Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Fórum - 45 év után, csak úgy nem dohányzom!

Kategóriák: Összes fórumtéma » Szépség & egészség » Egészség / Összes fórumtéma » Egyéb témák » Témakarika
A fórumhoz cikk tartozik, kattints ide a megtekintéséhez!


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned!

Amennyiben még nem regisztráltál nálunk, itt megteheted, ha pedig már van azonosítód, lépj be itt!

29. speeder2014-04-06 19:57
én igen...:((

28. kkrisztina722013-07-29 11:29
Hümmmmmm :( :)
NAgyon ekgondolkodtató amit írtál...
(válasz _rózsakert_ 20. hozzászólására)


27. SACER2012-03-22 18:30
Egyszer kb 45. éves koromban sikerült leszokni, az élet fintora, hogy mikor rá kb. 3-4évre kórházba kerültem, szoktam vissza, méghozzá orvosi tanácsra! hihetetlen, de igaz, mikor panaszkodtam székrekedés miatt mondta hogy éhgyomorra reggelente szivjak el egyet!Igy szoktam vissza kb még4-5 évig akkor akaraterövel szoktam le szomszédom példáját kővetve ki kijelentette másnaptól többet nem szi, be is tudta tartani,gondoltam hátha nekem is sikerúl,azóta kb 15 éve nem dohányzom. Hátránya csak annyi volt, hogy kb. 3-4 kilót hiztam.... de nem bántam meg. Ajánlom másoknak is, a Tv. által reklámozott szerek szinte semmit se érnek....
(válasz sanyi641 26. hozzászólására)

26. sanyi6412012-02-22 06:39
Hát nem egy eggyszerü dolog az biztos.Én mikor kórházban voltam akkor próbáltam ,mikor haza engedtek,akkor még bírtam kb 1 hétig, és utána jőtt
a "vajon hogy esik"Hát nekem is túl jólesett.
Azóta is próbálkozok .

25. copporin2012-02-21 19:17
Hát egyszer én is leraktam.1év után csak úgy kiváncsiságból ráfüstöltem vajon hogy esik.Túl jól esett,most meg csak na majd holnaptól na majd holnaptól...pedig le kellenen tenni nagyon le

24. sanyi6412012-02-21 18:32
Hát ehez csak gratulálni tudok.Nekem nem szabadna
szivnom.Probálkozok de nem megy.El nem tudom képzelni hogy 45 ÉV után hogy tudtál leszokni.
Elismerésem ez nem semmi!!!Bár akkor még nekem is lehet kis reményem,én 35 éve szivom.

23. bolysza19552012-02-16 10:14
Én is gratulálok mindenkinek aki le szokott vagy le szokó félbe van.Az Én történetem is arról szol,hogy 42 éve dohányzom.Nagyon sokszor próbáltam le szokni de nem sikerült csak rosszabb lett mert minden próbálkozás után többet szívtam.Már úgy döntöttem,hogy nem is próbálkozok, holott 2-3 db cigit el szívtam ideg állapotomtól függően.Tavaly december 2-án a nagyobbik fiamtól kaptam az e-cigit.Annak is az USA MIX MÁRKÁT.Elkezdtem azt szívni és onnantól egy szál cigit sem szívtam.Ebben az a jó,hogy ugyan úgy füstöl valamennyi cigi ize is van.Volt hozzá folyadék aminek a neve ligvid ezt kellet bele csepegtetni a szivó részébe.ez valamennyi nikotint is tartalmaz. Amikor ez a folyadék el fogyot még vettem egy üveg ligvidet de már zéró nikotinost.Nem akarom el kiabálni de már azóta nem szívtam egy szál cigit se.Ha gondoljátok probáljátok ki aki le akar szokni.Nem érzem a cigi hiányát azóta sem. Mindenkinek sok sikert.

22. Nóra762012-02-14 09:22
Gratulálok! Én még csak 17 napja nem dohányzom,de ez a cikk óriási segítség nekem.
Én több mint 20 éve cigiztem és a gyerekeim miatt szeretnék végleg megszabadulni tőle.
Nem utolsó sorban ott vannak a büdös anyagi okok is.
Én csak gratulálni tudok neked és minden leszokóban lévő sorstársamnak. :D

21. bzsmama2012-02-04 16:32
gratulálok! :)

20. _rózsakert_2012-02-04 01:47
Nagy dohányos voltam. Az első cigarettám 5 évesen szívtam el a Nép ligetben. Nem volt pénz elszívtam a baka szivart, egy fa termése a fiatalabbaknak. Akkor darabra is lehetett kapni a cigit és találtam pár fillért rohantam cigit venni. A többi gyerek csokit evett, én cigiztem. Mikor megtudtam, hogy babát várok egy szál cigit sem szívtam,de utána mindig visszavettem. A második gyereknél ugyan ez volt. A gyerekeket nem mérgeztem, ott tilos volt a dohányzás. Én viszont bűzlöttem a nikotintól. A kezem sem egy nőies látvány volt.
Teltek az évek és én csak szívtam a cigarettáimat.
Felnőttek a gyerekek a fiatalabb megnősült és elköltözött. Megjöttek a megszorítási törvények. Minden kerület úgy spórol ahogy tud. Nálunk felemelték a lakbért a háromszorosára. Addig is nehezen fizettem ki, mert nem sok pénzt adtak haza a fiúk. Így elkezdtem számolni és kijött az összeg. Mától nem dohányzom és ki tudom fizetni a lakbért. Naponta 2 dobozzal szívtam el, pénzben sem volt kevés. Este lefekvés előtt elszívtam az otthon talált utolsó cigarettát és tudtam, hogy holnap nem lesz. Vége, ennyi volt az évtizedekig való cigizésnek. Nem baj akkor is megmutatom, hogy erősebb vagyok mint ők és nem hagyom magam. Kifizetem a lakbért a cigi árából. Azóta nem dohányzok. Az utcán megy valaki előttem és úgy fújja a füstöt, hogy beszívom nagyon ideges leszek. Iszonyatosan zavar. Én imádtam a dohányzást, szenvedély beteg voltam. A mai napig, ha felidegesítenek legszívesebben rágyujtanék, de nem lehet, tudom akkor nincs megállás még egyszer.
Sokszor sértődtem meg a megjegyzéseken amiket tettek rám. Bizony most már tudom igazuk volt. A fiam mikor meglátogatott, hazament és minden ruháját mosták ki, mert büdös volt. Akkor nagyon megsértődtem,hogy én büdös vagyok. Az voltam és az otthonom is. Már 5 éve nem dohányzok a lakás is kiszellőzött és a függönyök sem sárgák a nikotintól. A kezem sem kell szégyelnem, mert nincs rajta az a ronda barna folt. A füst még mindig zavar és fog is örökre. Még álmomban is cigiztem, kéjesen fújva a füstöt. Felébredve még sötétben gyújtottam meg a cigit, mert az volt a legnélkülözhetetlenebb dolog a világon számomra. Nem soká elköltözök és pakolás közben találtam egy egész doboz cigit. Elég stresszes az életem mostanában. Ott volt az a doboz ami annyira vonzott. Istenem add, hogy ne gyújtsak rá. Ott mászkáltam állandóan megakadt a szemem rajta. Ez nem lehet igaz csak nem hagyom magam a kísértésnek, nem győzhet le. A kezembe vettem megszagoltam és annyira rágyújtottam volna. Viszont már annyi betegségem van aminek nagyon ártana a nikotin. Rágyújtok, megölöm magam. Már nem a lakbér tart vissza, hanem az életem van veszélyben. Letettem a dobozt és bevettem egy nyugtatót, így megúsztam. Még mindig itt van ,de már nem érdekel. Élni szeretnék még egy kicsit, imádom a fiam és tudom milyen fájdalmat kéne átélnie,ha meghalnék. Egyszer úgy is bekövetkezik, minek sürgetni.

19. bzsmama2012-01-19 17:52
Köszönöm.
(válasz Spiritus 3. hozzászólására)

18. magdili2012-01-17 01:32
Furcsa történet az én leszokásom. Soha nem akartam leszokni a cigiről. Beszélgetések közben, ha ez a téma szóbakerült, mindig az mondtam, én csak akkor fogok leszokni, ha valami komoly bajom, betegségem lesz. Könnyen mondtam, mivel nem volt semmi bajom és a cigi sem okozott látszólagosan semmi problémát. Azután eljött 2008, amikor egy rákszűrés után közölte az orvos a diagnózist, amitől mindenki a legjobban fél.
Befeküdtem a kórházba és attól a naptól nem dohányzom. Ennek már lassan 4. éve. Nem voltak elvonási tüneteim, olyan volt és ma is olyan, mintha sohasem dohányoztam volna. Pedig 31 évig mérgeztem magam. Viszont sohasem mondok többet olyat, hogyha......itt utalhatok a vonzás törvényére. Csak azt kivánom, hogy senkinek ne így kelljen abbahagynia a cigizést.

17. Sly71052012-01-16 21:00
Én is készülök már lélekben, hogy ha jön a jobb idő, akkor nekiindulok futni.... Régebben is jártam, csak utána mindig rágyújtottam, ahogy "rendes" sportemberhez illik... :) De most már 16 napja füst nélkül...
(válasz Tünci79 16. hozzászólására)


16. Tünci792012-01-16 17:17
sziasztok. én már 4 éve nem dohányzom és kb. fél éve döbbentem rá, hogy már le tudok futni fél órát egyhuzamban, míg ezelőtt csak 10 perc ment. :) gratula minden leszokottnak és kitartást kívánok. :)

15. keta812012-01-16 14:50
Te egy igazi HŐS vagy, aki még azelőtt letette a cigit, hogy megtörtént volna a baj.

14. Sly71052012-01-16 13:21
Nagyon jó cikk, szinte izgalmas volt, gratulálok!! Én magam éppen 16 napja nem dohányzom, vagyis ez egy újévi fogadalom volt, amit eddig sikerrel tartok. Nem voltam nagy dohányos, de két nap alatt elszívtam egy dobozzal és nekem is megvoltak a cigis szokások, rituálék, mint minden dohányosnak. A kávé pont úgy, ahogy írtad; reggel és délben és délután még lehetőleg kétszer, merthogy tényleg hamar elfogy és akkor vége a ciginek is. Még nem olyan könnyű, mert sokszor eszembe jut, hogy milyen jó cigizni, eszembe jut az öngyújtó kattanása, amikor az első slukkot kifújod, meg ilyenek... Volt már hogy hosszabb ideig (2 év) nem dohányoztam és utána kezdtem újra. Most szeretném végleg abbahagyni. És tudom, hogy csak rajtam és csakis az én akaratomon múlik. Amúgy az valóban egy felemelő érzés, hogy én magam is úgy éreztem, amíg dohányoztam, hogy egyfajta rabság ez, mert folyton azt nézed, van-e még cigid, hány szál van még a dobozban, hol fogok venni, meddig lesz elég, van-e rá pénzem éppen. És most? Most nem kell ilyesmin gondolkodnom.... remélem többé nem.

13. Nana222012-01-16 13:08
Tetszik a cikk-mintha cs magamat láttam volna a mondatai közt...
16éves voltam amikor viccből rágyújtottam,aztán jöttek a középiskolai gondok,a hétvégi kiruccanások,a pöfékölös társaságba beakartam illeszkedni,olyankor bizalmasabban tudtunk beszélgetni,aztán észre sem vettem h közel 2dobozzal szivtam el naponta,férjhez mentem,munkába álltam mindenkinek megakartam felelni,az akadályokat leküzdeni cs úgy tudtam ha előkaptam a cigit a zsebemből és rágyújtottam gyorsan,azt mondtam az lenyugtat...
Tavaly teherbe estem és egyik napról a másikra letettem a cigarttát,más vagyok,örülök neki mintha megszabadultam volna egy szorongástól,függöségtől.Most is vannak gondjaim,fáradt vagyok,idegessebb és farkas szemmel nézek a cigarettával szinte mindennap h cs egy szálra gyujtanék néha rá...de tudom h onnan tovább nincs visszaút,sodrodnék az árral...
Arról nincs cikk h milyen érzései vannak egy leszokott dohányosnak?mert nem hiszem h minden olyan nagyon csodás volna,mert ott van a kisördög benned és megkell küzdeni vele-és önmagammal is...
Üdw

12. Crista292012-01-16 10:53
Gratulálok,ez is bizonyítja,hogy csak akarat kérdése az egész....Én három éve nem dohányzom és rendes fuldoklom,ha megérzem a cigi szagát....hála az égnek!:)

11. bedina372012-01-16 10:11
Jó ilyen sztorikat hallgatni, Gratulálok!

10. bzsmama2012-01-15 17:37
Köszönöm a hozzászólásotokat!
A weblapomon mindent pontosan követve leírtam.
De nem szeretném reklámozni , igy ha valaki kéri , akkor személyes levélben elküldöm.Nagyon fontos , hogy higgyük el magunknak, hogy le tudunk szokni!
Engem mindíg azzal ilíesztgettek, hogy nemlehet , mert nagyon nehéz.Ugy gondoltam nálam nagyobb tudású, és magas pozicióban levő emberek sem tudják letenni a cigit akkor én pláne!Nem hittem magamban.De most már látom balgaság volt kis hitünek lennem.Te is aki dohányzol, hidd el, könnyen letudod tenni a cigit, ha akarod!Próbáld ki a módszerem és sikerülni fog, de csak ha akarod igazán!
üdv
bzsmama

9. winny2012-01-15 17:22
Gratulálok!
(válasz bzsmama 1. hozzászólására)

8. Eper 112012-01-15 16:43
Gratulálok!
Én egy nemdohányzónak tartom magam annak ellenére hogy a munkahelyemen szívom,de itthon nem,nem esik jól.
A munkahelyemen is volt olyan idöszak,hogy nem szívtam,ilyenkor nemet tudok mondani ha kinálnak,nem zavar hogy más szivja!

7. Carfiol2012-01-15 13:11
Gratulálok Neked ehhez a hihetetlen önfegyelemhez. Bárcsak az anyukám is letenné a cigit nem egészségügyi probléma okán, hanem pl. így.
De legutóbb, amikor egy fél délután nem gyújtott rá olyan kirohanást csapott itt, hogy még én is meglepődtem :D Pedig én is dohányoztam régen...igaz én csak 3 évig...bár ... egy napig is kár volt :D

6. jjhmarta2012-01-15 13:10
Köszönöm, és Én is gratulálok mindenkinek aki letudta tenni a cigit, és aki még nem azoknak kívánom, hogy sikerüljön.
(válasz Spiritus 3. hozzászólására)

5. árnyjáték2012-01-15 13:07
Nagyon tetszik a cikk.
Hozzáállás és akarat kérdése.
Lehet megdumálom magammal én is....
Ja és gratulálok:)


4. cseteica2012-01-15 11:35
Kitartás! Én már lassan 4 éve bírom, 30 év dohányzás után.
2008. február 11.-én bulizni voltunk. Nagyon-nagyon megfáztam, másfélhétig úgy "ugattam", mint a kutya. Nemhogy én, de a családom sem tudott tőlem aludni. Nem kívántam a cigit, majd úgy tíz nap múlva éreztem, hogy most már jól esne egy szál bagó. Azután "megbeszéltem" magammal: hülye vagy Ica, kibírtál ennyit, nem igaz, hogy most rá kell gyújtani. Mikor vissza mentem dolgozni, a kollégák fogadtak, hogy meddig bírom.
Én nyertem, még bírom, de már nem is kívánom.

3. Spiritus2012-01-15 11:13
Gratulálok!!!!

2. jjhmarta2012-01-15 10:49
Szia bzsmama

Mi a férjemmel éppen ma 8 éve tettük le végleg a cigit. A párom 16 éves korától dohányzott és 58 éves volt mikor abba hagyta a dohányzást. Én 38 évesen a munkatársaim unszolására kezdtem dohányozni és 55 évesen hagytam abba.
Azon a 2004 január 15.-n elhatároztuk többet nm gyújtunk rá, eleibe nagyon nehéz volt, de egymást erősítve sikerült megállni, ma már nem zavar, ha valaki rágyújt a közelünkbe és 8 éve még csak egy slukkot se szívtunk.
A köhögésünk is megszűnt az óta.
Kívánom neked, hogy soha többet ne gyújts rá.

1. bzsmama2012-01-15 10:26
A mai napig nem hiszem el a csodát, ami velem történt. Teljesen megváltoztam. Új én lettem. 45 év után, csak úgy nem dohányzom! Pedig nem is akartam abbahagyni a bagózást! Szeretek cigarettázni. Ha bánatom volt, rágyújtottam, örömömben azonnal a cigaretta után nyúltam. Visszavonulva magányomba dohányfüst vett körül. Átgondolva cigarettás előéletem, minden tettem, cselekedetem a cigarettázás körül forgott. Másik megmagyarázhatatlan esemény, hogy 60 évesen írni kezdtem. Ennek bizonyítéka, első cikkem, "Télapóra" c. írásom. Felneveltem a 8 gyermekem. Nem volt időm írni. Soha nem foglalkoztam írással. Nem éreztem ösztönzést ez irányban.