Love story 2. - vagyis egy beteljesült szerelem (beszélgetős fórum)

Igen, én is azt hittem, hogy amiben élek az jó. Elfogadtam, hogy a férjem nem figyel rám, elfogadtam hogy nem csókol, elfogadtam hogy nem tudom mikor fekszik le aludni... Persze a veszekedéseket is megszoktam.. Mert ez volt a természetes...

Miért telt el 8 évem mellettem? Mert azt hittem ez a jó, ez a természetes. Felvettük a lakáshitelt, a szocpolt.. Nem volt megállás, csak sodródtam az árral. Azt hittem nekem ez a sorsom..

És akkor jött Ő.. akit szépen lassan engedtem be, és ezt nem is bántam meg.

Ő mutatta meg, hogy persze jó-jó az életem, de ennél van sokkal JOBB is! Ő az, aki úgy figyelt rám, mint a férjem még soha a 8 év alatt. Ő az aki, mindent megtett értem és nem bújt amögé, hogy neki gyereki vannak. Mert igenis visszajött hozzám! Neki voltak a felesége mellett kilengései, de egyik kilengés sem volt annyira komoly, hogy ezért elhagyja a rossz házasságát.

Egymás mellett találtuk meg a boldogságunkat. Egymásért bármit-bármit megtennénk, mert érezzük hogy minket egymásnak teremtettek.

Miért éljünk tovább a rossz házasságainkban??

Mert bunkóság elhagyni a feleségünket/férjünket? Mert nem illik elhagyni a rosszat?

Mert nagyanyáink idejében ildomos volt a holtomiglan-holtodiglan?

Mindenki megérdemli a boldogságot!!!! És hogy ezt valaki hogy éri el, azt az élet hozza.

Én nem fogok itt SENKITŐL elnézést kérni, mert mertem/mertünk boldog lenni!

EGY ÉLETÜNK VAN!!!!! És nem akarom elpazarolni!!!!

Ha lesz már utána akár nekem akár neki... Ez az élet, de a lényeg hogy addig is BOLDOGOK vagyunk!!!!!

De mint mondtam, mi teszünk azért hogy figyeljünk a másikra és hogy boldoggá tegyük a másikat!

Azt kívánom, mindenki legyen nagyon BOLDOG ebben az EGY életében!!

Gratulálok a bátorságodhoz! Sok nő még most a XI. században is elnyomva, szerelem nélkül, társas magányban él.

Irigyellek. :)

Ebben abszolut igazad van az ember tarsas leny es mi NOK mindig remenykedunk hogy megtalaljuk a nagy O-t akiert erdemes minden reggel felkelni..akivel megosztjuk az eletunket..Neha sikerul neha nem..Az ilyen holgyemenyek,akik csupan szeretoi statuszra vagynak,a kor tarsadalmi elvarasainak szeretnenek megfelelni hiszen ma a szingli a trendi...

Egy jo nagy baromsag ez is ha engem kerdezel...

A kislanyt nem rossz ertelemben gondoltam,ne haragudj nem akartalak megbantani!!!

Legalabb O belatja hogy van meg neki mit tanulnia...Sokan nem kepesek erre..Kicsit ossze van kavarodva a lelkem..Olvastam itt egy holgyemeny velemenyet az egyik topicban aki roppant buszke magara mivel egy hazassagban elo ferfitol szuletett gyereke a mar meglevo gyerek melle,es nagyon jo a kapcsolata a gyerkocnek az apjaval..Szerinte..Hat nekem meg ettol all fel a szor hatamon..Hogy aszondja Apa gyere jatszani,nem lehet kisfiam adj egy puszit megyek haza a csaladomhoz..Es erre ez a no buszke..

Erre mit mondana ez a kislany???

A hormonok sem biztatnak senkit arra hogy lepj felre csak abban az eseteben ha a meglevo kapcsolat mar kihult,es nem azt erzed a parod irant,amit kellene..

Sok szerencset neked!

A „hormonvezérlést” nem a házasságkötésre értettem, hanem a kilépésre...mert ott tényleg csupán hónapok vagy max évek „játszanak”.

De abbahagytam, nem szeretnék senkit meggyőzni az igazamról, mert nem gondolkozunk egyformán, ami nem is baj, szükség van a világban szinekre. Tény, sokat kell még tanulnom, de fogok is.

Neked van egy kis fogalomzavarod:-)Voltam mar megcsalt feleseg,szereto zartam le nagyon hosszu hazassagot voltam es sorolhatnam...Tanultam beloluk..Legfokeppen azt hogy minden amiben 20-30 evesen hittem teveszme volt..En is idealizaltam a hazassagot mint intezmenyt,probaltam megmenteni haldoklo kapcsolatokat semmi eredmennyel...Es persze hogy en voltam a rohadt r@banc mikor leptem...A cikk iroja 8!!!!! ev utan ment ferjhez..Tehat nem a hormonok vezereltek..Az hogy egy langyos allovizbol ki mert torni sokkal nagyobb batorsagra vall,mint Te azt valaha is eltudnad kepzelni..

10-15 ev mulva valoszinu hogy mashogyan fogsz velekedni az emberi kapcsolatokrol legyen az hazassag szerelem vagy parkapcsolat..De4 adig ne itelkezz es ne torj palcat masok folott!!!!!!!Orulj hogy neked van egy jol mukodo parkapcsolatod.

Minden kapcsolat előtt volt egy másik,azt meg sosem tudhatod,hogy a felek magukban mennyire zárták ezt le.Tehát csak ott nem épül másik kapcsolat hamvaira,ahol szűzen ment mind a két fél a kapcsolatba,abba meg az a rázós,hogy egy idő után győz a kíváncsiság.

Sztem abszolút nincs jelentősége,hogy megismerkedésükkor miről volt épp papírjuk,egy kapcsolatnak nem mindig akkor van vége,amikor azt ki is mondják,hanem sokkal előbb.Amikor az ember már nyitott más felé is a házastársán kívűl,ott már halott a házasság,ott már nem nagyon van mit menteni,onnantól az ember már csak papíron tartozik valakihez,lélekben független.

Tudod a legszebb,hogy a párom felesége nem igazán vette észre,hogy ez már egy nem működő házasság,volt pár levélváltásunk,és ő úgy érezte a házassága tökéletes :O

Ha tökéletes lett volna, akkor valójában figyel a párjára, nem csupán a látszatra, és akkor igenis megérzi, hogy valami nincs rendjén...nem hiszem, hogy azt egy nő ne érezné meg, maximum nem akarja.

Sajnálom, hogy ezt gondolom, de akkor is azt gondolom, hogy az a kapcsolat, amelyik szemétdomra, egy másik kapcsolat hamvaira épül, éppen annyit is ér...Dehogy bátorság. Az lett volna az, ha mielőtt bármi is történik, lezárják az elhanyagolt kapcsolatot, sokkal korrektebb lett volna, de ahogy sejtem, itt az annyira nem fontos.

"Én a rossz, mert nem éljenzem azért, mert kettő családos ember az állítólagos szerelmet választotta, szerintetek bátorságból, szerintem pedig gyávaságból." Fogalmad nincs mekkora bátorság kell ehhez.Én végigcsináltam,úgyhogy tudom.Ha gyáva lett volna,maradt volna a férjével,ahhoz fele annyi bátorság sem kell.A hsz azt tükrözi,hogy jobban hiszel egy papírban,mint a szerelemben,pedig a papír semmitől nem véd meg:)

Lehet hiába próbálkozol,járhatsz hetente fodrászhoz,műkörmöshöz,megtanulhatsz istenien főzni,teljesíthetsz csúcs szuper módon az ágyban,lesheted a párod minden kívánságát,még sincs arra garancia,hogy nem hagy el,max sokkal jobban kifogsz tőle akadni,pont ezért mert Te mindent megtettél,csak épp van amikor a tökéletes baromi unalmas.Az én párom,a tőlem 9 évvel fiatalabb feleségét hagyta el,aki "megtett mindent"csak épp valahogy mégis elszállt a szerelem már köztük.Úgyhogy semmire nincs garancia,az élet meg baszottul nem igazságos,néha azoknak jön be,akik,a vaskalaposok szerint még élni sem érdemesek :D