Ilyenkor mi a helyes szerintetek? Mit tegyek? (beszélgetős fórum)

Ma jött a következő pofon... az egyetlen háziállatomat, az imádott cicámat elütötték. Szóval perpill nagyon nem vagyok olyan helyzetben, hogy más pasikon gondolkodjak. Padlón vagyok... :(

Azért az mindig homályos, a srác miér tnem teszi ki facebookra a barátnőjét. Aktívan használja az oldalt, írogat mindenkinek stb., a barátnője mégsincs abszolút felvállalva ott. Se egy "kapcsolatban", se egy "szerelmem" vagy "drágám", se egy igazi, közös kép, amiből lejönne, hogy ő a barátnője. Még a születésnapi köszöntőjük egymáshoz is baráti jellegű. Érdekes... mégis vele jár. Azért még nyitva tartom a szemem, bár tényleg nincs ehhez most olyan lelki állapotom...

Ez így is, úgy is langyi víz marad. Ha a volt barátommal külön megyünk végleg, akkor is langyi marad a másik srác miatt.

Nagyon gáz az egész. Először a volt barátom mondta, hogy csaja van ám... nem hittem el. Aztán rákérdeztem egy munkatársunknál, aki régóta ismeri őt és modta, hogy 3 éves kapcsolata van. De azt is hozzátette, hogy ne beszéljek neki erről, mert a srác ideges lesz (nem értem, mire, ő is külföldi és nem tudja valami jól a nyelvet).

Köszönöm. Remélem, ő is megtalálja a maga párját később és én is.

Abban pedig igaza volt az egyik hozzászólónak, hogy talán sosem voltam igazán szerelmes... lehet.

Ne csináld ezt. Tuskó vagy mert nem szeretsz egy embert? kétlem...Ha már annyira a tuskóságnál vagyunk, akkor előbb leszel tuskó attól, hogy nem tiszteled meg annyival, hogy elhagyod, mert egyértelmű, hogy nem szereted.Először szerintem hagyd el..és utána gondolkozz a másik pasin, így tisztességes. Jogod van boldognak lenni, és neki is. Most szeret, majd elfelejt, az élet ilyen.

Elhiszem, hogy fáj, én 6 év után szakítottam egy emberrel, aki szeretett, de nincs mit tenni... ma már Ő is boldog mással. Kitartást neked

"Az, hogy eddig két szót szóltatok egymáshoz és azalatt tök kedves, meg jó fej volt veled, mert éppen áll a cerka, az semmit nem jelent, 24/7-ben ő is ugyanolyan megszokott bútordarab lesz, mint a régi pasid. Szóval nagyon nem fair ez az összehasonlítás, heti kétszer két percben könnyű "figyelmesnek", izgalmasnak, meg kedvesnek lenni, 24/7-ben kicsit nehezebb azért. "

Ahogyan az egyik előttem szóló megírta, nem is lehetne jobban megfogalmazni. Csak még annyit, hogy ismertem egy lányt. Beleszerettem, ő is belém, legalábbis azt mondta. Mondani pedig mindent lehet, mint tudjuk...

Egy év sem kellett és vége volt a kapcsolatunknak, mert annyi együttélés után mindenben, minden mozdulatombana hibát kereste és nem azt a remek fickót, akinek megismerkedésünkkor látott. Ez a mindennapok szürkesége. A szétdobált zoknik, a bevetetlen ágyak és a "ki vigye le a szemetet" dilemmája.

Később megtudtam, hogy hét év alatt hét különböző férfivel élt és mindből "kiszeretett".

Ahogyan én látom, te teljesen éretlen vagy egy hosszútávú kapcsolatra, már megbocsáss.

Most is azért írogatsz ide, segítséget kérve, hogy valakitől önigazolást kapj a tetteidhez, hogy valaki azt mondja, "jól van kislány, ez a helyes, ezt tedd".

Szerintem senki sem fogja neked megkönnyíteni a döntést. Ezt neked kell meglépned, különben nem vagy nő, csak egy kislány. Ez utóbbi nem felelős a tetteiért, te az lennél (?).

Egyébként egy jó tanács: gondolj már arra, hogy mielőtt kimondod, hogy szeretsz valakit, mit is jelent ez a szó. Gondold végig, miért álltál össze az előző barátoddal (anyagi biztonság, mert jó volt, hogy ajnározott és a tenyerén hordott, mert megbecsült, stb.), mert az elmondottakból nekem az jön le, hogy sosem szeretted igazán.

Szeretni annyit tesz, mint azt mondania másiknak, hogy nem halhatsz meg soha - ezt egy író mondta, nem én. Ha annyira fontos lenne neked az, hogy ő mit gondol, ha annyira szem előtt tartanád az érzéseit, akkor tisztáztad volna vele már sokkal előbb a helyzetet és nem itt keseregnél, hogy némi önigazolást szerezz.

Az élet nem Baywatch, nem ott játszódik, bármennyire is ezt szeretné valaki gondolni.

Nem hiszem, hogy ő lenne a hibás azért, mert nem szeretem. Én nem hibáztatom őt, mert ő mindent megtett: szeretett, óvott, figyelt rám, mindent meg akart adni. Csak nekem nem kellett. Ez nem az ő hibája.

Újba meg nem kezdtem, hisz igazából eddig alig szóltam a sráchoz, semmi nincs köztünk.

Itt én csesztem el, mert egy érzéketlen hülye vagyok. :(

Azért, hogy kiszerettél belőle, azért ő a hibás, te nemigen. Te max. annyiban lehetsz hibás, hogy nem zártad le az előzőt mielőtt az újba kezdenél.

Ha a másik srác mellett döntesz, előbb zárd le a jelenlegit, úgy, hogy mindenki számára tiszta legyen, hogy vége és csak utána kezdj el a másik sráccal kavarni, és akkor senki nem szólhat semmit. Köbö ennyit tudsz tenni, ennyit meg is érdemel a pasid.

"amikor majd böfög, fingik, reggel büdös a szája, és tíz év múlva és éhbérért fog majd egy cégnél, ambíciók nélkül"

Tudom, hogy ez így megy, a mostani barátommal ezeket már átéltem. De szerintem ettől még lehet valakit szeretni akkor is, ha ilyen... sőt, szerintem pl egy jólnevelt ember nem fingik vagy böfög a másik orra alá akkor sem, ha együtt élnek. Ilyet nem szokás... és igen, én ilyet a családommal sem teszek, pedig ők születésem óta ismernek.

A többiben viszont igazad van. Várnom kell, ismerkednem a sráccal. Van már ennyi tapasztalatom, hogy nem jöhetek össze akármilyen jöttmenttel, egy külföldivel csak úgy végképp nem. Szeretném megismerni, először csak mint munkatársat, aztán majd a többi eldől. De úgy gondolom, az nem normális, hogy más látványába bizsereg bele az egész lényem, miközben a barátom ott áll mellettem. Ez így nem oké. És különbséget tudok tenni az egyszerű, semmitelen vonzalom és az igazi "őt akarom" között - volt már ebben is, abban is részem.

Az ambíciókról és az éhbérért dolgozásról pedig annyit, hogy ő is egyetemista és én is, mindketten csak a suli mellett csináljuk ezt kiegészítésképp. Pár év és diplomások leszünk mindketten (ami persze nem zárja ki az éhbért, de Ausztriában nem azért szoktak dolgozni - mi sem ezért dolgozunk).

A nagy szerelem érzésének nagy része abból adódik, hogy nem tudod megkapni a másikat annyira, amennyire akarnád. Így nagyon felerősödik a másik iránti vágyódás, amit aztán az ember nagy, égető szerelemnek érez.

Valszeg azért mondod, hogy - a most már ex - barátodba nem voltál szerelmes annyira sosem, mert akadály nélkül, könnyen összejöttetek, a feltámadt vágyódást könnyen ki tudtátok elégíteni, és így nem alakult egy erős kielégítetlen vágyódás a másik iránt, amit te erős szerelemnek érezhettél volna.

Most a jelenlegi munkatársadat nem tudtad annyira megkapni, amennyire akartad volna, ezért már nagyon vágyódsz iránta és úgy érzed nagyon szerelmes vagy belé. Igen, ez egy darabig feltölti majd a kapcsolatotokat, de egy idő után úgyis oda juttok majd, hogy 24/7-ben együtt vagytok és majd akkor dől el igazán mekkora szerelem a tiéd, amikor majd böfög, fingik, reggel büdös a szája, és tíz év múlva és éhbérért fog majd egy cégnél, ambíciók nélkül. Télleg szerelmes leszel majd bele akkor is?

Az, hogy eddig két szót szóltatok egymáshoz és azalatt tök kedves, meg jó fej volt veled, mert éppen áll a cerka, az semmit nem jelent, 24/7-ben ő is ugyanolyan megszokott bútordarab lesz, mint a régi pasid. Szóval nagyon nem fair ez az összehasonlítás, heti kétszer két percben könnyű "figyelmesnek", izgalmasnak, meg kedvesnek lenni, 24/7-ben kicsit nehezebb azért.

Kísértések, az újdonság varázsa, apró kis fellángolások emberek iránt mindig fognak jönni, bárkivel vagy, de látni kell, hogy mennyire össze nem mérhető a két dolog, valaki mellett egy életet eltölteni, vagy heti pár percben kedvesnek lenni - ez más kategória, szerintem annyira kell tudni érettnek lenni, hogy ezt lássa az ember és ne dőljön be a színháznak.

Persze ha még kevés volt ebből, és ki akarod élni magad, akkor engedj a kísértéseknek, de ne is ábrándozz arról, hogy stabil, boldog hosszútávú kapcsolatod lesz, ott bizony meg kell húzni a határokat, a kísértésnek meg ellent kell állni.

Amit eddig írtál az új csávóról, az nem sok jóval kecsegtet hósszú távon sem. Alkalmazott annál a cégnél ahol te vagy. A barátod háta mögé állva gyáván várakozik, amíg szabad lesz a pálya. Leskelődik azután, hogy meddig dolgozol, mert gyáva tisztán bepróbálkozni. Én nem látok benne semmi különöset, biztos, hogy ő lesz az igazi akkor is, ha már majd nem lesz ennyire újdonság a fizimiskája?

Szóval szerintem lehet, hog a mostani barátoddal nem működne hosszútávon és ki kell dobni, de nem biztos, hogy annyira be kell ájulni ettől az új szerzeménytől. Gyere vele össze, ismerkedj vele, figyeld óvatosan, gyanakodva, hogy beváltja-e a hozzá fűzött reményeket, de nagyon lelkesedni azért, mert kétszer kedves volt veled, felesleges.

Ja, és szerintem nem kell annyira elsietni a döntést, menj csak el a nyaralásra a barátoddal, ha már le van foglalva, de előtte meg beszéld meg vele, hogy nem biztos, hogy olyan lesz mint régen és ne is próblkozzon meghódítani, ne akaszkodjon rád, csak próbáljátok meg élvezni a nyaralást magát és ne egymással törődjetek. Persze azért legyetek kedvesek egymással :)

Adj időt magadnak, ne egy pillanat alatt döntsd el, hogy mit akarsz, ha a másik az igazi, akkor meg fog várni ígyis-úgyis. Ha nem, akkor meg annyit is ért.

Kiderült, hogy az egyik srác a bulit már nélkülem szervezgeti - ahhoz képest, hogy az egész az én ötletem volt. Nem tudom, így mi lesz belőle, a fiúk, mintha csak berúgni meg csajozni akarnának menni.

A volt barátom pedig elég kitartó, ma virágot hozott és azt mondta, akárhogy is leszünk, elvisz nyaralni, mert ezért dolgoztunk és nem mentünk sehova egész nyáron. :( Bűntudatom van azért, hogy egy ilyen pasit dobok el magamtól egy "jöttment"-ért.

Helyes vagy helytelen?

Helyes e szerelem nélkül maradni ott ahol már nincs izgalom, s nincsenek érzések? Kérdések sora okozta izgalmak, szapora légzések. Sejtetős nézések, tekintetek, a vajon mi az amit helyesnek tekintenek?

Mi lehet örök, mire van garancia? Helyes ha nincs szerelem, cserébe jön egy : szia?

Magad maradtál s benne Vele, mert aranyos jó srác ki érted kezeskedne. De mi van ha mindez kevés Neked, s az új után majd megint újra veted szemed?

Ha úgy érzed vége, minek a gyász? Szükségtelen, hát mondd mire vársz? Ha nem szereted akkor szánni minek? Vagy míg az ő szája szerelmet a tied jajszót sziszeg?

Ha kincs lenne valóban elengednéd? Vannak okaid miért nem szerethetnéd?

Bár úgyis mindegy az hogy mi helyes, a lényeg az hogy szíved kit keres...

Hát igen, ez tényleg így van :)

Akkor meg, ha jól emlékszem írtál valami buliról... :)

Persze :) Csak a tied -Téged idézve- 30 ember közül :)

Ne stresszelj ennyire a dolgokon, mert felesleges, hagyd, hogy magától történjenek :)