Meddig tart a testvérháború? (beszélgetős fórum)
Nem, en mindenhova viszem mind a harmat egyszerre mert napkozben egyedul vagyok veluk (nagyi csak 1 van, es nem diszponibilis, heti 1 napot tartja csak a nagyot es a kozepsot egyszer ott aludni, de egyszerre 2-ot sem vallal nemhogy 3-at, picur 11 honap alatt 3x volt ott), szoval megy a kisergetes, kinek kinek milyen szakkor, megy a tobbi is es azalatt bevasarolunk vagy ugyintezunk mig az adott szakkornek az adott emberkenek vege. Tulajdonkeppen a picurral kulon csak addig vagyok amig ok iskolaban es oviban vannak ilyenkor pihen is, jatszik/jatszunk, kisangyal tenyleg (tesoival is, ez a 3. tenyleg egy vattacukor, imadjak ok is es szinte soha nem sir, tipikus olyan, hogy neki tok mindegy, minden jo, mindig mosolyog mindenkire, nem is tudom kire utott?)mikor hazahozzuk oket, akkor sodrodik a tobbiekkel:DDDD veluk jatszik, teblabol, stb.
Igen, kulon progit a forum elejere ertettem
Igen, látom, hogy más szemszögből látjuk. :) Mi most is nagyon jó testvérek vagyunk a bátyámmal, szülőkkel "szemben" is egymáshoz vagyunk lojálisak. Mondjuk ott sincs szó eget rengető problémákról.
Ezt a közös progit nem értem. Az elejére gondolsz, hogy külön program a nagyobbikkal? Így direktben mi nem csináljuk, de vannak olyan "elfoglaltságai", ahova kicsit nem tudjuk vinni, szóval nincs is szükség arra, hogy külön szervezzünk.
De szerintem van olyan gyerek, akinél ez a célravezető.
Mas szemszogbol latjuk mert te kisebbik voltal, en meg nagyobbik:)
Ezert pontosan tudom, mikor sivalkodik csak ugy a kozepso es mikor fajdalombol. A nagyobbikban teljesen viszontlatom magam, o kepes csak azert piszkalodni es addig, amig a kozepso sirva nem fakad, es utana a nagy vigyorog is karorvendoen. Szepen leultem vele es elmondtam hogy azert jol jon neki, hogy o kap mindent "elsonek" es a tobbiek mindig orokolnek, es nem szolnak a hasznalt cuccokert, lasd meg a gyerekszoba is neki uj, a kozepso meg tole orokolte a regit stb. De mas peldakat is sorolhatnek, mindegy, mondtam neki, hogy legyszi potyara ne cseszegesd a hugod es kesz. A tobbi, amikor masrol kell donteni, akkor erelyes vagyok a kozepsovel is (pl egyik rajzfilm ami a nagy kedvence es csak heti 1x van, akkor mindenki azt nezi nincs apellata), szoval igyekszem elosztani mindent egyforman, egy kekszet is. Amit utalok, mikor egymasnak esnek mert tudom, hogy az erosebb nyer, szoval ilyenkor mindig automatikusan a kisebbet vedem, a kozepso elol a kicsit, a nagy elol a kozepsot. A nagyot ilyenekben nem kell mert o a legerosebb. Nem elnek vissza vele, szoval a kozepso nem nyafog csak ugy mert vele is leultem, hogy ha ilyet csinal es rajtakapom, buntetes van, anyut nem nezni hulyenek:))))))
Kozos progi, pfff valahogy nekem ez nem megy, kozos progi azt jelenti hogy senki nem marad ki, szoval csipet csapat, nincs olyan hogy egy bizonyos dolgot csak eggyel csinalok (lasd esti mese ha van, a kozepsonek, akkor a picur ott hallgatja, nem ert semmit, nem az o koranak megfelelo de nagyon szereti ott hallgatni, tok csondben van es figyel, szoval nincs kulon mese a kozepsonek es kulon mese a picurnak, de van "kollektiv":)))))
De szerintem ez nem megerősítés a nagy számára. Természetesen az ő eszét/lelkét is helyre kell tenni közben és nem kell végignézni, ahogy szétver valamit a kicsi fején. Én sokat beszélgettem a bátyámmal arról, hogy neki mi hogy jött ki annak idején és igyekszem figyelembe venni azt, hogy a nagy is kicsi (nálunk is 2 és fél múlt a "nagy"). Nem mindig ő a hibás, még a 9 hónapos kicsit se kell félteni. Én megvédem a "nagyot" is, ha arról van szó és ha egy pillanatra nem figyelek oda, és sivalkodik a kicsi, akkor nem rontok rá a nagyra, hogy mit csinált - mert lehet, hogy semmit. A szülők pedig ilyen esetben sokszor "nekimennek" a nagynak, pedig nem is csinált semmit, csak a kicsi tudja, hogy úgyis őt fogják védeni és ki is használja ezt. A lényeg az, hogy ezzel szerintem örökre oda lehet vágni a testvéri viszonynak.
Egyébként pedig igyekszem nem beleszólni a dolgaikba, tréningezzék csak egymást. :)
Igen, tudom, ez felreertheto amit mondtam, nem ugy ertem, hogy mindenaron a kisebbet vedeni, hanem ugy, hogy amikor jogos akkor jogos. Pl a nagyobbiktol is megvedem a kozepsot (es naluk ugyanugy testverhaboru van pedi nagyobb a kulonbseg), mert ha verekszenek, termeszetesen o is impulzusbol verekszik de sokkal nagyobbat ut es ezt nem nezi. Mig a kozepso meg amikor elvesz egy jatekot a picurtol, o sem nezi, hogy kozben kicsavarta a kezet. Persze, voltak fazisok, ugy ertem, magyarazni kedvesen eleinte de lattam, hogy nem hasznalt, es nincs ra idom, hogy megvarjam mig valami komolyabb baja tortenik ezert erelyesen lepek fel! Nem engedhetem odaig fajulni a dolgot hogy tenyleg valaki megseruljon. Ezert "felallitottam" ezt a szabalyt naluk, a kisebbet megvedem a nagyobbtol. Erdekes, hogy a nagy es a legkisebb kozott nincs semmi ilyen, testverek kozott mindenkinek csak az "eggyel alatta" levovel van baja:)))
Feltekenyseg mindig lesz, egy szulonek az a dolga, hogy igazsagosan dontson, egyiknek se jusson kevesebb. Szerintem az, hogy megvedi a kisebbet a nagyobbtol (olyan helyzetben amikor kell), ez onmagaban mem jelenti azt, hogy elvesz valamit a masiktol. De ha a nagyobb feltekeny es emiatt a kicsi szenved hianyt az igen, akkor is ha nem fogja fel a pici, a nagy szamara ez egy megerosites, hogy amit csinal, elmegy, belefer
Szerintem ez nem múlik el,kezelni,korlátozni lehet de ha az anyuka tojik rá akkor még jobban elvadulhat a helyzet.
Nagyobbik bátyjámnál kb.18hónap van a fiúk közt eljátszanak de vita,verekedés mindennapi pedig kicsik.
Kisebbik bátyjámnál két lány van ők nagyobbak 4-5évesek.Mai napig nem tudnak normálisan,sokáig együtt játszani.Megy az utánzás a harc.Főleg a pici csinálja a feszkót állandóan ő neki kell lennie a középpontba mintha ő valami kiváltságos személy lenne.
De ez nevelés kérdése is.
Szerintem fontos a türelem és el kell magyarázni mindent szépen a gyerek életkorának megfelelően.Megszűnni nem fog de ahogy írtam lehet mérsékelni.
Nem szabad hagyni hogy az egyik gyerek elnyomja a másikat.
2 és fél éves gyerekről van szó. Nyilván feszültség van benne a testvér miatt. Igenis szüksége van több figyelemre, az nem jutalom, hanem szeretet, nevelés.
Azzal egyáltalán nem értek egyet, hogy mindig az egyiket kellene védeni. Főleg, hogy még a nagy is kicsi, ezt sokan elfelejtik. :(
Az meg, hogy "üti-veri" a kisebbet, egyáltalán nem normális. De az se, hogy hagyod. Mármint arra gondolok, hogy ez max. egyszer szabad, hogy előforduljon, aztán el kell magyarázni a nagyobbnak, hogy nem verekszünk. Ha nem megy, irány a bünti. Valahogy meg kell értetni vele, hogy egy ekkora babát nem bántunk (arról mondjuk nem is beszélve, hogy nálunk a verekedés egyáltalán nem elfogadható viselkedés, max. ha meg kell védenie magát).
Az jó, hogy csinálsz "csak vele"-programokat. de első körben arra kellene rájönni, hogy mi zavarja a nagyobbat!! És ami zavarja, amit hiányol, azzal foglalkozni. Meg meg kell azt is mutatni neki, hogy a kistesóval hogyan és mit lehet játszani. Talán a bölcsiben "normális" a fiúk között, hogy "bunyóznak", ezért gondolja, hogy a kistesóval is lehet. Ezt a szülőknek kell elmagyarázni, megmutatni, hogy mit szabad és lehet a kicsivel!!
Hát, ha nem teszel semmit (noha láthatólag zavar) egy hónaptól 20 évig bármi lehet...
Én a bátyámmal akkor kezdtem "jóban lenni", amikor elköltöztem gimis kollégiumba. Addig az egész gyerekkorunk arról szólt, hogy egymást "kínoztuk", szivattuk. Persze szerettük mi egymást, de "normálisan" nem tudtunk egymással viselkedni...
Én azért, mert születésem óta így állt hozzám a tesóm, és vele senki nem beszélgetett arról, hogy amit csinál esetleg nem jó, és miért van, és mit kéne változtatni...
Ezt azért sajnálom, de mára már IGAZI testvérek vagyunk (ő most 34, én 30 leszek)...
Szerintem ne várj eddig!:)
A testver-haboru egesz eletukben megmaradhat (ugyanilyen korkulonbseg es en meg beszeloviszonyban sem vagyok). Szerintem a kicsit vedd inkabb, a nagy elveszi a kicsi jatekait es uti veri es cserebe meg tobb figyelmet is kap?? Velem ugyanezt csinaltak, marmint en vagyok a nagyobb es mindig elvettem mindenet, megis tobb figyelmet kaptam. Nem azt mondom, hogy nem orultem neki de sztem nem igazsagos. Es en a sajatjaimmal ellenkezo modon csinalom, a piciknek van elsobbseguk, a nagyobb legyen "nagyobb", ugy ertem en azzal szoktam kimagyarazni, hogy: "amikor te kicsi voltal, teged is hagytunk aludni, ezert te is hagyd aludni a tesot" vagy "amikor pici voltal, teged is tartottalak sokat olben, ezert hagyd, hogy a tesot is tartsam amig nem tud jarni" stb stb
Nem biztos, hogy ez bejon nalatok is de konyorgom, nem "buntetted" a nagyobbikat hogy lett egy tesoja szoval igenis a picit is vedd meg, ha ez konfliktust szul, akkor is, egy probat meger, de te dontesz
szerintem nem lehet általánosítani. én és a bátyám sose veszekedtünk, míg az öcsémmel kb. 16 éven át martuk egymást és néha tényleg véresre...
kisfiam és lányom között majdnem 2 év van, de ők sose veszekednek. néha elveszi a játékot de amúgy semmi vita.
Gyerek koruk végéig-de változni fog :)
A tesóm gyerekei 4 és 6 évesek-az idősebb most kezdi "partnernek" tekinteni a kicsit.eddig az volt náluk is, mint nálatok.
Nekem 3 év különbségek vannak,de minden napos a "harc",pedig szeretik egymást.
Kitartás :)