Új munkahely, vezetői pozíció fiatalon (beszélgetős fórum)

én 26 évesen kerültem új munkahelyre középvezetői beosztásba.

A kollégáim idősebbek voltak nálam, van aki azóta már nyugdíjas.

Sok mindenben hibáztam, de a tudást, tapasztalatot mindig elismertem és nem szégyeltem kérdezni.

Viszont, a legnagyobb hiba talán az volt, hogy túl jóba lettünk, azaz egy idő után már inkább barátok voltunk, mint főnök-beosztott.

Ebből kifolyólag volt olyan eset, hogy kértem a kolléganőt, hogy csináljon meg egy munkát és vágta a pofákat. Harmadik alkalommal már inkább megcsináltam én.

A másik kolléganő eltapsolta a kilépőnek a több millás jutalmát és mikor megemlítettem neki, hgoy talán nincs helye mellettem, akkor még ő volt megsértődve és hordott el minden hisztis picsának. Tudom, ellenőriznem kellett volna, de éppen védőnőhöz rohangáltam, mert pár hetes terhes voltam.

Szóval, ne hagyd, hogy a fejedre nőjenek és ellenőrizz és csatolj vissza. Negatív és pozítiv dolgokról is.

Biztos lesznek hibáid, de azokból tanulsz.

Nem vagy már annyira fiatal, mint ami kitűnt a címből, így akárhogy is, de illene tudnod, hogy kell belevágnod, főleg ha tettél is azért, hogy elérd ezt a pozíciót.

Sajnos a főnök nem szokott a kedvencek közé tartozni, ezt meg kell szoknod. Vagy főnök vagyok, vagy szeretnek a kettőt együtt kivitelezni igen munkás.

Idősebbek a kollégák és épp ezért azt feltételezem, hogy a nagy tapasztalathoz társul az is, hogy ne a kort tekintsék vezetőnek.

Te 30 vagy, akkor a nálad idősebbek szerintem tudják, hogy kell egy főnknek megadni a tisztelet, főleg, ha akként is viselkedsz. Persze most nem arra gondolok, hogy leüvöltöd a fejüket, stb.

Azért lettél főnök, mert van benned valami, ami miatt úgy gondolták, hogy vezetni tudsz egy csapatot, így ezt neked is fel kell ismerned magadban.

Egy tanács, amit sok-sok vezető elront: ne hallgasd meg az intrikákat, egy idő után fel is hívhatod a kollégák figyelmét, hogy téged nem érdekel, hogy ki mit mond a másikról, mert te el tudod dönteni, hogy ki milyen.

Legyél igazságos és következetes, törekedj arra, hogy a kollégák örömmel járjanak dolgozni, hiszen ha jól belegondolsz több időt fogtok együtt tölteni mint a saját családotokkal, így azt jó hangulatban a legjobb eltölteni.

Sok sikert a munkádhoz!

Szerintem a legfontosabb, hogy az elvarasokat meg kell beszelni, mielott elkezditek a kozos munkat.

Te elmondod, hogy mit varsz el toluk, es ok viszont.

Fontos, hogy csapatban gondolkodj, ugyanakkor az is, hogy ne felejtsd el, minden ember kulonbozik. Ezert egyenenkent eltero lehet (lesz), hogy kit mivel tudsz motivalni. (Pl. lesz aki nagyra ertekel, egy esti italozast, a masik meg rohanna hazaa kisgyerekehez)

Legyel egyertelmu, kovetkezetes es atlathato. Huzd meg a hatarvonalat a haverkodas es a fonok-beosztott viszony kozott. Pl. ha kaveztok, jol elhaverkodtok, de ha munka van, akkor teljesiteni kell, es ezt meg is koveteled.

Ja, es a legfontosabb. Ha hibazol, ismerd be. Ha nem tudsz valamit, nyugodtan ismerd el.

Ha jo fonok leszel, akkor egy ido utan azt fogod eszrevenni, hogy nagyra fogod ertekelni a beosztottaidat, de nyilvanvalo lesz szamodra, hogy miert te vagy a fonok. (de errol ne beszelj, csak magaddal)

Sok sikert.

Így van. Nem tudom minek kéne még külön lelkisegély szolgálatot nyújtania? Mindenki hagyja otthon a problémáit, nem lehet úgy dolgozni.

Ilyen határozatlan főnököm lenne, körberöhögném.

Ezt a ne bántsatok című kezdés elég komolytalanná tenne egy főnököt. Gondolom, nem lelkizni járnak be, hanem dolgozni, úgyhogy érzelgősségre nem kellene kitérni.

Én nem csinálnék abból ügyet, hogy ki hány éves, meg mennyi a tapasztalata. Tiszteletben kell tartani, és figyelembe venni mindenki tudását, de biztos nem véletlen, hogy ki melyik pozícióban van. Optimális esetben a vezető ért a vezetéshez.

Ha mindig egy bűbáj, előbb utóbb mindenki a fejére fog sz*rni-már bocsánat. A munka nem haladna, vagy nem úgy ahogyan azt ő elvárná, mert azt gondolnák, a főnök úgysem szól semmiért.

Tudniuk kell, hogy ő a főnök. Ehhez meg nem árt egy kis manipuláció(nem egyben ültetném le az embereket, hisz ebből is adódna vita, észrevennék ki a "kedvenc", ha dicsérnék,

szigorúan négyszemközt.) Ösztönzőbb, hidd el! ;)

Így egy kicsit mindenki azt hinné, ő a kedvenc, és ki sem derülne. :P

Na és persze emberség, kultúrált hangnem minden esetben... Problémamegoldás úgy, hogy ne azt érezzék rajtad, hogy félniük kell tőled, hanem azt, hogy tényleg, ő egy rendes főnök, akihez bizalommal mehetek, és nem kell tőle félni, sem szorongani.

Aki valóban leülve, és átdumálva kitalálja, hogy hogyan lehet megoldani az adott problémát...

Szerintem mindenképpen ülj le velük egy beszélgetésre, amolyan értekezlet formában, ahol elmondod nekik, hogy nyugodtan forduljanak hozzád bizalommal, és amiben tudsz, segítesz megoldani a problémát.

Viszont arra kérsz mindenkit, hogy ne legyenek fúrkálások, rosszindulat, ha baj van, azt üljetek le megbeszélni, és megoldást találni rá, nem pedig egymást támadni, stb...

Sziasztok! Segitséget szerenék kérni.

Új munkahelyre kerütem.

Vezetői pozícióba, igazgatói szinten.30 éves vagyok, nálam fiatalabbak vannak ugyan az intézményben, de ő javarészt adminisztrációs feladatot ellátó kollégák. A közvetlen vezetéésem alá tartozók nálam jóval idősebbek, tapasztaltabbak.

Nem akarm, hogy utáljanak!! Nem mert emberileg nem birnám elviselni, hanem mert nem tudom hogyan viselném el, ha utálnak és még jobban is tudják a dolgokat mint én(ami persze igy van , korukból adódóan).

Hogyan viselkedjek velük? Hogyan kell fiatalon, egy több fős gárdát irányítani?

Biztos furcsán hangzik a kérdés, mert most azt gondoljátok, hogy jesszus minek kellett ennek vezetői pozícióba kerülni, miért nem olyat vettek fel aki tapasztalt... de nem vagyok kezdő, csupán csak egyetem után 5 évig egy ügyvédi irpdában dolgoztam most meg hirtelen egy cégnél avgyok vezető.

Nem vagyok egy beszari alak, de nem nagyon tudom hogyan kezdjem az első napot:(((

Jó gyorsan benyaltad magad. :))

Taníts mester!