Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Kistestvér érkezése - mondjátok el tapasztalataitokat! fórum

Kistestvér érkezése - mondjátok el tapasztalataitokat! (beszélgetős fórum)


2008. dec. 8. 17:51

Nálunk 2 és fél év van a lányok között.Mi a párommal azt beszéltük meg,hogy amíg én kórházban leszek,ő marad otthon a nagyobbik lányommal,mert úgy láttuk mindketten,hogy ez biztos pont az ő számára.

Nekem is nehéz volt a kórházban.Mindennap jöttek,láttogattak.Nem is volt semmi gond,állitólag a lánykám tudomásul vette,hogy most néhány napig ez igy lesz.Hazamenetelem elötti napon bukott ki,akkor sirt,hogy már szeretné,ha otthon lennénk a kistesóval.

Ekkor nagyon nehéz volt megvigasztalni,mert már én is vágyódtam haza.

De hozott neki a kistesó ajándékot.Olyat,amire már nagyon vágyott.Igy az sokat segített szerintünk neki az új helyzet elfogadásában.:)

Most a harmadik babánkat várjuk.Most is a párom lesz velük itthon.Remélem,hogy most sem lesz gond velük:)

2008. dec. 8. 17:26

Sziasztok!


Nálunk a két gyerek között majdnem 6 év van. Egyből elmondtuk a lányomnak, hogy jön a testvére, de akkor még nem igazán érdekelte. Sokan azt mondják nagy a korkülönbség, de én sohasem szerettem volna pici különbséget a gyerekeim között. Páran mondták, hogy akkor majd a nagy tud segíteni, vigyázni a picire, ha nagyobb lesz oviba, iskolába kísérni, de én ezt mindent magam akarom megoldani, mert nem a nagynak szültem a picit. Majd én elkísérem az ioviba, iskolába, és megyek is majd érte, a nagy nem azért van, hogy a picit rendezze.

Eleinte mikor megszületett volt féltékenység, egyébként még manapság is előfordul, dehát biztos rossz volt megszokni, hogy egyik nap még ővé a teljes figyelmem, és másnap pedig már osztozkodni a kell mással a figyelmemen. De nagy kirohanás sosem volt.

A bent kórházban töltött napokat pedig úgy oldottuk meg, hogy a párom reggel elvittem az oviban, a szüleim mentek érte este pedig szintén az apjával voltak kettesben. Nagyon jól érezték magukat kettesben. Mikor pedig a kicsit hazahoztuk a kórházból azon a héten a lány se ment oviba, hogy ne érezze magát kirekesztve.

18. vviki2
2008. dec. 8. 16:27

Nem tudom olvassa-e valaki...

Nem szeretném elszólni magam, de eddig kisebb-nagyobb nehézségekkel, de minden rendben megy... Bence néha féltékeny, volt amikor picit rá is csapott a hugi fejére...de legtöbbször inkább puszilgatja, szeretgeti.

Azt mondják, hogy még a legdurvább féltékenység is megszelidül fél év után. Tehát csak az első fél évet kell kihúzni..:-))

17. vviki2
2008. szept. 10. 15:06

Most nézem, majdnem egy napra várjuk a babát :-))

Sok sikert!


Nem lehetett semmi a kislányod az újszülött osztályon a maga "kis" súlyával...:-D

16. vviki2
2008. szept. 10. 15:02

Ez nálunk is kemény meccs volt a lányommal...

Ő 6 és fél éves volt amikor az öccse született és a kezdeti lelkesedés után nagyon féltékeny volt rá! Akkor azt mondtam, soha többet nem vállalnám így, ekkora korkülönbséggel. Ezért is vágtunk bele év végén a "baba-project"-be, s így most várjuk a harmadikat szept. 22-re :-))

A vicces az, hogy a kisfiam 21-én lesz 2 éves!

Nagyon várom már, hogy kibújjon a kis mazsolánk és kiváncsi vagyok, hogy a Bencém hogyan fogadja majd. Én is sokat beszélek neki róla, szeretgeti, öleli a pocimat...de azért az már más amikor azt látja, hogy a pici szopizik, anya büfizteti, pelusozza...stb. Szóval izgulok nagyon...:-))

Amúgy a lányom és a fiam közötti harc még ma is megvan, de amióta már játszani lehet a picivel azt hiszem egy kicsit megbékélt már a nagylány is... A féltékenység szerintem mindig is benne fog maradni, mert sokáig volt egyedül.


Szerintem ne aggódj, meg fog oldódni minden! Én is bízom benne, hogy össze fognak "nőni": a fiam és a baba, talán könnyebben, mint 2 éve a fiam születése után...ő és a kislányom.

2008. szept. 10. 14:43
A 6 éves lányomnál kissebb trauma volt hugica érkezése.Mostanra sokat javult a helyzet.Hugica most fél éves és a nővére már többet foglalkozik vele.
2008. máj. 11. 14:32
Hát mikor én meg tudtam 22évesen, hogy kisöcsém lesz, én örömömben sirtam. Annyira vártam a baba érkezését. Igaz mi a 6dik hónapban tudtuk meg fent pesten, mikor citologiai vizsgálatra küldött fel minket, mert a Fehérvári Tóth doki, méhnyak rákot diagnosztizált anyunál(39éveS). Mikor anyut megultrahangozták bent, a doki azt kérdezte, hogy a kismama osztály helyet mért ide mentünk. Hát anyu majdnem segre ült, apu majd nem szivrohamot kapott és meg sirtam, mint a sz..os gyerek. Onnantól kezdve, apuval harcoltunk, hogy meggyőzzük, hogy elfér még egy baba és hogy hiába 43éves, birni fogja az apaságot. Sikerült meggyőzni, és úgy elkényezteti az ő szeme fényét, hogy mi alig birunk vele, mikor az apja nincs vele.
13. katic
2008. máj. 11. 11:09
Meglestem az adatlapodat. :) Hiszen Anna már igazi nagylány lesz, amikor a pici születik! Ne izgulj, semmi baj nem lesz!
12. katic
2008. máj. 11. 11:05

Persze, hogy nem lesz semmi baj! Nagyon jókat írtatok. :)Mi is ebben a cipőben járunk, Emmám pontosan két éves lesz(októberben), amikor a kistesó megszületik. Én is császárral szültem, 99% hogy most is úgy fogok, ráadásul tőlünk 35kmre lévő városban, de azért minden nap jönni fognak, remélem. :)

Sajnos a 6.héten már voltam bent - igaz, akkor itt-, hét napot, de nagyon szépen megértette, apával volt itthon éjjel, meg a húgommal nappal.

Gyöngy! Szerintem a férjed maradjon a kicsivel otthon, az nyújtja neki majd a legnagyobb biztonságot, ha vele lesz, őt ismeri a legjobban.

Mikorra várjátok a babát?

11. *Gyöngy* (válaszként erre: 8. - Urita)
2008. ápr. 20. 11:28

Szia Urita!


Köszi a megható hozzászólásodat! Nagyon egyetrérte minden mondatoddal, nagyon jól csináltad a dolgokat.

2008. febr. 28. 13:44

Sziasztok!!


Kisfiam 5éves volt amikor megszületett hugicája sajnos korababaként, egyszer párom becsempészte az intenzívre hogy láthassa; azóta 21hónapos a lányka, de a várt féltékenység elmaradt. Kisfiamnak megvannak a saját játékai elkülnítve így nincs az hogy a te jétékod övé hanem tudja Évikétől nem kell elvennie semmit. Évike sem nyulkálhat az ő dolgaihoz, de Zsoltikám ha úgy gondolja megengedi akkor teheti. Amúgy megértette ő marad mindig előnyben a kislány előtt hiszen ő vele volt többet foglalkozva hiszen előbb született. hiperaktív a kisfiam nála ezért is érdekes, hogy nem féltékeny hanem segít neki és fejlesztgetik egymást.

2008. febr. 25. 10:01

Sziasztok!

Nálunk 5 éves volt a kisfiam amikor a huga megszületett!Amint megtudtuk hogy tesó lesz elmondtuk neki és igen örült.Mivel nyár volt nem ment oviba jött velem vérvételre,ultrahangra,nagyon vigyázott rám fogta a kezem,simogatta hasam.Mindenkinek elujságolta,hogy tesója lesza!

A mai napig emlegeti amikor a doktor bácsi megmutatta neki a tesóját,zavarban volt,csak vigyorgott.Persze neki is hozott a hugica ajándékot!Egyév eltelte után vannak féltékenységek de szerintem ez természetes,de imádják egymást!

8. Urita (válaszként erre: 1. - *Gyöngy*)
2008. febr. 24. 23:25

Szia!

Nekem 20 hónap van a srácok között. A kezdetektől sokat meséltem a nagyobikknak a kicsiről, mikor már nagy volt a hasam, sokszor puszilgatta, nevén szólította. Akkor nem hittem el, hogy ért belőle bármit is, de tévedtem. Kaptunk egy játékbabát is, ne nevess ki, de sokat "gyakoroltunk" rajta, altattunk, betakargattuk, enni adtunk neki. Olyan édesen csinálta. Aztán mikor a pici megszületett, az apja mutatta a fotót, nem csodálkozott, tudta, ő Kristóf, a kistesó. A hazajövetelhez van egy kedves tippem, nálunk bevált. Vegyetek valami apróságot, ajándékot a nagyobbiknak, adjátok úgy oda, mintha a kistesó hozta volna neki. Nálunk nagy sikert aratott. Az első találkozásuk a legmeghatóbb dolog volt, ami életemben történt velem. Erik épp aludt, mikor hazaértünk, gyorsan megetettük a picit, mire felkelt. Ahogy lehajoltam, és megmutattam neki, ő átöltelte és megpuszilta, teljesen természetesen, szívből. Mondanom sem kell, sírtam. Sírtam a boldogságtól, mert azért vállaltam a picit, hogy megkapja azt az ajándékot tőlünk, amit csak mi adhatunk neki, egy kistesót. A mai napig imádják egymást.

Ja, visszatérve arra, hogy mennyit megértett belőle, mikor mondtam, hogy a doktornéni ki fogja venni a hasamból... az, hogy soha többé nem puszilgatta a hasam, ha ré is nézett, láttam, "leesik neki" hogy már nem ott van, és mutatott a kiságy felé hogy: Kristóf...

Sok sikert, fel a fejjel, biztos minden rendben lesz!!!

2008. febr. 13. 08:14
Sziasztok.Mi már túl vagyunk ezen a gondon.Nekem anyósom volt a gyerekkel amíg én a kicsivel a kórházba voltam.Úgy láttam ő az a személy aki mellett kibírja a gyerek hogy én nem vagyok otthon.A párom sajnos külföldön volt még akkor és sikeresen átvészeltük ezt az időt.Igaz nekem nagyon rossz volt hogy távol voltam a fiamtól de őt szerencsére ez nem viselte meg,vagy legalább is nem hagyott benne nyomot.
2008. febr. 9. 16:36

Sziasztok!

De jó, hogy írtatok! Nálunk az a helyzet, hogy anyukámék messze laknak, így csak anyósom marad a gyerekvigyázuásra:(( Férjemet persze elküldöm szabadságra, mert legalább valami maradjon stabil szegény gyerek életében.


zsuzsy!

Mikor hazajöttél a kórházból, hogy viselkedett veled a gyerek? Elutasító, sértett volt, amiért otthagytad, vagy pedig inkább rajtad lógott?

2008. febr. 9. 16:33
sZIASZTOK!
2008. febr. 9. 00:42

nálunk a nagyobbik 2 éves 4 hós volt, amikor megszületett a kistestvére, nálunk az apja volt otthon vele, én 4 napig voltam a kórházban, mindennap bejöttek meglátogatni, nahát én mindennap sirtam, ahogy láttam lefelé totyogni a lépcsőn, meg órákig integetett. Akkor nagyon rossz volt, de túllettünk rajta.


Gratu a babákhoz :-)

2008. febr. 8. 22:23

kisfiam 2 éves, junius elejére várjuk a másikat. Én is attól rettegek, hogy mi lessz a fiúkkal amíg nem leszek itthot.

mikor Atika született már megbeszéltem anyuval, hogy hozzá megy arra az egy hétre, a férjem biztos a haverjaival lóg, de én még nem voltam távol töle egy napot sem. már most rossz:(

2008. febr. 8. 22:10
Most például napok óta azon örlődöm, hogy mi lesz Anna lányommal, amíg én kb. 10 napot kórházba leszek. Ugyanis annát császárral szültem, így biztosan előbb be kell feküdnöm....
2008. febr. 8. 22:09

Sziasztok!


Úgy néz ki, most másfél éves kislányom mellé kistesó születik. Máris rengeteg félelem, kérdés bujkál bennem annak ellenére, hogy már nagyon vártam egy újabb babára.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook