Miért nem szeret oviba járni a kislányom? (beszélgetős fórum)

Egyetértek veled, és nem értek egyet azzal, amikor a gyerek minden óvodai kisebb-nagyobb sikertelenségéért a szülőre mutogatnak.

Mert az anyuka nem tudja elengedni, mert az anyukának van problémája az óvodával, mert az anyuka így, mert az anyuka úgy...stb.

Ez is lehet egy lehetőség, de semmi esetre sem az egyetlen, és ezt tapasztalatból mondom.

Szerintem nálatok , a leírtak alapján minimum két irányban lehet gondolkodni, 1:vagy egy olyan típusú gyerek, aki nehezebben szokik be, vagy 2: konkrétan az ovival/csoporttal/óvónővel/vmelyik gyerekkel van a gond. Neked kell kiderítened, h hol a hiba, h tovább tudj gondokodni.

Igen, én is egyet értek mindazzal amit leírtál, a megbetegedés is konkrétan az volt, hogy a lába fájt egy hónapon keresztül - pszichoszomatikus eredetű lehet, ezt egy gyerekpszichológus is megerősítette.

Egy dolog nem igaz, mégpedig az, hogy az én hozzáállásom nem jó az ovihoz, mivel szerintem ő a legjobb oviba jár, minden szempontból, s ezt tudatom, éreztetem is vele.

Nyilván ő is érzi - a gyerekek rettentően érzékenyek ám mindenre ami körülöttük van - hogy TE nem szereted az ovit. Ezért ő sem szereti.

Az is érdekes, hogy az iskolát várja - mivel te is szeretted. A te érzéseidet tükrözi vissza.

Jah, és kiválóan meg tudják betegíteni magukat az ilyen kicsi gyerekek, hogy valamit elkerüljenek, amit nem szeretnek.

NEKED KELL változtatnod, az ovihoz való hozzáállásodon, s akkor ő is változik majd, megszereti. Hiszen gondolom nem akarsz neki rosszat, az ő érdekében viszont neked kell úrrá lenned az oviundorodon.

Végül is a szinte teljes szabadság után bekerül egy kötöttebb közegbe, ahol már nem csak rá figyelnek, nem az van, amit ő szeretne, ahol bizony azt kell csinálni, mint a többieknek. Én végtelenül gyűlöltem a déli alvást, mivel otthon nem aludtam nap közben. Mégis le kellett feküdnöm, és 1 órán keresztül néma kussban lennem, még túl sokat mocorogni sem lehetett, nehogy felébredjenek a többiek. Még azt sem engedték meg, hogy legalább csendben rajzolhassak. Később még rosszabb lett, mert elég magas növésű voltam, és a lában lelógott a szétnyithatós ágyról, és nagyon kényelmetlen volt.

Az, hogy beteg lett, nem biztos, hogy az ovi miatt volt. Rengetegen vannak egy ilyen közösségben, pillanatok alatt összeszedhet bármit. Ha kicsit gyengébb az immunrendszere, alaposan ledőlhet a lábáról. Az én lányaim szinte állandóan betegek voltak az első két évben. Többször megismételt immunerősítő kúra segített rajtuk, és egy bizonyos fajta vitamin. Most iskolások már, ezt a drága vitamint nem kell szedniük, de szeptembertől május végéig szedik a c-vitamint.

És az is lehet, hogy van valaki az oviban, akit nem nagyon bír elviselni. A kisebb lányomnak el kellett intéznem a csoportcserét, mert súlyos problémáink voltak az egyik óvónővel. Még pszichológushoz is kellett hordanom. Miután átkerült egy másik csoportba, minden gondunk megszünt.

Én sem szerettem. Számomra az egy év amit óvodában töltöttem felért egy koncentrációs táborral.

Pedig még az óvónőim is jók voltak. Máig remek a viszonyom velük.

Mégis, ha bemegyek egy óvódába és megérzem azt a szagot, még a talpam is ökölbe szorul :-))