Nem leszek nagymama! A gyerekem döntött így. Van köztetek aki ugyanebben a cipőben jár? (beszélgetős fórum)

Miért ne tudhatná? Úgy elégedett a saját életével, ahogy van. A szülőknek - és senki másnak sem - pedig semmilyen magyarázattal nem tartozik, pont egy igennel vagy egy nemmel lehet elintézni. És elképesztő modortalanságnak tartom, amikor valaki még bele is kotor ebbe, hogy de miért nem?

Szerintem minden konfliktusnak alapvetően az az oka, hogy az emberek nem képesek egymás döntéseit elfogadni.

Nagyon utálom, amikor valaki saját magával példálózik, de az 5 éves fiam döntéseit is elfogadom, ha nem "életellenes" :)

Hm...most írjam azt, ami annyira felháborította Alidát?:)

Például, mert nem szereti a gyerekeket, idegesítik, másként akar élni, más a fontos az életében.

Nekem van egy barátnőm, szép is, okos is, segítőkész is, mindig lehet rá számítani, igazi jó barát. Mindig jókat lehetett vele beszélgetni. Kivéve, ha magammal vittem a gyerekem, mert nem volt kire hagynom. Na, akkor nem lehetett.

Pedig igyekezett szegény, finomságokat készített a gyereknek, játékot is vásárolt, sőt egyszer feltöltette a régi homokozóját is.

Csak annyira ideges volt a gyerek jelenlététől, mintha nem is ő lenne. Állandóan felpattant a székből, azt leste, mit vesz a kezébe a gyerek, hova nyul, hova megy, elfelejtette miről beszélünk...zavarba jött, ha a gyerek hozzászólt.

Érdekes, mikor kamaszkorba került a lányom, egészen jó barátnők lettek.:)

Mégcsak annyit, hogy ha valaki nem kíván gyereket, az csak rá és a párjára tartozik. Persze, hasonló társat kell keresni. Ha ebben mindketten egyetértenek, nem hiszen, hogy joga volna bárki másnak beleszólni.

Már miért kapna?

Azért mert ő másként szeretné élni az életét, mint például te a tiédet?

Persze, ha az anyukája is így gondolta volna, akkor nem létezne. És? Ha valaki nem létezik, az nem filozófál azon, hogy mi lenne ha létezne. Mert nem létezik!

Azért, mert soha nem vágytam rá.

Tényleg nem kell egy kérdés és válasz mögött óriási drámát látni. Semmi ilyesmi nem történt a múltamban. Imádom a családomat, igazi mintacsaládom van. A szüleim soha nem veszekedtek, tesómmal nagyon jól kijövök, bármit megtennék értük.

Az emberek hajlamosak azt hinni, hogy biztosan van a miértre egy titkos, trauma miatti válasz. Nincs.

Egyszerűen csak így születtem.

Mi lehetne annál egyszerűbb indok, mint hogy soha nem vágyott rá? Ez a legtisztább.

Az én szüleim nem keresik az okokat, én mindig azt mondtam, hogy nekem nem lesz. Nem fordult meg a fejemben egyszer sem az, hogy lesz. Nekem a világ legtermészetesebb dolga az, hogy nem lesz.

Tudod, tőlem is sokszor megkérdezik értetlenül, hogy hogyhogy nem akarok? Én pont ilyen értetlenül tudnék visszakérdezni, hogy te hogyhogy akarod? Számomra az az érthetetlen.

Ha valaki tükörbe néz, akkor nem a gyerekkori önmagát látja meg benne.

Te tényleg nem találkoztál még olyan emberrel, akit idegesített volna a kisgyerekek jelenléte?

Az egy dolog, hogy hogyan gondolkozott a tükörbe néző személy és az anyukája. Attól mert az anyukája szeretett valamit, még nem kell a gyerekének is szeretnie. Ez a kettő nem függ össze.

Van olyan. A tükröt nem értem.

Azonkívül van olyan, aki tud bánni a kutyákkal, de nem tud a gyerekekkel. Olyan is van, aki utálja a kutyákat, de szereti a gyerekeket. Mindenféle ember létezik.

Az én szüleim is tudják, hogy nem lesz unokájuk.

Mindig is tudták, hiszen soha nem akartam gyereket, szóval nem lepődtek meg. Bár igazából sosem ültem le velük megbeszélni ezt, de mivel részesei az életemnek, ezért azt is tudják, hogy nem tervezek gyereket.

Nem bánják. Legalábbis sose mondják. Sőt, reálisan látják a világot, hogy mostanság miért is nem szülnek a fiatalok. Mondjuk azokat én is sajnálom, akik szeretnének, de az anyagiak miatt nem vállalnak, az kemény élethelyzet lehet. Az a jó, ha mindenki úgy éli az életét, hogy ő boldog, ezáltal a család is az.

Igen, tényleg, azt azért nem árt megőrizni, ki tudja mit hoz a sors?!

Sztori: Egy vendégem nem tudta szedni a fog.gátlót, a májára nem volt jó hatással. Két nagy gyermek megvolt már, nem akartak többet. A feleség könyörgött a férjnek, hogy menjenek Pécsre, nem nagy műtét, semmi nem fog változni, de ő már nem tud hormonális szert szedni... A férj ódzkodott , hogy ő bizony nem, mert mi van, ha... nőiesedik meg ilyen butaságok. Eltelt tíz év, a gyerekek felnőttek, a férj odébbállt egy húszévessel és most gyermeket akar vén fejjel nem jön össze nekik... lombik meg ilyenek, öreg pasi, fiatal nő. Szóval vannak cifra helyzetek az életben. Akkor a feleség tuti nem gondolta, hogy a férje vén fejjel akar majd még gyereket valakivel.

Sokan vannak, akiket idegesítenek gyerekek...illetve olyannal is találkoztam, aki csak a sajátjait szerette, a többi gyerek szintén idegesítette...nekem csak az utóbbi volt kicsit furcsa, bár én kedvelem a gyerekeket.

:)

Van ilyen! Pl.:Orvos-középiskolai tanár házaspár...

A házukat az egyházra, a könyvtárukat a pannonhalmi bencésekre hagyták végrendeletileg.

Nem tudom, hogy jön ide a férjem sterilizálása, de mivel se ő sem én nem akarunk, sem most, sem a másik halála esetén, így azon végzik el a beavatkozást, akin kisebb "műtétet" igényel.

Ő jobban ágáll a gyerek ellen, mint én, szóval nem tudom miért akarod úgy beállítani, mintha rákényszeríteném... :O

A jelző a véleményem volt a hozzászólásodról, sajnálom, ha nem tetszik, de fenntartom.

Aki hidegrázást kap a gyerekektől???

Van olyan? létezik? Az mitől nem kap hidegrázást? A tükörtől?

Na, szóval korlátolt vagyok? Mi a csoda!:) még nem mondta senki:) Én viszont SOHA nem tenném a férjemmel, hogy rábeszéljem arra, hogy sterilizáltassa magát. Ez így nem fair. Miért nem te kötteted el magadat, miért biztosítod be így magad, hogyha meggondolod magad, neked lehessen a férjednek meg ne? És ha meghalsz egy balesetben pl. és a második párjával szeretne gyereket ? Ha te nem akarsz, tedd meg te.

Mégegyszer: nem érzem magam korlátoltnak. Megint elkezdted a jelzőket osztogatni, pedig nem kellene-