Fogyás és félelem (beszélgetős fórum)

Szia!

Van egy netes ismerősöm, durván 65 kilót fogyott, ahhoz képest gyönyörű maradt a bőre! Egy másik 30 kilót fogyott és nem lett semmi baja a bőrének.

A cici az más téma, sajna az nem ússza meg, de annyira nem vészes.

Sportolj, igyál sok vizet, szedj szelént, masszírozd a kényes területeket, fóliázd magad, válogasd meg mit eszel, biztos sok minden segíthet a bőrön, hogy jó legyen nagyjából.

Én jelenleg 94 körül mozgok, 107-ről indultam, így nem tudok még miről beszámolni, de lelkileg én is félek a fogyástól, világ életemben kövér voltam. Nem is azért, amiért te, én csak egy fura kis csiklandozó érzést érzek a lelkemben, ha erre gondolok, nem tudom miért...

Paul McKennának van ilyen meditációs, 'gondolatprogramozó' CD-je (a könyv mellé, de igazából a 2 nem függ egymástól), szerintem hallgasd egy darabig és segíteni fog. sőt! lehet, hogy már elsőre is, a tudatalatti csodákra képes. :)

Másrészt Bébikének igaza van, sosem lesz senki tökéletes, ha az agyad/tudatalattid ezzel akarja elvonni valamiről a figyelmed, ha valamiért nem akarsz vagy tudsz (szándékosan vagy nem szándékosan - ebből a szempontból mindegy) elszakadni ettől, azt a kis hurkát is ilyen borzasztónak fogod látni a derekadon, ami maradt (és talán csak te látod), szóval ha ez kell, megtalálod a módját, hogy ezzel foglalkozz. :)

De mire a eléred a kitűzött célod, már biztosan nem fog érdekelni! ;) A sikeres fogyás eléggé átalakítja az embert lelkiekben is. :)

Sok sikert kívánok!:)

Szia!

Ma írtam egy cikket,talán majd olvasd el ha megjelenik.amúgy meg nézd meg a képeimet.nekem se log a bőröm,igaz a csíkok megmaradtak.cicivel kapcsolatban,meg van plasztikai sebész,persze ahoz pénz és elhatározás is kell.Ha netán megnyúlna nagyon a bőröd,érdemes úgyszint felkeresni egy plasztikai sebészt,anno az esztétikai műtétek egy része ingyenes volt.nemtudom ma ez hogy van.

Én teljesen át tudom érezni amin keresztül mész!Én is voltam ebben a helyzetben!Ugyanilyen gondolataim voltak.Aztán rászántam magam sikerült 30 kg-tól megszabadulnom!!!amire büszke vagyok.az eredmény amin én is megdöbbentem,hogy a bőröm nem lett csúnyább és a mellem sem lóg jobban mint előtte,kisebb lett ugyan,de a súlya nem húzza annyira.semmi negatív dolog nem történt velem.Ma már végig tudok menni anélkül az utcán hogy ne érezzem magam rossszul és nem takargatom magam mint előtte.

És ami a legfontosabb!!Én szentül hiszem,hogy a fejedbe ettől lesz rend igazán!!A kövérség depressziót okoz,mert nem szereted saját magad!!Ezt csak az tudja aki már átélte mindezt,úgyhogy RAJTA!!!

micsoda hat van egy keped fenn amin 18 eves vagy es vekony. akkor csak nem voltal mindig kover. figyelj ne kinlodj nem kell mindenkinek vekonynak lenni. ha neked ugy biztonsagosabb hogy kover vagy, hat legyen, keress kifogast nyugodtan, a te eleted, ugy cseszed el ahogy neked tetszik. legfeljebb into pelda leszel a baratnoidnek hogy milyenek ne legyenek szoval nem lesz haszontalan vegulis az se.

ha meg megis mashogy dontesz akkor esetleg olvasgasd ezt a blogot: [link]

ez a csaj majdnem 100 kilorol fogyott 60ra.

[link]

Én 156 cm vagyok. 54 kiló. De SOHA nem voltam vékony. A legmagasabb súlyom 78 kiló volt.

Lassan fogytam le, de még így is nehéz volt feldolgozni hogy más lett a testem. Talán nehezebb mint lefogyni.

De egyet teljes meggyőződéssel mondhatok: MEGÉRTE

Nem feszes a testem, de elfogadom, inkább ez, mint a hurkák, az izzadó test, a kipiruló arc, az állandó önutálat.

Reggelente pucéran a tükör elé állok és boldog vagyok:)

Változtass, szép lassan, tornázz, fogyj le, hidd el hogy teljesen megváltoztatja az életed:)

Sok sikert:)

Ez egy jó kifogás, hogy ne láss hozzá. 27 évesen még valószínűleg követ a bőröd, ha lassan fogysz. Ha vannak csíkok, akkor azok mardnak. Egy kicsit halványulnak idővel.

Épp ma voltam az egyik üzletben. Az egyik régi eladó annyit fogyott, hogy nem ismertem meg. Rég jártam ott, és épp akkor nem is dolgozott. Nehéz a súlyt belőni, de ő 120 kg is simán volt, akkora csöcse volt, hogy egyszer megijedtem, mikor feltornyosult az asztalta. Most ennek talán a fele lesz lassan. Husi, de jól néz ki, az arca "kiszabadult", és nagyon helyes lett. És jó ltni, hogy milyen jól mozog, pedig mindig fürge volt.

Lassan kell fogyni. Ha úgy látod, hogy "túl", akkor leállsz.

Szia!

Hasonló cipőben jártam 4 éve, világ életemben túlsúlyos voltam. Sokszor lefogytam ugyan, de mindíg visszahíztam. Aztán 2009-ben olyan elszánt lettem, mint még soha. Megérte!!!

Azóta boldog vagyok, elégedett a külsőmmel. A bőröd miatt meg nem aggódj, valakinek nem kezd el lógni, míg másnak sajnos igen. Én az utóbbi tábort gyarapítom:-( De persze más 40 éves korban, és más 27 évesen fogyni. Én azt tudom tanácsolni, hogy a mostani súlyod igazoltasd le háziorvossal, és ha megereszkedik a bőröd, akkor Tb támogatással megplasztikázzák majd. Persze csak akkor , ha sikerül leadnod a felesleget. Én közel 50 kg-ot fogytam, s azóta kész a hasam és a cicim is. Életemben nem voltam ilyen "feszes":-DD A csíkok meg igazán nem olyan zavaróak, nagy részét kivették a leoperált bőrrel. Aki szeret, annak csíkosan is tetszel, hidd el!! Hajrá!!! Bánom, hogy nem 10 évvel előbb fogytam le, megkíméltem volna magam egy csomó betegségtől, viszértől, stb.. De soha nem késő!!

Talán jobb megközelítést kell találnod, s az kibillent majd.

Ne arra gondolj mi lesz, ha sikerül és nem lesz jobb, hogy "csúnyább" leszel, ha lefogysz.

Arra gondolj, hogy mi lesz akkor ha így maradsz.

Lesz vérnyomásnövekedés, cukorbetegség, ízületi gondok, stb stb stb....s ugyanúgy lesznek, söt súlyosbodnak majd a gondjaid. Még a kinézet is, hisz valószínüleg kicsit ez a súly még növekedni fog az évekkel.

Úgyhogy mindenképpen csak nyerhetsz a fogyással :)

Köszönöm Csajok a sok bátorítást, aranyosak vagytok :)

Tudom, hogy előbb tényleg a fejemben kellene rendet tenni, de nehéz 27 évet "átírni". De azért majd próbálom. Azt hiszem. Talán még nem AKAROM eléggé...

Én is 155 centi vagyok. Márciusban még 75 kilót nyomtam, sőt, voltam 77 is. Nekem elegem lett, nekiálltam mozogni és kevesebbet enni. Mára már 66 kiló alatt vagyok, és meg sem állok 50-ig.

Ha sportolsz, később tornával feszesítesz, nem fog lógni a bőröd. Nekem 10 kiló mínusszal semmi nem lóg. Csak tenni kell érte. Nem szabad soha beletörődni a "rosszba"!

Nem szabad úgy neki indulni,hogy máris a kudarcra gondolsz. Szépen szánj magadra időt,tedd helyre a gondolataidat és ha tényleg akarod kezd el.

Ha egészségesen táplálkozol és mozogsz mellé nem fog a bőröd se annyira lógni. Ez is csak egy kifogás azért,hogy ne kelljen mégse elkezdened,ha jobban belegondolsz.

Lehet,hogy egy év, vagy akár több,de nem szabad feladni és a sok küzdelemnek meg lesz a végeredménye:)

Válassz olyan fogyási módot, ami bár lassabb, van ideje a bőrödnek is követni a fogyást.

Diéta, és sok sport!!

Persze a sok sport ducin nehezebben megy, de ha már az első perctől elkezded edzeni magad (akár rendszeres sétával, pilatessel), mire már a tested is jobban bírja, nem kell küzdened magaddal, hogy csináld!! És akkor jöhet az alakreform torna, aerobic!!!

A cicid talán kisebb lesz, de a bőröd nem nyúlik meg.

A csíkok... hát, nekem terhesen lett néhány a hasamon és a combomon is. A párom szerint ezek anyatigris-csíkok. És már engem se zavar. És halványodtak is...

De tudod mit, ez legyen a legnagyobb gondod!:))))))

Igen, félek attól is, hogy megint beleélem magam és kudarc lesz a vége...

De közben attól is, hogy milyen lesz utána a bőröm? Szebb és vonzóbb lennék vékonyan, de lógó bőrrel, mint most igen elhízottan,de többé-kevésbé feszesen?

Tényleg megérné?

(nem kötekszem, csak filozofálgatok)

A kudarctól mindenki fél szerintem.

Ha el tudod kezdeni, hajrá. Kérd meg a barátnődet, segítsen, és b*szogasson, ha úgy látja, megint feladod.

Ha van támaszod, menni fog!!

De először és utána is a fejedben kell rendet tenni...:)

Hajrá!:)

Sziasztok!

Jelenleg 27 éves vagyok, 155 cm és 90 kg... Ez kb. 35-40 kg túlsúlyt jelent, meg egy pajzsmirigy betegséget...

Évek óta szeretnék lefogyni, de valami mindig meggátol benne.Elkezdme, majd abbahagyom...

2 nappal ezelőtt olyan őszintén beszélgettünk egy barátnőmmel, mint még soha, tisztára olyan volt, mint valami pszichoterápia :) És rá kellett akkor jönnöm, hogy nagyon félek attól, hogy lefogyjak.

Abszolút nem tudom, hogy mi lesz akkor... Hiszen világ életemben kövér voltam, mindig ebben a szerepben éltem. Hozzászoktam az önutálathoz, az önmarcangoláshoz és az állandó fizikai fájdalmakhoz a nagy teher miatt. Elfogadtam, hogy a párom egyre kevésbé kíván és, hogy már rég nem láttam magam vonzónak...

Igen, tudom, hogy fogyás után fittebb leszek, egészségesebb, lehet, hogy még vonzóbb is :), de mégis félek...

Mi van akkor ha lefogyok és nem leszek boldogabb, elégedettebb? Ha úgy megnyúlik a bőrőm (már el is kezdte), hogy csak lógni fog? Ha eltűnik a mellem és két leeresztett lufi marad helyette? Ha már örökre csíkos maradok? Ha akkor se fogom NŐNEK látni magam? Mi van akkor, ha nem lesz jobb? Nem lesz több önbizalmam?

Arra lennék kíváncsi, hogy érzett-e már más is így, vagy az én gépezetemben van pokoli nagy bibi? :)

Köszönöm előre is a válaszokat!

Lailani