromat, ha úgy hozza a sors, hogy valamiért nem lehetett volna közös gyerekünk.

Igen tudom:(

De a szeretet nagy Úr.

Megkérdezhetem mekkora a kettőtök közötti korkülönbség?

Még amúgy bármi előfordulhat, az is lehet, hogy egyszer majd neki is megjön a kedve a gyermekvállaláshoz.

Nincs az a férfi a földön, aki miatt vállaltam volna, hogy ne lehessen gyermekem, akármennyire is szeretem. Ha a kora miatt nem akar, azt megértem, hiszen nem biztos, hogy megéri a gyermeke nagykorúságát... bár ez fiatalabbal is előfordul. Ezer dolog szól ellene, hogy ennyi idős férfinak gyermeke szülessen, mégis sokan bevállalják.

Ha ő nem, azt is meg lehet érteni, de ha te pedig szeretnél, akkor ne vesztegesd az idődet mellette, mert az évek mennek, ő is mindíg idősebb lesz, pár év és már szóba sem jöhet a közös gyermekvállalás. 15- 20 év múlva ő már nagyon idős lesz, te is idős leszel ahhoz, hogy újra kezd és gyermeket vállalj, de elég fiatal ahhoz, hogy nagyon megbánd, hogy nem lett gyermeked.Főleg, ha egyedül maradsz és megismerkedsz egy korban hozzádillővel, esetleg /mint sok ilyen esetben/ egy nálad fiatalabbal.

Hát te tudod, ha gyereket szeretnél akkor mérlegeld, hogy "megéri-e" beáldozni a szülőképes korodat egy férfira, aki nem akar gyereket és -sajnos az élet ilyen, pláne nagy korkülönbséggel- kb 20-25-30 év múlva teljesen egyedül maradsz -tényleg nem rosszindulat, tudod, bizonyos szempontból azonos helyzetben vagyunk :S

Tedd fel a kérdést szereted-e őt annyira és ő szeret-e téged annyira hogy később SOHA ne bánd meg, hogy egy férfi "miatt" sosem szültél, noha szerettél volna.

Nem mert szereted a párod elhagyni nem akarod de babát is szeretnél.De a 2 nem mehet.

Jelen pillanatban páromat választanám mert akit szeret az ember ez miatt nem tudná elhagyni mert amúgy nagyon jól elvagyunk meg minden.

Hát sajnálom, nem gondoltam volna, hogy így beletrafálok :(

Én nem is tudom mit csinálnék... nem teng túl bennem az anyai ösztön, de ha azt mondanák, hogy nem is lehetne gyerekem, vagy teszem azt a páromnak nem lehetne...szóval nem egyszerű.