Mit tegyek? 2 éves gyerekem erős hisztikbe kezdett, amit nem tudok kezelni. (beszélgetős fórum)

Kicsit későn ugyan,de jelentem,hogy pár hétre rá elmúlt ez az időszak...magától:)

Most épp a kicsi,aki most két éves van ebben a szituban...nem könnyű,de tudom,hogy elmúlik...valamikor :)

Hú,köszönöm szépen a sok választ :) Nagyon jó fejek vagytok és kicsit meg is nyugodtam,hogy nem vagyok egyedül ezzel.

Pár nap múlva leírom,hogy hová haladt ez a dolog....nagyon kíváncsi vagyok.

Addig is ha van még tanács,szívesen olvasom :)

Nekem is 2,5 éves volt, amikor az utcán elkezdett hisztizni, asszem még vásárolni akart.Hát én mosolyogva mondtam neki, hogy a ruháját nem mosom ki, koszos, kutyakakis lesz a földön és nekem mennem kell, és ezzel elindultam.A hiszti abbamaradt elhallgatott és mondta, hogy anya várj meg.Jött és többet nem volt csak itthon hiszti :)

Már 5 éves, lassan 6 és a dadus módszere bevált, ha rossz, vagy hisztizik, beviszem és 5 percig ott kell lenni, elmagyarázom neki, miért és meddig, első két alkalommal ki jött, többet nem.Kiabál kifelé sokszor, hogy hány perc van még, meg ilyenek, de kivárja, sőt legtöbbször elkezd ott játszani valamivel, aztán ha letelt bemegyek megbeszéljük és sokszor bent marad ott játszani, mivel mi csak a szobájában tudtunk olyan helyet, ahol ezt meg lehetett az elején oldani, hogy ne boruljon semmi :)Van hogy nem durva a hiszti, olyankor már az is segít,hogy szólok, hogy nyugodj meg kicsit és gyere ide beszéljük meg, legtöbbször még az elején igyekszem ezt megoldani és nem kell büntetés :)És utána úgy tudnak szeretni :)))

ismerős a szitu.. nálunk is voltak ilyen hisztirohamok az utcán, elég durvák, és tehetetlennek éreztem magam..A lányom hisztije semmi volt a középső nagyfiaméhoz, és akkor a legkisebb hisztikorszaka még előttem áll.. egy időben, amikor ilyen hisztis kitörés rájött a fiamra egy ideig nem vittem őket egyedül sétálni, csak du, mikor a férjem is hazaért,együtt ötösben (családi házban lakunk, nagy játszotérrel az udvar közepén). A gond nálunk is az volt, a pici a babakocsiban volt, a középső pedig egy tapottat sem volt hajlandó lépni, csak üvöltött. Egy időben mármár rendszeres dilijévé vált, hogy az utcánk sarkán leszállt a kismotorról az árokba dobta és visított, és látszott rajta, ugyan nem tudja miért, de ott minden áldott nap ordítania kell, ez hetekig így működött.. Ami hatásos volt, az az, ha jött arra épp valaki és rácsodálkozott a gyerekre, hogy miért sír?? Később rájöttem, hogy valamivel ki kell zökkenteni, ezt Neked is javaslom, próbálj valamit találni, ami kizökkenti a hisziből. Valahol olvastam, és ez nálunk is bevált, hogy amikor hisztizik a gyerek, el kell játszani, hogy nem látjuk, eltűnt, majd amikor abbahagyja, akkor azt, hogy jéé.. előkerült. A másik, bár ez nem tudom, hogy mennyire árt, de nálunk még az jött be, hogy egy-egy hiszti alkalmával eljátszottam, mintha sirnék, és ez olyannyira meglepte, hogy ilyenkor azonnal abbahagyja a műsort..Valamit ki kellene találni, ami kizökkenti a hisztiből.

Kitartást! A hiszti természetes velejárója ennek az életkornak, fejlődik a személyisége, és ez ezzzel jár! Nem a Te hibád, ne okold magad!

Én is éreztem így,mondtam a páromnak hogy mostantól mindent ő intéz mert én ki nem teszem a lábam a gyerekkel :D az aznap rettenetes volt,utána kezdetm el alkalmazni amit írtam.Előtte hazacipeltem az ordító gyereket 1 km-en keresztül,közben majd elsüllyedtem szégyenemben,mintha kínoznám a gyereket,úgy nézett mindenki.Na,aznap azt mondtam elég volt,ilyen többet nincs,mindenki azt gondol rólam amit akar,de ott helyben vetünk véget a hisztinek,nem engedem elfajulni.

Képes volt még hazaérés után is ordítani,nem tudta abbahagyni pedig arra sem emlékezett miért kezdte el.Azóta ilyen nincs.

Igazából az itthoni dühkitörései nem aggasztanak "annyira",hanem tényleg most a második eset volt,hogy az utcán ezt csinálta és ez nagyon bánt,hogy így viselkedik. És félek,hogy nem ez volt az utolsó.

Itthon nagyjából tudom kezelni...igaz még kitapasztalás alatt van,hogy mi fog igazán beválni ellene,de az utcán.....jajj :((( Ez nagyon aggaszt. Most ott tartok,hogy ki se merem vinni. Tudom hülyeség,hisz nem zárhatom be,de tényleg most ez jár a fejembe.

Hú,nem egyszerű :)

Nálunk a mai példánál,amikor hisztizett,hogy Ő még vásárolni akar és akarata ellenére(már a végén) kihúztam nem is tudom hány perc után az üzletből....hááát én éreztem,hogy ott állhatunk fél óráig is,akkor se hagyja abba. Igazad van,nem kell foglalkozni senkivel,csak nekem ott volt a Pici is és féltem,hogy Ő is rákezd,na akkor lett volna ideggyógyintézet nekem.......

Nekem 27 hónapos a kisfiam.A mai példa : kismotorral jött velem vásárolni.Hazafelé nem a járdán akart jönni hanem az úton.Próbáltam észérvekkel meggyőzni,ott nem lehet,az úton autók mennek stb stb...utána megfogtam és motorostól letoltam a járdára,na,óriási ordítás lett persze belőle.Ránéztem,láttam hogy ez nem 2 perces dolog lesz,leültem a járdára(nem igazán szokott érdekelni mit gondolnak mások :D) és megmondtam hogy szóljon ha kész,akkor indulunk tovább.Láttam rajta hogy egyre inkább kezni észrevenni milyen értelmetlen amit csinál.Okos gyerek,nem hagyta annyiban,próbált egy kis műsírást még hozzátenni,de már nem sikerült jól,inkább elindult haza miután megtöröltette az arcát :))

Nálunk ez jött be,egyszerűen ott megállok ahol vagyok és megvárom hogy kitisztuljon a feje,utána megbeszéljük és megyünk tovább.Hiszti közben győzködés nem működik,nem értelmezi amit mondok.Lefogás,megölelés szintén nem jó,már újszülött korában sem viselt el semmiféle korlátozást..

Otthon sem szoktam figyelmen kívül hagyni a hisztit,nem hagyom magára a szobában,de úgy viselkedem hogy lássa nem értek vele egyet.Ilyenkor mindig elmondom hogy szeretem,de csak akkor "beszélgetünk"(még nem beszél,ez nagyon rossz mert iszonyú bonyolult gondolatai vannak már,de nem tudja kifejezni magát szóban) ha megnyugodott,addig én itt szépen várok.

Eddig működik,már csak azt kellene kitalálni hogy érjem el hogy megálljon amikor azt mondom állj meg :D

A hidegvizes zuhanyt en nem ajanlom semmikeppen sem. Egyik baratnom "alkalmazza" neha. A gyerek teljesen magaba fordulo lett. Nem biztos, h emiatt, de sosem lehet tudni. Az en kislanyom 3 lesz juliusban. Nalunk is van par hete hiszti. Olyankor bezarom a szobajaba, hisztizik egy 10 percet, vergodik stb. Bemegyek es megkerdezem tole, h abbahagyta e. Altalaban a valasza igen. Megolelem, olembe veszem es megnyugszik. Ezt akkor szoktam, amikor a legdurvabb hiszti van eppen. Mondjuk nekem szerencsem van, mert az utcan meg nem volt hiszti roham. Egyebkent egy-egy hiszti utan meg szokta kerdezni, hogy " Anya, miert sirtam, miert hisztiztem?" nagyon kis helyes ilyenkor. Elmeselem neki ilyenkor, hogy miert volt a hisztije - altalaban mar a vgere nem is emlekszik ra. :-)

Egyebkent egy ket eves szerintem meg nem fog a bunti sarokban maradni. En ezzel meg varok egy kicsit.

Sok sikert es turelmet kivanok!

Érdekes egyébként, nála nem baj ha hagyom "tombolni" mert nem igazán tesz kárt semmiben... pl. a múltkor úgy tűntm hogy meg fog ütni, direkt nem védekeztem, kíváncsi voltam meddig mer elmenni mégrében, hát megállt a keze a levegőben... aztán próbált belémcsípni, de csak elkzdte a mozdulatot, nem okozott fájdalmat. Azt lehet érezni, hogy nagy a feszültség benne ilyenkor, de valahol mégiscsak kontrollálja amit tesz...

Szerintem gyereke válogatja, nála ha lefogom, az olaj a tűzre, igaz sosem szerette ha korlátozom a mozgását...

okos kislány:)

..és írtam: BIZONYOS hisztikre..Ha tombolna,akkor csak lefogni szoktam,úgy simogatva,de határozottan,és közben halkan beszélek-duruzsolok..

persze van az a dühöngés,mikor már benne van,és jobb,ha a közelébe sem mész.

uhhh.....nem egyszerű ez!

Bízom benne,hogy rendeződik a helyzet minél hamarabb!!!

Én is látom rajta,hogy annyira belehergeli magát,hogy nem tudja abbahagyni,csak ő még nem mondja ezt el nekem.

Bizonyos hisztikre nekem bevált az ölelés,a gyerek felkapása a földről.szorosan öleltem,hogy érezte,szeretve van,,el van fogadva,de közben a fülébe beszéltem közelről,hogy ez nagyon ronda viselkedés volt,ne csináljon máskor iylet.Mondja meg rendesen,hogy mit szeretne,és ha tudom,megteszem.De ez nem mindig fog menni,türelmesnek kell lennie.

Bevált,sni-s gyereken is,csak kitartóan,következetesen kell csinálni.

Szia!

A Supernanny módszere alapvetően nagyon jó szerintem, de nagy-nagy türelem és higgadtság kell hozzá. 2 évesen egyébként nagyjából abban a korban van, amikor már el lehet kezdeni bevezetni, főleg később lehet nagy haszna, 3-4-5 évesen amikor már a gyerek is érti, mi az egésznek a lényege.

A földön fetrengős hisztivel pl. az utcán nem sokat tudsz kezdeni, leginkább meg kell várni amíg elmúlik, és meg kell próbálni minél kevésbé felhúzni magad rajta... ez a legnehezebb egyébként...

Nálunk pl. az vált be - erre kínomban teljesen véletlenül jöttem rá - hogy elkezdtem nevetni, mert valahol annyira cuki is volt ahogyan toporzékol meg mérgelődik... (igaz nálunk 2 évesen semmi ilyen nem volt, inkább 4-4.5 évesen, de általában inkább olyankor van mint nálatok)

ha elkezdek nevetni, eleinte még mérgesebb, hogy ne nevessem ki stb. de nem bírja pár percnél tovább a mérgelődést... szoktam neki mondani, hogy így mérgesen is nagyon cuki, és mennyire szeretem, és ne haragudjon, de nagyon vicces amit csinál, nem bírom ki nevetés nélkül... pár perc múlva felváltva nevet és sír, maga sem tudja szerintem melyiket, aztán átmegy a dolog nevetésbe... kiengedi a gőzt és újra "normális"... Egy-egy ilyen hiszti alkalmával szerintem óriási feszültségek jöhetnek ki gyerekekből... Az ényém már elég nagy, szépen el is tudja mondani utólag, mit érzett akkor. Azt mondja, olyankor Ő szeretné abbahagyni, de nem tudja, és hogy Ő is rosszul érzi magát amikor hisztizik. Mindenképpen kell valami feloldása legyen a dolognak, de az sem baj szerintem ha hagyod, hadd tombolja ki magát.

A szuperdadás módszert mi inkább azokra az esetekre tartogatjuk, amikor tudatosan csinál valami "rosszaságot", olyasmit amiről tudja hogy nem szabad, mégis megteszi...

Köszönöm :)

Van nála is olyan,hogy szeretgetni kell,de az inkább mikor az álmosságból kifolyó hiszti van.

De ez az új erőszakos hisztinél nem vált be,csak ha már nagyon kihisztizte magát.

Kipróbálok mindent....nagyon nagyon remélem,hogy valamelyik beválik. Muszáj!!!

Ez jó módszernek tűnik, párszor mi is néztük, csak a 2-3 éves nem valószínű, hogy ott is marad, DE természetesen meg kell próbálni.

Az én fiam is ekkora, ő úgy csinálja, hogy sírás közben azt hajtogatja, "Anya, vigasztalj meg!" és ha ott akarom hagyni, beleerősít, a lábamra, a vigasztalj meg-et a "Vegyél fel!"-le kombinálva üvölt... Ez általában rosszalkodás, rászólás után van, amikor egyáltalán nem járna vigasztalás, mégis csak egy használ, ha nyugalmat erőltetek magamra és megszeretgetem. :S

Ritkábban a figyelemelterelés, ha még nem fajult el annyira a dolog és van ötletem.

Na, ezt javaslom! Próbáld elterelni a hisztiző figyelmét, bármivel: "Nézd, mekkora busz és mégis üres!" vagy bármi, ami igazából nem is érdekes, megteszi!

Lányomnak is volt hasonló időszaka, most, közel az 5 évhez kezd teljesen elmúlni - szerencsére. :)

Türelem, a nézőket, rokonokat meg figyelembe se vedd, vagy nincs gyerekük vagy az idő megszépítette az emlékeiket! :)

Itt is olvastam erről:

[link]

:))))

Ezt az egy részt találtam a youtube-on, még nem láttam, de lehet, hogy ebben is benne van a módszer. Ha nincs, esetleg keress rá a google-ban. A sorozat címe: Szuperdada.

Video Link: [link]