Bravúros versek (beszélgetős fórum)

Ez már igen! Ilyenekre gondoltam, köszönöm! :)

Romhányi kötetei megvannak, az ő verseit maradéktalanul ismerem és szeretem, ezért kellenének újak.

Elég hosszú, de annál jobb :)

Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke

Egyik olaszóra sodrán,

Ím a kérdés felmerült:

Hogy milyen nyelv ez a magyar,

Európába hogy került?

Elmeséltem, ahogy tudtam,

Mire képes a magyar.

Elmondtam, hogy sok, sok rag van,

S hogy némelyik mit takar,

És a szókincsben mi rejlik,

A rengeteg árnyalat,

Példaként vegyük csak itt:

Ember, állat hogy halad?

Elmondtam, hogy mikor járunk,

Mikor mondom, hogy megyek.

Részeg, hogy dülöngél nálunk,

S milyen, ha csak lépdelek.

Miért mondom, hogy botorkál

Gyalogol, vagy kódorog,

S a sétáló szerelmes pár,

Miért éppen andalog?

A vaddisznó, hogy ha rohan,

Nem üget, de csörtet - és

Bár alakra majdnem olyan

Miért más a törtetés?

Mondtam volna még azt is hát,

Aki fut, miért nem lohol?

Miért nem vág, ki mezőn átvág,

De tán vágtat valahol.

Aki tipeg, miért nem libeg,

S ez épp úgy nem lebegés, --

Minthogy nem csak sánta biceg,

S hebegés nem rebegés!

Mit tesz a ló, ha poroszkál,

Vagy pedig, ha vágtázik?

És a kuvasz, ha somfordál,

Avagy akár bóklászik.

Lábát szedi, aki kitér,

A riadt őz elszökell.

Nem ront be az, aki betér . . .

Más nyelven, hogy mondjam el?

Jó lett volna szemléltetni,

Botladozó, mint halad,

Avagy milyen őgyelegni?

Egy szó - egy kép - egy zamat!

Aki "slattyog", miért nem "lófrál"?

Száguldó hová szalad?

Ki vánszorog, miért nem kószál?

S aki kullog, hol marad?

Bandukoló miért nem baktat?

És ha motyog, mit kotyog,

Aki koslat, avagy kaptat,

Avagy császkál és totyog?

Nem csak árnyék, aki suhan,

S nem csak a jármű robog,

Nem csak az áradat rohan,

S nem csak a kocsi kocog.

Aki cselleng, nem csatangol,

Ki "beslisszol", elinal,

Nem "battyog" az, ki bitangol,

Ha mégis: a mese csal!

Hogy a kutya lopakodik,

Sompolyog, majd meglapul,

S ha ráförmedsz, elkotródik.

Hogy mondjam ezt olaszul?

Másik, erre settenkedik,

Sündörög, majd elterül.

Ráripakodsz, elódalog,

Hogy mondjam ezt németül?

Egy csavargó itt kóborol,

Lézeng, ődöng, csavarog,

Lődörög, majd elvándorol,

S többé már nem zavarog.

Ám egy másik itt tekereg,

-- Elárulja kósza nesz -

Itt kóvályog, itt ténfereg. . .

Franciául, hogy van ez?

S hogy a tömeg miért özönlik,

Mikor tódul, vagy vonul,

Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik,

Hogy mondjam ezt angolul?

Aki surran, miért nem oson,

Vagy miért nem lépeget?

Mindezt csak magyarul tudom,

S tán csak magyarul lehet. . . !

Romhányi József: A teve fohásza

(Szamárfül a kötet címe, tele nagyon jó verssel!)

Monoton üget, a süppedő homokon a sivatag lova,

a tétova teve tova.

Hátán rezegve-mozog a rozoga a kúp alakú púp.

Helyzete nem szerencsés.

Apró szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve.

Sóvár szeme kutat kutat, még öt hat nap kullog baktat.

Az itató tava távol, s oly rettentő messze még az oázis...

Erre utal az alábbi fohász is:

TEVÉK URA!!!

Te tevél tevévé engem eleve, te veled nem ér fel tevefej tétova veleje.

Te terved veté a tevevedelő tavat, tavaly, távol,

de tévednél vélvén, vén híved neved feledve elvetemedve vádol...

Nem!

Vidd te tevelelkem hova tovább tova, mivel levet vert vederbe,

feltekerve, nem vedelve lett betelve a te tevéd szenvedelme.

Te nevedben legyen eme neveletlen tevetetem eltemetve,

s evezevvel ava teve levelkévét, kivilevelhevelteve.

Tegnapelőttgasszárú cipén,

Tegnapgasszárú cipte,

Magasszárú cipő ;)

Csak ez nem vers...

Énhalovics Tehamér éniszteri tetkár,

Tehalovics Őhamér teniszteri őtkár,

Őhalovics Mihamér őniszteri mitkár,

Mihalovics Tihamér miniszteri titkár

(Karinthy Frigyes)

Ez is Maszat-hegy :)

"Röpülj hajó! Röpülj hajó!

Csak a jóknak legyen ma jó.

Aki rossz annak vacak legyen

Túl a Maszat-hegyen."

Fönt a Maszat-hegy legtetején,

ahol érik a Bajuszos Pöszméte,

és ahol sose voltunk még, te meg én,

ott ül a teraszán Szösz néne.

Ott ül a teraszán

vénkora tavaszán,

néha kiújul a köszvénye.

Ott ül dudorászva egy ósdi hokedlin,

szimatol körülötte az öszvére,

hogyhogy sohasem tetszik berekedni

a nagy dudolásban, Szösz néne?

Hogyhogy a köszvény,

hogyhogy az öszvér

nem szegi kedvét, Szösz néne?

Hát, tudjátok, ez úgy van, gyerekek,

nálam csupa szösz az asztal, a kerevet,

csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon,

szösz van a padlón, csempén, plafonon,

szösz van a hokedlin, szösz van a nokedlin,

szösz van a hajamon, a fülemen, a szöszömön,

öszvér, köszvény, semmi se búsít,

nem szegi semmi se kedvem, köszönöm.

Futnak a Takarítók a teraszhoz,

sipitoznak máris: „Szösz néne,

Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz,

nem lesz ennek rossz vége?

Csupa szösz a nyugdíj, csupa szösz a TAJ-szám,

szösz van a porcica kunkori bajszán,

szösztelenítsünk, portalanítsunk,

föltakarítsunk, Szösz néne?”

Fönt a Maszat-hegy legtetején,

ahol érik a Bajuszos Pöszméte,

és ahol sose voltunk még, te meg én,

dudorászik a teraszon Szösz néne:

„Szösztelenítés, portalanítás,

föltakarítás? Kösz, még ne.”

Egyedem, begyedem, tengertánc,

Hajdú sógor, mit kívánsz?

Nem kívánok egyebet,

Csak egy falat kenyeret,

Szil, szál, szalmaszál,

Eriggy pajtás, te hunyjál.

Éni, péni, jupiténi

Éni, péni, jupiténi,

Efer, gefer, guminéni,

Iszipó, iszipó,

Te vagy a fogó!

ez a kedvencem...

Egyszer egy icike-picike pocok

pocakon pöckölt egy másik icike-picike pockot,

mire a pocakon pöckölt icike-picike pocok is

jól pocakon pöckölte az őt pocakon pöckölő icike-picike pockot.

Keszeli Ferenc: Rondóka

egyedem begyedem ragya van kegyeden

egyeded begyeded ne tömd a begyedet

egyede begyede zendül a zenede

egyedünk begyedünk megsült a kenyerünk

egyedetek begyedetek tömitek a begyeteket

egyedük begyedük szólnak a hegedűk

Keszeli Ferenc: Nagymegyer - Nagymagyar

Ha kend Megyerre megy, miért nem erre megy?

Nem megyek Megyerre, hanem Nagymagyarra.

Ha Megyerre mennék, persze erre mennék.

De megyek Magyarra, nem erre, amarra.

Ha kend Magyarra megy, miért nem arra megy?

Nem megyek Magyarra, hanem Nagymegyerre.

Ha Magyarra mennék, persze arra mennék.

De megyek Megyerre, nem arra, emerre.

Weöres Sándor: Szajkó

Tanári kari karika, Papíripari paripa

Karika tanári kara, Paripa papíripara...

Taná rika rika rika, Papí ripa ripa ripa

Kari kata nári kara, Pari papa píri para...

Vidám, nyelvi bravúrokra épülő verseket keresek. Romhányi, Kányádi, Devecseri versei megvannak, viszont Nagy Bandó András gyerekverseiből meglehetősen szerény a gyűjteményem. Szívesen fogadok más, általam ismeretlen költő munkáiból, és remélem, ezzel a gyermekeiket szavlóversenyre felkészítő anyukáknak is segítséget nyújt majd ez a fórum.

Segítségeteket előre is köszönöm!