Amputált nők (beszélgetős fórum)
Szép estét Kedves Hölgyek, Urak!
Pár napig távolt voltam és lám, új taggal bővült a kis csapat!:-) Isten hozott Devotee!:-) Nos, valóban itt tagadhatatlanul két tábor van jelen és ez jó. Nem biztos, hogy hátam mögött 16 órai munkával most világosan ki tudom fejteni mondandómat, de törekszem rá és segítséget is hívok. Nevezetesen Babarczy Esztertől, olvastam vagy hallottam valahol, hogy a "legnagyobb sebeket a saját agya kémiája üti az emberen". Én ezt úgy értelmezem, hogy az ember agya kombinál, hogy én azt hiszem, hogy Ő azt hiszi és ez szamárság. Magam példájával hozakodom elő, ebben vagyok otthon. Kerekesszékes vagyok és ha valakiről Aki közel kerül hozzám kiderül, hogy "devó", nem gondolom, ha reálisan gondolkodom, hogy csak azért kedvel, hogy kerekesszékes vagyok. CSAK ezért nem lehet kedvelni senkit! Sem engem, sem mást! Azt gondolom - és tapasztalom - hogy sokkal inkább vonzódik hozzám, azért mert pl.: jól főzök, kellemes társaság vagyok, mint csak a "kerekesszékességem"-hez. Az első lépés az, hogy fogadjuk el Önmagunkat! Nekem, ez nem volt nehéz, erre neveltek, sőt treníroztak hosszú-hosszú évtizedeken keresztül. Nem sikertelenül! A másik oldalnál is az agyban dől el. Vagy felvállalja vonzalmát vagy sem! Többnyire nem! S nem gondolom, hogy Ők a boldogabbak! Itt azt gondolom, hogy teremthetünk egy olyan légkört - rajtunk múlik - hogy tabuk nélkül, a jó ízlés határain belül cserélhessünk eszmét.
Jó éjt Mindenkinek!
Szép estét !
Nem tudom mire érted ,-lehet ,hogy ez a bajom ,de én inkább azt érzem mindenki a saját gondjával ,bajával foglalkozik !
A másik gond ,hogy a tabuk itt még nem dőltek le !
A hozzá szólásommal ,szerettem volna mindenki hasznára lenni ,nem kerülgetni a témát ,aki az itteni diskurzusra kiváncsi ,beüti a devotee szót a googl-ba és már nem is tabu amiről itt beszélünk ,olvashatja a saját szemével ,hogy van aki a szemüveget viselőkre kattan !!!
Kinek a pap kinek a papné :)))))
Ez a szerencsénk ,hogy ennyi fajták vagyunk !!!
Csak hát a zsák a foltját ? megtalálja -e?
Kedves Mindenki !
Szeressük egymást Gyerekek ! Do ut des ! és sorolhatnám az idevágó felhívásokat !
Öntsünk tiszta vizet a pohárba!!!!
Akik itt vagyunk Érintettek a témában !;Én DEVOTEE vagyok -a többség is az csak még lehet hogy nem hallotta a kifejezést ,azért vagyok itt hogy találjak egy kedves aranyos végtaghiányos ,vagy amputált hölgyet ! ,akit felkarolhatok ! kényeztethetek és amit az élet ad azt elfogadjuk !
Még tovább megyek ,én már PRETENDER hölggyel is kiegyeznék !!!!-az azt jelenti ,hogy eljátsza minha mozgássérült lenne !!!és ez számára is + élményt nyujt !!!
Tehát szivesen veszem ,ha valaki magára ismer és jelzi nekem !!!
Kézcsók a Nagy családnak !!!:)
Szia Szilvi - üdvözlet neked is :)
Természetesen én megértem, s tudatában is vagyok annak, hogy egy betegség, vagy egy baleset - és itt tárgyalt sajnálatos következménye - nagy trauma az életben. Azt is tudom, hogy nem könnyű mozgássérültként élni, még a társadalmi bélyeggel is meg kell harcolni, az orvosokkal, a rideg szabályokkal - igaz nem saját tapasztalatból, csak szemlélőként. De mindenesetre azt elmondhatom, hogy az élet szép, és megéri minden pillanata, akármilyen rossz formában is éli meg az ember: ez viszont személyes élményem, én egy ideig elég komolyan beteg voltam; azóta úgy tartom, minden nap egy ajándék, s jól esik nap végén kipipálni, hogy ma is megtettem mindent, hogy teljes életet éljek. S még egy gondolat: pont ez az élet igenlés és akarat tetszik sok sérült emberben is, hogy mernek "annak ellenére, hogy..." is kilépni a világ elé, és élni és tenni és pörögni - fel lehet rájuk nézni!
Ha így nézzük ezt a "furcsaságot", máris nem olyan negatív, hm?:)
~sr~
Szia - ne csak Flion üdvözöljön.
Érdekes, amit írsz. Egyébként, nekem, mint amputáltnak is furcsa volt, hogy "jé, nincs lábam"
Most már mindennapivá vált, de nagy változás a sok vacakolás... műláb, mankó, egyebek.
Szóval nekem/nekünk ez a "furcsaság" annyira nem pozitív...
Kedves "Zöldséges";
Üdv. a fedélzeten!:-)
Kedves Nikoletta és a többi érdeklődő Hölgyek;),
(bár úgy látom már törölted magadat időközben - nem baj, nevesített múzsám leszel:) - nincs ebben semmi ördöngősség: egyszerűen fogalmunk sincs honnan jön ez a vágy; a legrégebbi gyerekkori emlékek egyike, hogy jé, a bácsinak/néninek nincs keze/lába, s ez milyen érdekes.. aztán ez az érdeklődés idővel megnő és transzformálódik.
Nekem egy (születetten) végtaghiányos barátnőm volt, és nagyon sok "hagyományos"; ez semmi gondot nem jelentett - ugyanúgy ismerte minden barátom, különösebbképpen senki nem volt fennakadva a dolgon.
Volt már olyan barátnőm, akivel közöltem az efféle gondolataimat, van aki megértette, van aki nem formált véleményt s volt aki furán nézett; de egyik kapcsolatomban sem ez volt az alfa és az omega.
Üdv: répaárus
ps.: aranyos és kedves lányok az adatlapomon megtalálhatják az emailcímemet.:)
Sziasztok, orommel vettem tudomast errol az oldalrol amikor bongesztem.Valojaban en is hasonlo témaval-gonddal kuszkodom es nem igazan tudom megosztani senkivel... en a bal lábam veszitettem el, térdig, egy csunya betegseg miatt, 5 éve. Az akkori barátom mindjárt le is cserélt egy tőlem jóval fiatalabb, egészséges lányra. Mert kinek is kell egy olya társ aki beteg és még raadasul segitsegre is szorul...de végulis minden rosszban, van valami jo,en azt vallom, igy is meglehet tanulni elfogadhatoan elni. a témanal maradva, persze azota megismerkedtem mar olyan fiuval, -csodaval hataros modon-aki igenis merte felvallalni ezt a fajta vonzalmát a valóságban...de kivancsi lennek enis vajon van e koztetek olyan fiu aki le meri irni azt hogy mirol almodik, mit szeretne , hogyan jonnek azok a vonzalmak, es milyen gyakran. es tudtok e mindemellett valodi kapcsolatot letesiteni a nem mas nokkel, pl hazassag stb, es folvallaljatok e a parotok elott a gondolataitokat.? elozoleg olvastam, nagyon megfogott ez az idezet..: "az igazi, mély kapcsolatokban nincs olyan, hogy intim szféra. . . pont attól jó egy igazán jó kapcsolat, hogy a legrejtettebb gondolatodat is tudja a másik."-nekem ez tetszik.
Tehát, ne szégyeljétek kiirni magatokból. Én eltudom fogadni ezt a fajta másságot, hiszen én magam is "más" vagyok. Persze mentálisan egészséges. Mi "mások" tartsunk össze, barátkozzunk. örülok hogy mindezt elmondhattam, es remelem nem bantottam meg senkit.
Előre kell bocsátanom, hogy nem vagyok hozzáértő. De, talán jobb, hogy a média nem foglalkozik ezzel, mert a médiát csak a szenzáció érdekli. Nem tudom hogy tv-műsorban hányan mennének el? S lenne-e értelme egy ilyen tv-s bemutatkozásnak?
Azt gondolom, hogy inkább a két érintett tábor össze ismertetése lenne a boldogítóbb megoldás.
Ki, hogy látja?
Egy hozzáértő megmagyarázhatná, hogy a jelenséggel miért nem foglalkozik a média. A magam részéről nem értem. A leglényegtelenebb hülyeségről is lehet tv-műsort és újságcikket csinálni. Erről miért nem?
Nem vagyunk elég nagy piac? Vagy a "közszemérem" még nem tart ott? Érdekes, hogy a melegek erős állami védelem alatt fel is vonulnak.
Kedves Zotyaxx!
Idézlek: "gondolkoztam az analízises megoldáson, de egyfelől tényleg komoly kis összegeket gombolnak le, másfelől nem bitos, hogy célra vezet, harmadrészt lehet, hogy alkatilag sem vagyok alkalmas rá. nem hiszem, hogy megszünne a vonzalom egy feltárástól".
Szerintem, nem kell Neked analízis és semmi ilyesmi. Akiknek a vékony fekete hajú nők,férfiak tetszenek, azok sem mennek analitikushoz, hogy vajon miért nem a vörös "töltött galamb" hölgyekhez, urakhoz vonzódnak. Talán, ezt félve írom le, Te csinálsz ebből nagyobb gondot a kelleténél.
Kíváncsi lennék felvállalta-e valaki az itt írók közül a vonzalmát?
Konkrétan? Hogy mondjuk megjelentünk-e nyilvános helyen a mozgássérült barátnőnkkel? A magam részéről rendszeresen. Láttam is elkerekedett szemeket. Ez lenne az a bizonyos "felvállalás"? Na meg a rokonság? Persze. Ehhez kell egy kis vér a megfelelő helyen. Nem sok. Kockázat nélkül viszont nincs rizikó :-))))) ahogy egyesek mondják.
A társadalom a "más"-ságot mindig nehezebben fogadja el, mint a szokványosat. Ezt tapasztalatból írom. Pl.: Rólam még most is sokszor feltételezik, hogy a kerekesszékességemhez, szellemi problémák is társulnak. S ezt nem csak "egyszerű emberek" hiszik, hanem egynémely orvos, köztisztviselő is. Vannak persze ellen példák is. Ti, mármint a devók, annyival könnyebb helyzetben vagytok, hogy ez a "fogyatékosság", nem látszik. Titeket csak nekünk kell elfogadni, Nektek meg vállalni vonzalmatokat.
Kíváncsi lennék felvállalta-e valaki az itt írók közül a vonzalmát?
Új év új élet! BUÉK mindenkinek!
Én szívesen kifejtem a véleményemet - mivel kapcsolatban? Bármivel kapcsolatban. Viszont nagyon ritkán fordul elő, hogy ez a vélemény egyezik a társadalomban általánosan elfogadottal. Sajnos?
Én is érintett vagyok kerekesszékes, örülök ennek a fórumnak. Lehet beszélgetni, ismerkedni. Mindkét oldal kifejtheti a véleményét, pro és kontra.
Boldog Új Évet Mindenkinek!
Üdv.: Flion
Szia
És mire vagy kiváncsi?
Kérdezz! És én felelek - vagy nem :-)
Szia Szilvia! Na vééééégre!
A fórum célja? Ismerkedés, barátkozás, beszélgetés, reménykedés. :-) A magam részéről nem vagyok egy célracionális. Nem fontos, hogy minden tettemnek konkrét célja legyen. Csak úgy simán kíváncsi vagyok. Egy többlehetőséges világban a számunkra megvalósuló egyetlen realitást mi hozzuk létre. (Ez éppen a Who the ...we know about Universe c. filmből loptam.) Mondhatjuk éppen, hogy a fórum célja a számunkra majdan megvalósuló realitás létrehozása. Persze bármi történik, az lesz a megvalósult realitás.
Na de hagyom a filozofálást.
Nem találkozhattam a nickeddel más hasonló fórumokon. Ismerősnek tűnik.
Üdv: T.
Sziasztok
Én egy érintett (amputált nő) vagyok.
Mi a célja ennek a fórumnak???
Szia Taltos! Tetszik ez a nev. Sajnos ebben a materialis vilagban mindenki az anyagban keresi a magyarazatot sok mindenre, es a ma muszerekkel mert dolgokra koncetralnak. Csak igy nagyon sok mindenre nincs magyarazat: pl. piramisok, energia lenyek, csakrak, sorsok, homoszekszualitas . . .
Es meg figyelmen kivul marad az a teny hogy az anyag az az energia egyik osszesurusodott formaja addig sok sok megvalaszolatlan kerdes marad. lasd a tema nyito temat.
Ja es meg egy dolog. Ezzel a dologgal hiaba mesz pszihologushoz! En kerestem a valaszt vagy huszon ot eve. Privatilag esetleg irhatok rola. Nehany kulfoldi mestert felkerestem aki ravilagitott alap dolgokra.Igy idovel rajottem egy ket huncutsagra.
Sokan azt hiszik betegeg vagyunk. De ha azt nezem hogy hozzam szoktak jonni gyogyitasra az emberek, amikor azt mondjak az orvosok hogy minden rendben,de megis beteg valaki, akkor feltevodik a kerdes ki a beteg? Ja es ha valakinek a szoke, valakinek a barna, valakiek a sovany no tetszik es ne fokozzam tovabb azt miert fogadja el a tarsadalom?
Csak nem föltámadunk?! :-)
Attól, hogy valami nem közismert és nem hétköznapi, még lehet jó. Az un. társadalmi megítélés - melynek sokszor rabjai vagyunk, különösen nyilvánosság előtt - egészen más tészta. Nekem pedig pont elég, ha egy valakit boldoggá tehetek.