Nyugdíjba vonuló óvónő búcsúztatójára keresek verset, tudtok ajánlani valamit? (tudásbázis kérdés)

Kicsikéim gondozónője nyugdíjba megy a bölcsiből, tudna valaki valami gyönyörűséges verset amivel meglephetnénk???

Találtam egy csomó óvónőset, meg ballagásosat....mind szép...csak nem oda való.

Esetleg ha valakinek költői vénája van és beleszőné a neve Marika. A gyerekeim Dorina és Deivid és a most 6 éves fiam is ő hozzá járt, Ő Denci. Mind 3 nevében szeretném megköszönni neki az odaadó munkáját, kiváló, szenzációs gondozónő. Sajnos kevés az ilyen ember. :)

Köszönöm ha valaki tudna segíteni. :)

Valami miatt nem engedi a gép szebben tördelni. De talán találsz köztük olyat, ami tetszik. :)

Mi már tőled sokat kaptunk,

de Te tőlünk keveset.

Az arcodról, a hangodból

sugárzik a szeretet.

Fogadd tőlünk ezt a csokrot,

mit kötött a szeretet.

Hála, hála, midig hála, Óvónéni Teneked.

Óvó néni várt énreám, mikor ide érkeztem.

Búcsúzkodni tőle nehéz, bizony nem megy oly könnyen!

Mikor sírtam ki volt velem?

Ki törölte könnyes szemem?

Ki tanított szépre, jóra? Mintha édesanyám volna?

Nem várt érte köszönetet, egész szívét adta nekem!

Elfeledni nem is tudom, hiszen én is szeretem.

Rá gondolok, később sokszor, míg a táskát cipelem.

Tudom vége a játéknak, már a komoly munka vár.

De ha néha elfáradok, két karja majd visszavár!

A kezünkben virágcsokor,

kis szívünkben szeretet.

Megköszönjük, azt a sok jót,

amit kaptunk Tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor

az öledbe vettél.

Vigasztaltál, mikor sírtam,

vagy velem nevettél.

Meseország száz csodáját

megmutattad szívesen.

Nevelgettél, tanítgattál

türelemmel, kedvesen.

Véget ér most mese, játék,

vár reánk az iskola!

Óvónéni, Dadus néni,

nem feledünk el, soha!

Velem voltál örömömben,

velem voltál bajban,

velem voltál, ha sírtam,

velem, ha kacagtam.

Meséltél és meséltél,

igazakat, szépet.

Kívántam, hogy a meséd

sose érjen véget.

Mit adtam én cserébe?

Te azt sose kérted.

De talán a két szemem

elárulta néked.

Mint a kertész virágait

gondozza és neveli,

úgy becéznek, óvnak engem óvónéni szemei.

A virág az illatával

mondja azt, hogy: „Köszönöm!”

én meg a sok jót a szívem melegével köszönöm

Azt a sok jót, amit kaptunk

megháláni mint lehet?

Kérdezgettem a virágot,

kérdeztem a levelet.

Nem feleltek, de a virág

felém intett vidáman,

amit a szó el nem mondhat,

itt van egy szál virágban.