Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Ti mit tennétek a helyembe? fórum

Ti mit tennétek a helyembe? (beszélgetős fórum)


2012. jún. 29. 13:26

Én 5 év után szakítottam az exemmel.Sajnos eljön az az idő,amikor el kell válnotok egymástól.Miveel együtt már nem megy.Ne félj attól,hogy egyedül leszel.Jön majd egy olyan szerelem,ami mindent elsöpör,és ha ebből a mostaniból nem lépsz ki,akkor nem hagysz lehetőséget az új kapcsolatra.(ami szintén nem 100%-os garancia)

Nekem a szakításom után lett egy új kapcsolatom,most voltunk három évesek.Nem mindig felhőtlen :)Nálunk úgy telik az év,hogy ő nyáron hazaköltözik(gyümölccsel foglalkoznak),mostanában ritkán találkozunk.De úgy érzem,hogy jót tesz ez a kis távolság,mivel tudtok egymásnak hiányozni.És ha ezt nem érzitek,akkor valamerre lépnetek kell...

19. 130105dd2c (válaszként erre: 18. - 9f86e86d50)
2012. jún. 29. 08:27
:) köszönöm
18. 9f86e86d50 (válaszként erre: 1. - 130105dd2c)
2012. jún. 29. 03:57

Szia!


Mondok egy mesét:


Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy leány! Ez a leány élt éldegél a kék ég alatt amin a fehér bariszerű felhők unalmasan bégették napjait. mígnem jött a a hét év szavatosságú fiú! Ebből négy év egyetemes szerelem volt, nem pedig "munka". Ezután viszont a tanulóévek véget értek, és a lány azt hitte felkészült az életre. Viszont elkezdtek ápolni egy távolsági viszonyt, mert bár a közelségben a kisebb-nagyobb viták jók voltak, a munka iránt elképzelésüket a kapcsolt fölé helyezték.

Szegény leány, úgy érzi már nincs meg a kötelék, de a távolból még ott van, s a múlt kötelez! Azt gondolja nagy "magányában" nem tudj milyen egyedül, pedig társa, akinek szavatossága lassan lejár már csak telefonon vagy online érintkezik Vele.a lányban érlelődnek a kérdések, várjon-e nyolc hónapot a hét év szavatosságú fiúra, vagy a tükör elé álljon, és megkérdezze?

Nem, nem azt, hogy ki a legszebb, hanem azt hogy ki a legőszintébb magához.

Pedig csak ennyi lenne a feladata, a tükör nem hazudik.

2012. jún. 29. 03:16

"nem tudom, milyen egyedül lenni",


pedig mikor megéled az egyedüllétet és a szabadságot, megtanulsz a saját lábadon állni, egy új világ nyílik meg, fiatal pedig csak egyszer vagy.


Ez csak egy tapasztalat, egy megjegyzés a kiragadott sorodra. Tégy, amit jónak látsz, de másokért ne áldozd be Magad!

2012. jún. 28. 21:08
14., 15. :D köszi
2012. jún. 28. 20:38
egy cserepes virágot, az olyan szép
2012. jún. 28. 20:34
sündisznót
2012. jún. 28. 19:39

köszönöm mindenkinek. Tudom, hogy nem dönthettek, csak jó olvasni a tapasztalataitokat, véleményeteket.

Igazából lehet nem egész pontosan fogalmaztam: nem konkrétan az egyedülléttől félek, vagy, hogy később nem lesz más helyette. Inkább attól, hogy szakítok, és akkor jövök rá, hogy tényleg szeretem, ő hiányzik...és akkor már nem kapom vissza.

12. 130105dd2c (válaszként erre: 5. - C3f39fd03b)
2012. jún. 28. 19:38

néha magam sem tudom, hogy szeretem-e. Egy biztos, nem úgy, mint az elején és nem úgy, mint egy éve.

De valamennyire gondolom szeretni fogom mindig nem? végül is azért volt szép 6 év...

11. 130105dd2c (válaszként erre: 9. - Rewt)
2012. jún. 28. 19:36
Nem házasság. Egy "együtt járásnak indult" :) aztán volt együtt lakás is, és konkrétan nem lett kimondva, hogy örökké. volt szó, hogy majd együtt...meg eljegyzés de még nem került rá sor.
10. winny (válaszként erre: 1. - 130105dd2c)
2012. jún. 28. 18:52
Szerintem ha már a kérdést felvetetted akkor nem érdemes "csak" megszokásból őrizni ezt a kapcsolatot.
9. rewt
2012. jún. 28. 15:15

Elnézést kérek..! Ez a "párkapcsolatban" ez most mi? Házasság? Vagy csak olyan, hogy egyszer sok megbeszélés után - kimondtátok egymásnak a bizalmat a hűséget és azt az akaratot, hogy együtt akartok élni..?


Vagy ez csak olyan, hogy (akkor) tetszettetek egymásnak és most - hát most már más van...?


Mivel nem tudom (bizonyára én hibám), hogy melyik fajta kapcsolatról van szó - nem is merek róla - hozzá - véleményt mondani...

2012. jún. 28. 12:37
Csak azért, mert félsz az egyedülléttől, ne maradj Vele!
2012. jún. 28. 11:06
Kilépnék ebből a kapcsolatból.
6. zsanci79 (válaszként erre: 1. - 130105dd2c)
2012. jún. 28. 09:12

Én is 7 évet voltam együtt a párommal, holott már korán felmerült bennem, hogy ez nem a tökéletes kapcsolat. Ma már tudom hogy társfüggőségben sznvedtem, és féltem az egyedülléttől. Született egy gyerkőcünk, és akkor döbbentem rá, hogy ezt a kapcsolatot tényleg nem folytathatom, a gyerekemnek nem ez jár. És igazam lett.

Nem tettem mást, mint 7 évet elfecséreltem az életemből....szerintem Te ne tedd ezt! csak múlnak az évek, közhely, de nagyon gyorsaan! Nem rossz egyedül sem egy ideig, és teljesen át tudod gondolni az életed, és lesz párod, hidd el!!!

Tudom könnyű mondani, és nehezebb meglépni, de légy erős, és menni fog! Beszéltetek is róla, tehát mindketten tisztába vagytok vele, hogy ez nem az igazi....akkor?

5. c3f39fd03b (válaszként erre: 1. - 130105dd2c)
2012. jún. 28. 08:29
Ha nem az tart vissza,hogy szereted,hanem csak az,hogy félsz attól,milyen lesz egyedül,akkor azt javaslom,lépj ki ebből bátran.A megszokást nagyon könnyű összekeverni a szerelemmel,de ezzel csak magadtól meg tőle veszed el a lehetőséget,hogy mindketten olyat találjatok,aki megfelelő a számotokra.Amúgy meg nem szentírás az,hogy a szakítás után hónapokra,évekre egyedül maradsz,lehet,hogy alig telik el pár hét,és belép az életedbe egy olyan ember,akire azt mondod,na ezért érdemes volt.
2012. jún. 28. 08:24
Szerintem azért maradni egy kapcsolatban, mert félsz attól, hogy egyedül leszel, nem érdemes, csak az időt veszed el magadtól, és tőle is. Egyedül is teljes, és egész vagy, ha van melletted valaki, akivel jól érzed magad, és ő is veled az csak egy pluszt ad az életednek. Én kilépnék a kapcsolatból, mert előbb-utóbb ez bekövetkezik az alapján amit írtál, és azt gondolom, hogy ahogy telik az idő, egyre rosszabb lesz a helyzet. Tudni kell elengedni a másikat, és ne az adjon biztonságot, hogy ő VAN. Neked is és neki is a jövőt kell építeni, és ha nem megy együtt, akkor majd mással menni fog. Én is voltam olyan kapcsolatban ami nem működött pár év után, feladtam, és nem bántam meg. Nehéz, de néha muszáj változtatni. Hajrá, kívánom itt a litániám végén a legjobbakat :)
3. Vigyorex6 (válaszként erre: 1. - 130105dd2c)
2012. jún. 28. 08:20

Szerintem a válaszaid el vannak rejtve a mondataidban.

Úgy gondolom, hogy a megszokás, és a félelmeid tartanak benne a kapcsolatban, de valahol Te is ezt írtad.

2. szemmelver (válaszként erre: 1. - 130105dd2c)
2012. jún. 28. 08:19

nehéz ezt egy kívülállónak , de én elmondom a saját tapasztalatom neked

a lányom is az egyetem alatt és még a mai napig is együttél a barátjával..de..nincs elmozdulás..

én az első férjemmel szintén,még fiatal koromban, de nem éltünk eleget előtte..el is váltunk..

szerintem ki kell próbálni pár kapcsolatot,hogy az ember tudja mi a jó, mi nam..

pesrsze van ellenpélda is.

ismerek olyanokat akik gimi óta együtt vannak, igaz kisebb-nagyobb kilengésekkel


szóval szerintem legyél nyitott a világra..aztán úgyis kialakul minden...

h menni kell menni kell, ha maradni maradni fog..

egyszerű ez..

2012. jún. 28. 08:14

Sziasztok

7 éve élek párkapcsolatban, ebből 4et az egyetem alatt együtt is éltünk. A kívülállók szerint nem volt "rózsaszín felhős" szerelem, ennek ellenére kisebb-nagyobb vitákkal jól megvoltunk. Munka miatt aztán távkapcsolatba kényszerültünk és bár az együtt töltött utolsó pár hónap sem volt már felhőtlen, egyre több probléma lett. A megbeszélés nem vezet eredményre, egyre inkább távolodunk el egymástól. Nem tudom mit csináljak. Előtte nem volt kapcsolatom, nem tudom milyen egyedül lenni, félek szakítani, de úgy érzem már nem szeretem igazán. Lehet, hogy csak a távolságtól van? Leghamarabb februártól lehetünk újra együtt, érdemes addig várnom, hátha a régi lesz minden?

köszönöm

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook