Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Tudtok depresszióra alternatív gyógymódot? fórum

Tudtok depresszióra alternatív gyógymódot? (beszélgetős fórum)


1 2
52. 3da8f53e4a (válaszként erre: 50. - A14deb9047)
2014. máj. 31. 18:12
Az első kettő hizlal az utolsó meg fogyaszt...
2012. szept. 7. 22:36
és a gyógygombák?
50. a14deb9047 (válaszként erre: 1. - Gyöngyike30)
2012. szept. 7. 15:42
Méz, csokoládé, szerelem.
49. gyöngyike30 (válaszként erre: 48. - Revi11)
2012. szept. 7. 11:27
Teljesen igazad van,bár csak nekem is sikerülne kikapcsolnom.Milyen gyógyszereket szedtél?
48. revi11 (válaszként erre: 37. - Gyöngyike30)
2012. szept. 5. 19:37

Persze.

Sikerült elmennünk nyaralni külföldre,ami nagyon jó volt,ellazultam teljesen,és végre kikapcsoltam!!!!

Ott rájöttem,elegem van a gyógyszerekből,azok nem oldják meg a problémáimat.Jó,nem voltak erős gyógyszerek,így könnyű volt elhagyni őket.

Foglald le magad,meglátod,sokkal jobb lesz,beszélgess,barátkozz,és próbáld meg bevésni a fejedbe,hogy neked is jár a boldogság,és igenis jobban leszel.

47. f3000dc5ef (válaszként erre: 44. - Gyöngyike30)
2012. szept. 5. 12:58

Nem is leszel. És ez nem is baj.


De ne fordulj ki önmagadból.

2012. szept. 5. 12:45
igazad van,köszi a gondolatokat.
2012. szept. 5. 12:13
Rajtad áll, hogy mit teszel. :)
44. gyöngyike30 (válaszként erre: 43. - 04d410066e)
2012. szept. 5. 12:08
igen érzi rajtam,hogy nem vagyok arégi
43. 04d410066e (válaszként erre: 42. - Gyöngyike30)
2012. szept. 5. 12:01

Azért az lenne a fura, ha minden rendben lenne veled az anyukád halála után.

Amúgy én terapuetához is elmennék, az sokat segít krízishelyzetben. Gyógyszert mondjuk nem szednék, ahogy írtad hogy te sem.

Ami jó:

-meditáció

-testmozgás

-hobbi

-elfoglaltság

-gyermeked. :)

Próbálj meg ezekkel foglalkozni inkább, és tényleg nem szégyen, ha keresel egy szakembert is. Le tudja rövidíteni ezt a rossz időszakot. :)

A másik ok, hogy valamit mindenképp kezdj ezzel, a gyereked. Biztos érzi, hogy az anyukája nincs épp jól...

42. gyöngyike30 (válaszként erre: 40. - 04d410066e)
2012. szept. 5. 11:39
igen csak az a baj hogy sok a rossz gondolat ami nemtudom honnan jön,cak ugy ott vannak és bántanak
41. gyöngyike30 (válaszként erre: 39. - 04d410066e)
2012. szept. 5. 11:38
köszi,megpróbálom
2012. szept. 5. 11:37
Amúgy részvétem, most olvasom, hogy meghalt az anyukád. De egyetértek a többi fórumozóval, hogy ez nem depi, ez gyász, és nem történt az annyira rég, hogy mára ki kellett volna heverned. Talán a gyereked megkönnyíti a dolgot! :) Miatta muszáj erősnek lenned, és tenni, amit kell. :)
39. 04d410066e (válaszként erre: 38. - Gyöngyike30)
2012. szept. 5. 11:35

Tutira, ha otthon sajnálod magad, és egész nap ezen agyalsz, attól nem lesz jobb.

Van egy nagyon jó idézet Lama Nydahl-tól, valahogy úgy hangzik, hogy Aki a saját gondjaival van elfoglalva, annak problémái vannak, akik másokéval, annak kihívásai...

Elég igaz. Foglalkozz mással, másokkal, és jobb lesz. :)

2012. szept. 5. 11:33
szerintetek az ha lefoglalja magát az ember akkor ki tud lábalni ebböl az egészböl?
2012. szept. 5. 11:32
Igazán akarom,hogy jobb legyen .Ha megkérdezehetem mi volt az a nagy adag boldogság?
36. revi11 (válaszként erre: 35. - Gyöngyike30)
2012. szept. 3. 14:02

Ehhez Te kellesz elsősorban.Találd meg a problémádat,próbálj meg szembenézni vele.

Minden agyban dől el.

3 hónapja azt hittem,itt a világ vége számomra.Minden összejött.Nagyon rosszul voltam.

Aztán kaptam a sorstól egy nagy adag boldogságot,és jobban lettem.

A barátok is nagyon sokat segíthetnek.Beszélj,beszélj,beszélj.Vagy csak írd ki magadból.

Ha visszagondolok azokra a napokra,istenem....

Annyit ember nem sírt,mint én.A többiről nem is beszélve.....

Van kiút.

Nem tudom,milyen jellegű a problémád,de ne add fel.

Idő kell,kinek több,kinek kevesebb.De ha igazán akarod,jobb lesz.

Drukkolok.

2012. szept. 3. 13:30
hogy lehet kikerülni az enyhe depresszióból és a pánikbetegségböl,kérem akinek volt hasonló tapasztalata az segitsen!
34. a14deb9047 (válaszként erre: 33. - Gyöngyike30)
2012. júl. 13. 19:49

Az én szüleim 80. 90. évesek...

Minden telefoncsörrenés megrettenés...

Ez az élet rendje.

Kinek mi adatik meg.

Közben körülöttem sokkal fiatalabbak mennek el, akik még nem indították el gyermekeiket az életbe...

2012. júl. 13. 19:46
Igen,fel készültem rá valamennyire,közben meg a végsökig reménykedtem.Nagyon közel álltunk egymáshoz.Tudod én voltam a legkisebb gyermeke.a többi testvéreim máshogy visellik.Anyu 69éves volt.Én 33 vagyok és olyan fura hogy másoknak még 54 évesen is él az anyukája.Azoknak olyan jó.
2012. júl. 13. 19:37

Sajnálom, akkor kicsit fel tudtál rá készülni.


Pihenj, engedd el, sirasd meg, mert a sok lenyomott fájdalom és érzelem miatt érzel így. Azok szeretnének feljönni, csak nem tudnak hogyan.

Merd érezni a fájdalmat.

31. gyöngyike30 (válaszként erre: 30. - Tavasz007)
2012. júl. 13. 19:35
Anyu már régóta beteges volt(Asztmás és szivbeteg is)folyamatosan épült le,de a végén már orvosok sem tudtak segiteni.Az inteziven láttam utoljára....
30. tavasz007 (válaszként erre: 28. - Gyöngyike30)
2012. júl. 13. 19:22

Hirtelen halt meg anyukád, vagy hosszú betegség után?



Teljesen normális ahogy érzel. Nekem mindkét szülőm él ls virul, ugyhogy nem tudom, min mennek át azok, akik elveszítitik őket.

29. f3000dc5ef (válaszként erre: 28. - Gyöngyike30)
2012. júl. 13. 19:16

Teljesen normális amit érzel. Az lenne a baj, ha nem ezt éreznéd.

Szerencsés vagy, hogy eddig még soha nem kellett ezt átélned. Ezt éld meg, később könnyebb lesz.


Az se baj szerintem, ha sírsz a gyerek előtt. Miért ne tudhatná, hogy szomorú vagy? Sőt, szerintem jobb is ha tudja.

28. gyöngyike30 (válaszként erre: 25. - Tavasz007)
2012. júl. 13. 19:10
igen,igazad lehet hagynom kell még idöt hogy ujra a régi lehessek.Tudod én én mindig pozitiv gondolkodásu,mosolygos jó kedvü nö voltam és most nem ismerek magamra,nekem nagyon nehéz ezen tull lenni.Ha belegondolok hogy anyu nincs többé szinte le sokkol,persze belül meg tudom hogy ezt el kell fogadni.Az a baj,hogy sokszor szorongás fog el ami soha nem volt és ez elindit egy olyan folyamatot ami az egész testi-lelki részeimen átmegy,ez szinte leirhatlan.De örülök hogy irtál mert igy könnyebb nekem.
27. a14deb9047 (válaszként erre: 1. - Gyöngyike30)
2012. júl. 13. 16:52

Napfény, csokoládé, méz, rengeteg gyümölcs, alvás.

És egy kiegyensúlyozott testi-lelki kapcsolat.

Gyászolni, elengedni, feldolgozni is tudni kell.

Illetve törekedni rá.

26. revi11 (válaszként erre: 3. - Kinni)
2012. júl. 13. 16:47
Én is ezt szedem,eddig jó.
2012. júl. 13. 16:46

A mai világban mindent siettetünk, nem érünk rá élni, nyugodtan lenni, és gyászolni sem.


Abnormálisnak tartják azt az embert, aki 3 napot tölt meghalt családtagja mellett, mert nem jelenti be. Rögtön elmeorvosi vizsgálatot rendelnek el!


Ha megnézzük az ősnépeket, a gyászhoz hozzátartozott, hogy napokig, hetekig siratták az elhunytat, ők maguk ásták meg a sírhelyet, és két kezükkel temették el.


Ehhez képest a mai világban, villámgyorsnak kell lennie, és az emberek nem hagynak maguknak időt, hogy gyászoljanak. Az orvos kiír gyógyszert, eszem megáll.


Az lenne a fura, ha te már jól lennél, adjál magadnak időt, és fogadd el az állapotot, hogy most nem vagy kicsattanó formában.


Maygarul: gyászolj!

24. gyöngyike30 (válaszként erre: 23. - E54bdecb05)
2012. júl. 13. 16:40
köszönöm,jó hogy irtál.
2012. júl. 12. 12:59
Kedves Gyöngyi!Biztos nagyon nehéz neked,mert egy két éves gyerkőc mellett nem sokat tudsz pihenni.Ami viszont nagyon sokat segít a gyászban vagy a depresszión.A depressziónak több fokozata lehet,a kisebb hangulatváltozásokat is lehet annak nevezni,ezért mondják sokan,hogy depis vagyok.(nem igényelnek orvosi segítséget döntőrészt elmúlik hamar)Ha van rá lehetőségetek a pároddal kettesben elmenni egy napra tegyétek meg.Sétáljatok,vacsorázzatok együtt.Ha van esetleg esténként időd rá és erőd,mesélj a gyerkőcnek a te gyerekkorodról,hogy a te anyukád hogyan vitt sétálni,hogyan fogta a kezed stb.Ha úgy érzed elsírod magad a gyerek előtt akkor semmiképp.De az már mindenképp annak a jele,hogy nem lesz nagy gond hogy ide írni tudtál.Van aki szeret beszélni róla és megkönnyebbül a lelke,ha tudsz róla beszélni ilyenkor már elő lehet venni a gyerekkori fotóidat és összehasonlítani a gyerekedével.Meglátod mennyi kedves emlék jön elő és megérted,mennyi mindent hagyott rád az édesanyád.Ha nem akarsz beszélni róla menjetek a babával könyvtárba állatkertbe,játszótérre.Esténként ha van rá időd tanulj valamit.Nyelvet például.Ha több orvos is azt tanácsolta,hogy szedned kellene valamit akkor én mindenképpen visszamennék hozzá,hogy átbeszéld vele a gyógyszerrel szembeni aggodalmadat.Vannak gyerekek számára felírható nagyon gyenge hatású nyugtatók is.Például vannak olyan gyerekek akik kórházban még az anyukájuk mellett sem képesek akár napokig nem aludni(kisebb fertőzések,mandulaműtét stb.)őket is át lehet segíteni és át is kell,mert nagyon ki tudnak merülni.Beszéld meg a pároddal,hogy szerintetek mi lenne a legjobb megoldás,hiszen ő ismer a legjobban.Sok sikert és le a kalappal,hogy írni tudtál
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook