Tönkremegy az életem? (beszélgetős fórum)

érdekes...pedig azon a végen munkaterületen lábatlankodni hagynak egy civilt,elég dilettáns dolognak tűnik a kórházi személyzet részéről

azért az sem helyes hozzáállás,hogy amíg anyuka kitolja belét a szülőszobán ,addig apuka kórházi kantinban egyen egy jót,majd elégedetten vegye át a felöltöztetettt csecsemőt...

nálunk szűk baráti körben mindenkinek az volt a véleménye,hogy az,hogyaz apai jelenlét a szülésnél erősítette az érzelmi kapcsot,igenis látnia kell,hogy mekkora szenvedés egy gyermeket világra hozni

harmadrészt,az apát szocializálni kell az apaságra

az apaság nem természetesen meglévő ösztön a férfiban,csak a nőben alakul ki természetszerűleg

" Ha nekem minden mindegy, csak enyém lehessen, bármit eltűrök, az egoizmus sajna."

Hát ezzel most óriási butaságot mondtál.

Szó nem volt erről!!!

Én szerelemből mentem férjhezm, és elsősorban a férjem akarta a házasságot. És miért? mert megtapasztalta egy év együttéleés során, hogy naiv kis 19 éves liba vagyok, akit lehet irányitani. Igen. Én felnéztem rá, és a jövőmet láttam benne. Ő férfi volt, nem az a 20 éves srác a szomszédból.

Tehát! nem két hét után mentem hozzá!

És! Ha hiszed, ha nem, évekig titkolta, miyle nember. Amikor felépült a házunk, és beköltöztünk, csak azután tudtam meg igazán, kivel is élek, mert addig teljesen mást mutatott, mint aki valójában volt!!!

És nem azért túrtem, mert ahogy te mondod, hogy az enyém lehessen. Mekkora ostobaság ez!!! Hihetetlen!

Azért tűrtem, mert 2 év után megszületett az első gyermek, és én családban képzeltem az életem, mert otthon példás családi légkör vett körül anno..

Ha ez neked egoizmus, akkor veled vannak bajok.

Fogalmad sincs, ez hogy múködik, de okoskodsz. Ha ilyet átéltél volna, nem mondanál ekkora butaságokat.

Sziasztok!

Én egy 29 éves 2 gyerekes anyuka vagyok(3,5 és 2 éves fiúk.) És óriási problémám van.Remélem valaki tud segíteni vagy tanácsot adni!!??

A férjem nagyon csúnyán beszél a gyerekekkel,de olyan szinten,hogy b...szájba az anyád,stb......

És ha ezért szólok,akkor én vagyok a hulladék,hogy én mindent megengedek,meg így nem lehet gyereket nevelni,ahogy én csinálom. Szigorúnak kell lenni.

Hiába mondom,hogy ez n em szigor! Ez UNDORÍTÓ!

És már olyan szintre jutottunk,hogy van amikor 2 hétig egy szót sem váltunk.

Már a váláson jár sz eszünk,pedig 4,5 éve vagyunk együtt. Ebből 4 év házasság.

Szóvalhamar jöttek a gyerekek. Tudom.

De szerintem ez így nem normális.Engem is elmond mindennek,folyton csak ordít a gyerekekkel is.Meg velem is.

Mi lesz így a gyerekekkel?

Az biztos,hogy nagyon-nagyon elevenek,de a trágárkodás nem hiszem,hogy ideális megoldás.

Valaki segítsen mit tegyek?

Igy van! Csak ezek az emberek betegek. Nem értik, hogy ami a másiknak nem jó, az miért nem jó neki.

És igen, az én férjem legszivesebben egy zsákba varrt volna, hogy senki ne lásson. A munkahelyeken férfiak is vannak, ugye. na, ez már elég indok a távoltartásra.. Sajnos.

És a pasi meg van arról győződve, hogy a nőnek is jó az, ha otthon van, neveli a gyereket, gondozza a kertet, csinosítgatja a lakást, és meleg vacsorával várja a férjét. Ezt képzelik az ilyen pasik!!

Azért ilyenről nem viccel az ember, szerintem. Ez nagyon komoly dolog.

Valószinű lehet, hogy nem fér gépközelbe. Nem? Én el tudom azt is képzelni, hogy a férje kikapcsoltatta a netet. Ezektől minden kitelik, csak hogy elnyomják a feleséget teljesen.

Ezzel egyet értek. Segítséget kell keresni, és méghozzá nagyon gyorsan.

A férjjel leülni beszélgetni lehetetlen, valószinűleg, mert mindig uyganoda jutnának: a nő tehet mindenről, a nő a hibás, és ez igy is marad.

Szóval segítséget kell kérni, és meg kell tervezni a szétválás lehetőségét.

"Mi az, hogy nem enged dolgozni?"

Hát, engem sem engedett dolgozn ia férjem. Mikor el akartam menni dolgozni, egyszerűen orditott velem, szó szerint hisztizett, azt mondta, hogy nincs az én keresetemre szükségünk, ő keres annyit hogy eltartsa a családot. (Amúgy ez nem volt igaz, mert mindig nélkülöztünk.) A békesség kedvéért lemondtam egy időre a dologról, de később megint előjött belőlem, hogy dolgozni akarok. A reakció ugyanaz: Nme keersnél annyit, hogy megérje, pénzt kell arra költeni, utazás, kaja, ruhát kell venni, mert az az itthoniban nem lehet menni, stb. Érted? Ruhát kell venni, meg enni kell a munkahelyen! Ez volt az indok, hogy miért ne menjek: Vicc, de tényleg igy volt, és közben orditott mint az állat. Hát kinek hiányzik ez? Az ember pár ilyen után behúzza fülét-farkát..

"Nincs szükséged az engedélyére, egy normális kapcsolatban közös döntések vannak"

Igen, egy normális kapcsolatban. De ez nem az!!!!!

"Miért nem ültök le megbeszélni a dolgaitokat, az életeteket, és döntetek a továbbiakról?"

Mert egy ilyen emberrel egyszerűen nem lehet beszélni. Mindig kiabál, megaláz, . Egyszerűen nem lehet vele beszélni!! Hidd el, igy van.

Szerencséd, hogy nem voltál ilyen helyzetben. Ha lettél volna, nem mondanál ilyet!!!

Nem kifogásokat gyárt! Felháborító, hogy ezt mondod. Egy kiszolgáltatott emberről beszélünk, aki próbál túlélni. Lennél te a helyében, megtudnád, hogy miylen ez az egész.

Én 20 évig tűrtem. Ugyanez volt, vagy még rosszabb. nem tudtam lépni! Nem hittek volna nekem, vagy legalábbis úgy gondoltam. És ugyanakkor féltem tőle. Féltem a bosszújától. Attól, hogy úgy megver, hogy nem élem túl. A mindennapos orditozástól, a megaláztatástól. Igen, én is tűrtem, nagyon sokáig, mert nem tudtam lépni. Két kisgyerekkel, jövedelem nélkül, kiszolgáltatva.. ha nincs segitség, NEM TUD LÉPNI!!!

Aki ezt nem éli át, az nem tudja, milyen ez. Beszélni könnyű, tenni már nem annyira. Sőt!

Én kifejezetten emlékszem egy olyan történetre, hogy az orvos bátorította az apát, hogy jöjjön, igen, oda a lábhoz, hogy totálban lásson mindent. A férj többet nem volt képes szexuális vágyra gerjedni a felesége iránt...

Amúgy szerintem ha ott van a férj, nem hiszem, hogy a személyzet azzal van elfoglalva, hogy ő mit csinál, jó esetben talán kéri a nő, hogy ott legyen mellette, az arcánál, fogja a kezét, hiszen végülis talán az érzelmi támogatás lenne a lényeg, nem az, hogy magát a szülés véres részleteit végignézze az apa.

na neeehogy máááááár!!! óh szegény férjek!!!:DDD

egy életre leselejteződnek egy szülés után:DDDD

Nem tudom, szó esett-e már róla, nem volt időm átnézni az összes hozzászólást, de nekem egy valami feltűnt: a férjed végignézte a szülést. Ha jól értettem a szavaidat, ekkor kezdődött meg az elhidegülés. Tudom, hogy most nagy divat az "apás szülés", de én egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy ez annyira jó dolog. Az biztos, hogy elég sok olyan történet van, hogy a férj onnantól kezdve sose volt képes szexuálisan közeledni a feleségéhez...

Ami azokat a hozzászólásokat illeti, hogy állj már a lábadra te buta tyúk, sajnos, csak elvben tudok vele egyetérteni. Egy kis faluban, ahol szinte nincs munkalehetőség, nulla anyagi háttér nélkül, pici gyerekkel, ugyan hová mehetne Zsokaanyci? De ennél a lélekölő kapcsolatnál mindenképpen jobb lenne, ha elválna, és - ha lehetséges - hazamenne az édesapjához. Ebben a helyzetben a bíróság talán megítélne valamennyi asszonytartást is neki - sajnos nagyon sovány kilátás ez is. Ha jól értem, kicsit elhagyta magát Zsokaanyci, jó lenne, ha tudatosan lefogyna, és amennyire az adott körülmények között lehetséges, újra NŐvé válna.

Az a baj veled kedves cikkíró, hogy borzalmasan nagy papucs vagy!

Legyél már nő, állj a sarkadra, menj el, keress munkát és legyél önálló. Ne nyald ki senkinek sem a hátsó részért, tudj nemet mondani!

A kisfiaddal foglalkozz csak, őt fejleszd inkább!

Gyűjts pénzt MAGADNAK hogy legyen egy kis saját vityillód, ha menni akarsz, tudj a gyerekről és magadról gondoskodni!

Mivel fiatal vagy, még párt is találhatsz, csak figyelj oda hogy ne kihasználós legyen.

Ne játssz soha se mártírt.

Hello!

hirtelen a dementia es az alzheimer,vagy az ms jut eszembe,mit olyan megbetegedések,ahol a beteg visszafelé fejlődik és döntésképetelenné válik vagy pl tényleg az alkoholizmus is

az ilyen palik ravaszak ám a függő helyzet megteremtését az anyagi függés létrehozásával,párja elszigeteléssel kezdi( pl nem engedi dolgozni,vallási okokra hivatkozva nem engedi ki a lakásból,külföldre viszi,ahol a csaj nem rendelkezik munka ,baráti kapcsolatokkal, nem engedi neki megtanulni a helyi nyelveket)

amikor az anyagi függés megvan

jön az érzelmi függés megteremtése,aminek a lényege,hogy a nő önbizalmát kell aláásni,elhitetni vele,hogy csúnya,buta,nem kell senkinek,nem jó semmire,egyedül nem boldogulna és ő az egyetlen,aki szeretni tudja,ezért a csaj legyen nagyon hálás és hálás is lesz(pl a szülés után meghízik a csaj és ő már rá sem tud hirtelen nézni és a csajt hibáztatja)

és ekkor kerül a markába az áldozat

ekkor már valósággal uralkodik rajta,távolról sem egyenrangú félként kezeli ,partnerként,függőségi,sőt alárendeltségi viszony van közöttük

csak úgy megjegyzem,hogy "az éjszaka koronázatlan császárai" is ezzel a módszerrel dolgoznak,a rendőrségre néhany a legegyszerűbb döntéseket meghozni képtelen nőként kerülnek be áldozataik

ezt hívjuk pszihoterrornak

Franciaországban a munkahelyi pszihoterrort is büntetni rendeli 2 évig terjedőleg a francia büntető kódex.MO-on a családon belüli erőszak fogalma nem tudott bekerülni a BTK-ba!!!!

hiszem,hogy ez nem csupán politikai döntés kérdése

ez rajtatok is áll egyszerű magyar állampolgárokon

mertek-e nemet mondani az erőszak bármiféle megnyilvánulási formáira és van-e merszetek az eltiportak oldalára állni vagy inkább rúgtok-e beléjük ti is még egyet,mert az olyan menő megmutatni mekkora "nagy, erős" gyerekek is vagytok

végül:nekem az a véleményem,hogy akinek az önbizalmát aláásták és terrorizálják azt csak bátorító emberséges szavakkal lehet kivezetni az ördögi körből,mert azzal,ha jól beolvastok neki,csak azt erősítitek benne,amit a férje is mantráz,hogy ő egy hülye(hát mért tűrte)

lehet,hogy a kiiró nem mond igazat,ettől eltekintve elég sok nőt terrorizálnak,láttam már sok ilyet

Kicsit "üres" a sztori közepe-mármint az, hogy mi volt az útja a kapcsolat megromlásának?

Nem egyik percről a másikra történik...

Van valamilyen terved, szeretnél magatokon segíteni, vagy már nem?

Túl korán kezdtél bele ebbe a kapcsolatba. Még meg sem ismerted, de már ott volt a szex.

Te nem abba az emberbe szerettél bele, aki volt, hanem abba, amit nyújtott neked az elején: az udvarlásába. Bocsi, de az elején minden pasi ilyen. De nem ez az igazi arcuk, ahhoz több idő kell, hogy megismerd. És ez az ő szempontjából is ugyanígy történt. Egymásba zúgtatok anélkül, hogy valójában megismertétek volna egymást. Müködött a szerelem hormon, az tartotta össze a kapcsolatot. Aztán a müködése leállt, a kapcsolat szétesett. Ennyi.

Ő előbb döbbent rá, hogy nem mégse te kellessz neki, mert nem beléd volt szerelmes, hanem a szerelembe. Aztán ha az megszünik, csak néz bambán, hogy ki ez a nő, aki idegen számára, majd egyre terhesebb lesz neki a kapcsolat, és már annyira utál benne lenni, hogy mindenért téged hibáztat. Így járnak azok, akik nem egymásba szeretnek bele, hanem a szerelem nyújtotta szépséges, lázas állapotba.

Sziasztok!

Titzi:A te hsz-edre írnám azt,hogy csak azt lehet ˇ"szinte döntésképtelen,önálótlan emberré változtatni",aki hagyja magát.

Az ember nem visszafelé fejlődik ,felnőtt korában,nem lesz újra kisgyerek ,akinek anyu -apu megmondja mit lehet ,és mit nem

A felnőtt azért felnőtt,akár férfi,akár nő ,mert önállóan hoz meg döntéseket,és intézi a dolgait.

Pl ha valaki "elissza az agyállománya jelentős részét" ,azon se segíthet már senki,ha nem késő ,akkor még önmaga

Azért remélhetőleg nem ennyire rossz a helyzet. (Biztos, h nem!)

Igen, orvos kell neki. Méghozzá elmeorvos.

igen ez is tipikus hungarikum,amit írsz

terrorizálják lelkileg a feleséget?naná,hogy a feleség a hibás...nem azt mondom,hogy nem akarom érteni,amit te mondasz,hogy nem lett volna szabad hagynia,mert ebben neked igazad is van

DE EMERILEG nem tartom helyesenk,hogy nem az áldozat oldalán állsz,nem az esendőbbet véded és szinte metegetet azt aki a lelki terrort okozza

nekem ez a mentalitás nem összeegyeztethető az igazságos és humános fogalmakkal

láttam olyan nőketa,kiket a férfi anyagi és ÉRZELMi függőségi viszony megteremtése után szinte döntésképtelen,önálótlan emberré változtatott,egyszerűen pszihológiailag abba a helyzetbe kerül valaki,hogy nem tud meghozni egy egyszerű döntést sem

te,aki rendben vagy,neked vili,hogy mit kéne tenni,meg mit nem lett volna szabad hagyni,egy ilyen embernek ez nem segítség,hogy te jól megmondod,hogy rosszul tette,ő a hibás

de emberileg is

itt többen felvetették,hogy ez nem egy valós eset

elképzelhető, akkor elmebeli gond is van

mégis én azért segítőleg próbálnék hozzáállni,nem ledorongolólag.....