Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Ti hogyan éreznétek, mit tennétek ebben a szituációban? fórum

Ti hogyan éreznétek, mit tennétek ebben a szituációban? (beszélgetős fórum)


15. 4c30444687 (válaszként erre: 1. - 6a191e8191)
2012. febr. 28. 09:09
Ha jól érzik magukat együtt, nem elpocsékolt az idő. Nem mindenki akarja követni a munka-férjgy-gyerek-htb pályát. Nekem az tenne be, ha 26 évesen azzzal nyaggatna egy apsi, hogy mikor lesz gyerek.
14. 937a2a883a (válaszként erre: 1. - 6a191e8191)
2012. febr. 28. 09:02

Ha nekik ez jó és szeretik egymást,akkor te ne gondolkozz ilyeneken :)

Mi áprilisban leszünk együtt 7 éve a párommal.15 évesen jöttem össze vele,most vagyok 22,ő pedig 28.És még együtt sem élünk.Sajnos nem úgy alakultak a dolgok,főleg azért,mert én még tanulok.De ennek ellenére nagyon szeretjük egymást.Én már szeretném,ha eljegyezne,de ő ezt még nem tartja fontosnak és én elfogadom.Majd,ha úgy érzi,hogy eljött az ideje,akkor megteszi.Először az összeköltözés legyen meg :)

Szóval attól,hogy így alakult az életük,még nagyon szerethetik egymást.A legtöbb pasi későn érik és nem siettetik a dolgokat.Ezt a nővérem példája is alátámasztja és nem csak az enyém.

És én sosem gondoltam arra,hogy elpazaroltam a fiatalságomat.Ez szerintem csak akkor jut eszébe valakinek,ha nem igazán szerelmes.Én inkább örülök,hogy ilyen fiatalon találkoztam vele és még mindig együtt vagyunk.Max az jutott eszembe,hogy a pasizásokból kimaradtam,mert ő az első komoly barátom,de nem bánom,inkább örülök és olyan jó nézni az arcokat,amikor mondom,hogy mennyi idős vagyok és hány éve vagyunk együtt :)))

2012. febr. 28. 07:21
Ha jól érzik magukat, nem hiszem, hogy "tenniük" kellene bármit is. A boldogság ma van, ha megragadod a pillanatot, nem holnap jön el, ha jól tervezel.
12. Sly7105 (válaszként erre: 6. - Sirga)
2012. febr. 28. 07:14
Az én unokahúgom 26 éves, 4 éve együtt él a barátjával. Se esküvő, se gyerek, semmi ilyet nem akarnak. Elég furcsa, de meg is értem az érveiket. Az unokahúgom gyógytornász, nehéz éveket hagyott maga mögött az egyetemen, és most hogy dolgozik 90 e Ft-ot keres, akár egy pénztáros valamelyik multinál. A barátja asztalos, túlórázik, sokat dolgozik, ő sem keres túlzottan többet. Lakásvásárlásra esélytelenek, hitelt ebből a fizetésből nem lehet vállalni. Akkor mire is alapítsanak családot?? Ez viszont igaz, amikor ezeket felsorolja nekem, csak egyetérteni tudok (sajnos).
11. Sly7105 (válaszként erre: 9. - B81fcd1219)
2012. febr. 28. 07:12
Szerintem pedig nagyon is meghatározó az, hogy az ember mivel foglalkozik, kihat a személyiségünkre is. Hiszen mindenki amilyen közegben él, mozog, és keres barátokat, hatnak rá különböző dolgok, az nagyon meghatározó tud lenni. A színészet meg főleg ilyen szerintem. Nagyon is másfajta életet élnek a színészek, mint egy átlagos, hétköznapi ember, aki hétköznapibb foglalkozást űz. Persze a magánéleti hozzáállást nem feltétlenül befolyásolja a szakma, de az embert mindenképpen.
10. Ministry (válaszként erre: 1. - 6a191e8191)
2012. febr. 28. 06:56

Attól hogy nincs eljegyzés, esküvő még szerethetik egymást. Ahogy írtad is, nincs semmi negatív a kapcsolatunkban.

Én a helyedben addig nem szólnék bele, amíg a barátnőd nem kéri.

2012. febr. 28. 06:45

Nem minden az eljegyzés meg az esküvő.A gyerekvállalás meg komoly döntés.Bízd rájuk,hogy hogyan élnek.Majd ők eldöntik,hogy nekik mi a legjobb.


Egyébként meg nem értem,hogy miért lényeges az,hogy valakinek mi a hivatása.Egy embert nem ez határoz meg többnyire.

2012. febr. 28. 06:30

Fiatal vagy még..néha elég komoly célnak az is,hogy olyan párt tudj találni,akivel kölcsönösen szeretitek egymást,és csak egymást.Aztán hogy ezen felül valóban harmóniában,boldogságban tudjatok együtt élni,mert ez nem a szerelemtől függ.

"nem tart sehova":manapság szinte bármit is tervezni illúzió..legtöbb esetben

Gondolom,az lenne a "valahova tartás",ha házasságot és/ vagy gyereket terveznének.Ez tényleg csak illúzió,mert nagyon sok kapcsolat megy tönkre pont akkor,mikor végre összeházasodtak,v összejött,ill megszületett a baba.

úgyhogy ne hidd azt,hogy ezzel beljebb lennének feltétlenül..

A lányok meg,ha családot akarnak,szerintem jól teszik,ha nem egy ilyen főbohémmal élnek,,mert ebből kevéssé valószínűen lesz család,de persze előfordulhat.

ha meg elég"csak"a boldog,szines élet,akkor meg örülj,hogy találtál hozzá párt.nem mindenki ilyen szerencsés.

7. Pen80 (válaszként erre: 1. - 6a191e8191)
2012. febr. 28. 06:16

Nem lehet, hogy ez így jó mindkettőnek...?

:)

2012. febr. 28. 04:59
Egyetértek Enissával - annak ellenére, hogy én sem értem unokahúgomat, aki hasonló helyzetben van, mint a barátnőd.(A különbség annyi, hogy a srác már a férje, nem színész, és 34 éves.)
5. 9b10f3d7ff (válaszként erre: 1. - 6a191e8191)
2012. febr. 28. 03:58

Szia!


Egy biztos, én nem foglalkoznék vele, miért így élnek a barátnőmék, amíg nem kérné a segítségem, vagy nem panaszkodna.

Lehet boldogabban élnek, mint akármilyen flancos esküvővel a hátuk mögött. Ha valaki szeret egy embert, miért lenne a vele töltött idő elvesztegetett? Amíg együtt vannak szép.Amikor felnövünk elhagyjuk a szülői házat, de se mi, se a szüleink nem gondolják elvesztegetett idő volt. A társkapcsolat is lehet ilyen..... szerintem, tele mély érzelmekkel. Csak nem szabad hagyni, hogy kívülálló ebbe belepiszkáljon.

2012. febr. 28. 01:34
Jól olvastad, ez vagyok én :D A barátnőmékről van most szó. Ugyanúgy fiatalok, a párjaink együtt játszanak. Csak én tényleg nem agyalok még ilyenen, mert én 19 vagyok, 4 éve vagyunk együtt, a barátnőm 26 és ők 7 éve járnak. A jelenlegi helyzetemel nincs semmi bajom, de a barátnőméké már nagyon furcsa nekem, a helyében én így reagálnék, ahogy leírtam, de nem merek rákérdezni.
2012. febr. 28. 01:04

most olvasom te 19 vagy 4 éve vagy együtt a 30éves kecskeméti színész pasiddal, aki szintén nem akar még családon gondolkodni, ráadásul 15 évesen jött veled össze, hát én inkább nem reklámoznám ezt a helyetekben:D


lehet hogy nem is 15 voltál csak 12, mert akkor kijönne a 12 év, vagy a te 30évesednek van közben 7éve egy másik nője is aki 26?


regényt kéne írnom:D

2. 91d4989ab9 (válaszként erre: 1. - 6a191e8191)
2012. febr. 28. 00:56
ez a szerelem:P
2012. febr. 28. 00:32
Adott egy 26 éves nő és egy 30 éves férfi. A srác nagyon gyereklelkű, bolondos, link fazon, aki még nem teljesen nőtt fel(színész egyébként, szóval lehet, megmarad ilyenek). Több, mint 7 éve vannak együtt, együtt laknak, de nem volt sem eljegyzés, sem esküvő, gyerek meg pláne, de még csak tervbe sincs véve. Nem én vagyok a lány, de a helyében fogalmam sincs, mit gondolnék, tökre olyan érzésem lenne, hogy nem tart sehová a kapcsolat, nincsenek komoly célok, csak elvagyunk egymással, talán már csak megszokásból. Talán meg is fordulna a fejemben ez a "basszus, 18 éves korom óta vele vagyok, lehet hogy feleslegesen elpazaroltam a fiatalságom erre a kapcsolatra?" című téma. Furcsán kezelném a helyzetet, az biztos. Tudom, nem az én dolgom, nem is akarok beleszólni, meg nem ítélem el, csak ez a véleményem, és kíváncsi vagyok másokéra is. Ti mit éreznétek, gondolnátok, reagálnátok a lány helyében? Az meglehet, hogy a srác már nem szerelmes, csak szeretetből, megszokásból van vele, mindenféle komolyabb cél nélkül? A testbeszédből egyébként semmi negatív nem jön le, ölelgetik egymást, meg minden. Köszi előre is minden választ!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook