Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Munkahelyi szerelem fórum

Munkahelyi szerelem (beszélgetős fórum)


A cikk, amelyhez ez a fórum nyílt, már nem aktív.

1 2
2009. jún. 5. 12:37

Mi is házinyulak vagyunk a párommal:D

Már 9 éve vagyunk együtt;)

2009. ápr. 16. 11:36
Ezer éve volt ilyen is........
2009. ápr. 16. 11:32
20 éve dolgozom+ tanulok. Azt gondoltam 17 évig, hogy házinyúlra nem lővök!!!! De az élet nem így gondolta, 5 éve jött egy "pasi" az osztályunkra aki annyira aranyos, kedves, szóval minden.... 2 évig csak barátok voltunk, első perctől egy hullámhossz. 2006-ban egymásra találtunk, nem volt kérdés, hogy ez már nem barátság. Azóta együtt vagyunk, tavaly megszületett a lányunk. Na ennyit a házinyúlakról...:):):)
2009. jan. 18. 18:26
Házi nyúlra nem lövünk.
2008. dec. 26. 01:05

Sziasztok!

Szerintem ezzel a házinyullal nincsen semmi gond, én is most próbálkozok ilyesmivel :) Szeritnem nincs ebben semmi kivetnivaló, egy ember a munkahelyén tölti a legtöbb idejét, ha szerencséje van és jó a kollektiva, akkor munkahelyen kivül is összetarthatnak, és akkor mi sem természetesebb, hogy párt is abbol a környezetből talál magának valaki....

Az első néhány üzenet közöt volt, hogy "na de mit szol a többi nyul", hát erről csak az a véleményem, hogy erre fütyülni kell, mert nem a többi nyullal akarok együtt lenni, nem ők érdekelnek, hanem csak az az egyetlen, és senkinek semmi köze hozzá....jó,az már más kérdés, ha valaki a munkahelyén élné az intim pillanatait, vagy ezzel megosztaná a közösséget, na de ha valaki intelligensen intézi a kapcsolatát, az miért kell hogy zavarja a többieket?! Mondjuk az lehetséges, hogy ha konkrétan össze is jönnék azzal az illető házinyullal, akkor lehet hogy munkahelyet váltanák, de az "összejövésben" ez nem akadályozna :) Sőt, ha valaki össze akar jönni valakivel, még előny is hogy egy helyen dolgoznak, mivel mindennap találkozhatnak :)

29. agr (válaszként erre: 25. - Szörcs)
2007. nov. 29. 09:46

Álljon itt egy férfi véleménye is.


Ha az Életem Párját valaki csak nem rémenősen is kóstlgatni kezdené, és megtudnám; mert megtudnám a Párom elomndaná, az tuti, hogy letépném a fejét.

Elmonodm miért. Van még 100.000 másik lány, akinek nincs senkije, ne az én Páromat zaklassák, pláne úgy, hogy tudják, van barátja és ráadásul ez a közeledés zavarja. Nekem sosem fordult volna meg a fejemben, hogy kikezdjek egy lánynal, akinek barátja van. Biztos, én tisztelem túlságosan az együttjárás szentségét, nem tudom.


Volt egy olyan eset, hogy esküvőn voltunk a Párommal, én voltam a fotós. Amikor fotóztam, a páromat felkérték táncolni, amivel nincs is semmi baj. De aztán odalépett egy másik nem minősítem, hogy kicsoda, akinek a párom nem mondta, hogy nem táncol vele, úgy volt vele , egy táncba nem hal bele. A gyerek elég rámenősen kezdett el táncolni vele, amit én nem néztem jó szemmel, és láttam a Páromnak sem tetszik. Odamentem, és felkértem a Páromat táncolni, de a gyerek nem akarta megengedni. Erre bejelentettem neki, hogy ez nem vita tárgya komám és megfogtam a Párom kezét. Ennyiben maradt a dolog, nem akart akadékoskodni tovább. De az biztos, hogy az összes férfire sandán nézek, aki közeledik felé. Persze Ő is tolakvásnak veszi, pláne, amikor én is ott vagyok vele. Múlt héten például színházban voltunk, mellettünk ült egy 3 fős társaság és volt köztük egy kis hülye gyerek, aki egyfolytában nézte a Páromat. Szólt is a Párom, hogy mennyire zavarja. Úgyhogy elkezdtem én szemezni a gyerekkel, amikor felénk nézett, de egyszerűen nem vette észre magát. Az eszem megáll; egyszerűen mit képzel! Látja, hogy együtt vagyunk és ilyen durván nézi folyamatosan.


Jaj, de elakalandoztam. Szóval, amíg barátja van, én elkerülném. Ha esetleg nem lesz, csak akkor közeledj, addig tartsd a távolságot, nehogy a lány úgy gondolja, hogy miért nyomulsz, amikor tudod, hogy barátja van és emiatt megharagudjon rád!

2007. nov. 23. 08:50
Megpróbálok nem rámenős lenni. Sajna 1 hete áthelyeztek engem is és őt is másik műszakba.A roadt krva istn fszát!!!!!!!!!! Baxxa + az összes buzi a főnököt. Na de mindegy. Én már annak is örülök,ha műszakváltáskor találkozhatok vele 5 percre.
27. Castellina (válaszként erre: 26. - Szörcs)
2007. nov. 14. 18:54
Nagyon édes vagy! És drukkolok neked. Tanácsom: Semmiképp se ronts ajtóstól a házba. Főleg, hogy barátja van, mert ha rájön, hogy mit érzel, akkor kerülni fog. Mert ugyebár mást szeret, a barátját. Próbálj meg vele haverkodni, barátkozni, lazán, hogy jól összebarátkozzatok, ismerjen meg, hátha megszeret idővel és akármi is lehet belőle, de ehhez sok türelem kell. De ne add fel! Légy kitartó, de ne mássz a nyakára, azt senki sem szereti. Légy udvarias, segítőkész, kedves, humoros, hátha felfigyel rád. De semmiképp se tolakodó! Társalgás közben tudd meg milyen zenét hallgat, mi a hobbyja, mit szeret csinálni szabadidejében. Keress olyat, ami közös bennetek és erre koncentrálj. Pl vigyél neki egy zeneválogatást a kedvenc előadójától a szülinapjára, mint barát. Vagy nyomozd ki mi a kedvenc csokija, és mit ad isten, pont van nálad olyan és odaajándékozod neki spontán, hogy elhatároztad mindennap jótékonykodsz valakivel, és segítene rajtad, ha elfogadja. Találj ki ilyen humoros dolgokat. Azt ilyesmit szeretik a nők. De az is lehet, hogy a bunkó macsókat szereti, akkor ezek nem jönnek be. De remélem nem tévedek. Sok szerencsét és kitartást!
2007. nov. 13. 22:46

Vazze nagydumás vagok életben id, de ez is télleg hosszú lett. :)



HELP

2007. nov. 13. 22:44
Én szeretném a "házi nyulat". De nem kis gondok vannak. A munkahelyemen van egy lány (én 20, ő 18) még igencsak bulizós éveinket éljük hétvégenként. Nagyon tetszik nekem, viszont van barátja aki szintén gyárbeli, akit nagyon szeret. Próbáltam a lányt elfelejteni, hiszen állandóan azt gondolom ez reménytelen, de napról napra szebb ruhákba és új frizuval jön be amitől el tudnék olvadni. lehet nyálas, de így van. Tehát képtelen vagyok kiverni a fejemből mert minden nap látom és nagyon csinos, aranyos, kedves, barátságos meg ilyenek. Szerencsére (vagy nem szerencsére, már nemtom) mindig együtt látom a barátjával. Ilyenkor elfog egyben a düh, meghogy kis mázlista kö..ög a srác, de ha a lányra nézek, akkor látom, hogy boldog és úgy gondolom az lenne a helyes ha elfelejteném. De sajna nem tom. A lánnyal baráti viszonyban vagyok, azt semtom ilyen esetben hogyan álljak neki a témának, elhívni sem merem sehová (nem mintha félnék a barátjától, 2 jobbos neki és danger, ha nagyon brutál lennék, de akkor asszem a csajból sem látnék semmit többé)). Elfelejteném a dolgot de lehetetlen. minden nap látom és minden nap zavarba jövök ettől. emtom láccik e de szeretek dumálni, de a lány közelében assem tom mit mondjak. Általába ő kezd el valami témát, aztán lassan képbe jövök én. Hát ilyen még nem igazán fordult elő velem. Életemben talán először érzem magam ilyen csöpögősnek. Kiskoromban sem éppen kisangyal voltam, aztán jöttek a vagány kamasz idők, ami még mai napig is tart, de itt van ez a lány. Bocsi hogy ennyit írok, nem is tom mit csinálok. Haverokkal benne vagyok minden jó, rossz buliban, éjszakai életmód, vegyi gyümi, suzuki swift gl-em vs. haver lada 1200-asa éjszaka és nem sétakocsikázunk egymással, buliba peig csak úgy megyek, ha otthon már benyomtam egy sört vagy valami. Viszont akik ismernek azok nem is sejtik mi van bennem legbelül. A csajozás is hétköznapi dolog volt nálam, nem panaszkodhatok, de az elmúlt hónapban már semmi másra nem tok gondolni csak erre a gyönyörű lányra. Még leírva is nyálasnak tűnik számomra, de mégis le kellett írnom valahová anonim, csakhogy megtudjam mi erről a véleményetek. Már aki eljut erre a fórumra és türelmetlenül ide ér a nyavajgásom végére. Elég összetett probléma. Szal ezek a mitévő legyek? :P
2006. szept. 30. 11:50

Ha az ember az mindennapjai nagy részét a munkahelyen tölti ( én pl. 10 órát ), pláne egy nagyobb létszámú cég esetén, akkor nagy a valószínűsége, hogy onnan kerül ki a legtöbb ismerőse.Én alapból nem is voltam soha az a nagy buliba járó típus, ezért nem meglepő, hogy a munkahelyre menet közben ismerkedtem meg párommal és élünk immár lassan 5 éve boldogan, ebből 4 éve már házasságban.

Mindketten egy munkakört töltünk be a munkahelyen, de nem egy helyen dolgozunk.Igaz, hogy én már közben 4 éve itthon is vagyok a gyerekek miatt.De ettől függetlenül azt tudom mondani, hogy nem volt gond, hogy egy cégnél dolgozunk.De nem is ott zajlott a családi életünk, mert ahhoz senkinek semmi köze.Nem sétálgattunk kézenfogva, nem csókolgattuk egymást nyakra-főre.Mindennek megvan a maga helye és ideje szerintem.

23. cskata
2006. szept. 29. 23:05

én is beleestem a házinyulas csapdába, pedig nagyon nem akartam.. - háát, nem tervezem mégegyszer ugyanezt elkövetni!;)

Heteken keresztül "ostromolt" és szövegelt nekem, a házinyulas szabály értelmetlenségéről - és annyira meggyőző volt az összes akciója, hogy valahogy mégiscsak összejöttünk, "ha már ennyire kellek neki!" felkiáltással.

Az már az ő érzelmi labilitásának a következménye volt, hogy nem tartott sokáig (legalábbis ez az én verzióm a szakításunk okára..;))))!

No de ami aztán következet: ma nem szólok hozzád, ma hozzád szólok, ma a többiek előtt veszekszünk, ma hülyítjük egymást, ma szeretjük egymást, ma elfogadjuk hogy csak barátok leszünk... Érdekes hetek/hónapok voltak! Nem olyan nyerő dolog egy szakítás után másnap reggel bemenni és együtt dolgozni továbbra is az illetővel, nap mint nap...

22. Lina79
2006. szept. 29. 21:39
Mi is egy cégnél dolgozunk a férjemmel, de nem ott ismerkedtünk meg. Másnak lehet, hogy furcsa ez a helyzet, de nekünk természetes.Igaz, vannak olyan napok, amikor nem is találkozunk, mert neki teljesen más a munkaköre. Amikor engem felvettek ide dolgozni, a főnök kikötötte, hogy itt nem vagyunk házasok, itt kollégák vagyunk! De azért ez nem olyan szigorú. :-)
2006. szept. 28. 23:33

az én baráti körömben is volt ilyen, és a mostani munkahelyemen is van ilyen. Sok szempontból jó, de hordozza annaka veszélyét is hogy a kapcsolat rövid idő alatt ellaposodik.

Persze ha nincsenek közvetlen munkavistonyban és a nap folyamán ritkábban futnak össze úgy más a helyzett.

De szerintem nincs ebben semmi kivetni való.

Sosem tudhatjuk hol talál ránka szerelem.

2006. jún. 27. 08:34
Velem is megtörtént! Bár eleinte mindketten hadakoztunk az érzéseink ellen, de a szerelem erősebb volt! Azóta is együtt vagyunk, és nagyon boldogan, igaz nekem az állásomba került, de megérte, hisz számomra ő az a férfi akit mindig kerestem! Én így találtam meg!
2006. jún. 24. 01:03
Szerencsere valem nem tortent meg egyszer sem de talan jobb is mert abbol csak komplikacio szulethet.
18. Courage (válaszként erre: 16. - Bea533)
2006. jún. 7. 19:56
Hát van...de én azt gondolom, hogy ha valaki meg akar csalni valakit akkor a feje tetjére is rá lehet ülni a nap 24 órájában, akkor is megteszi. A tény tény, csak a környezet változik.
17. Manon
2006. jún. 7. 15:55

Egyszer én is kipróbáltam (bár szerelemnek nem nevezném, inkább csak flörtnek), mikor a suli melett dolgoztam. A srác kb velem volt egyidős, csak csókig judottunk! Semmi más! De utóbb kiderült, hogy mindenkinek azt mondta, hogy milyen kibírhatatlan vagyok!:(

Csak az ágyába akart egy kis szórakozást! Pedig azt hittem, hogy tényleg tetszem neki! Azóta megsem fordult a fejemben!

16. bea533 (válaszként erre: 15. - Courage)
2006. jún. 7. 15:46
Sajnos olyan helyen dolgoztam ahol ilyen folyt s rá adásül nős volt a férfi a felesége peddig ott dolgozott a hol a férj szeretője volt rossz volt láttni a mi ott folyt és az asszony szenvedését.A kapcsolat sem volt hosszu életü utána a nő nek kelet a munkáját fel adni.Soha sem értetem meg ezeket a dolgokat lehet hogy maradi vagyok;?ki tudja hát van ilyen.
2006. jún. 1. 00:21

Csak nyugi Bea:)

Azért vannak nagyon helyes nyulak:D Bár én sem vadászok, de megértem:)

14. 4726e582cf (válaszként erre: 13. - Bea533)
2006. jún. 1. 00:12

Had tegyék. Aki nem fél a következményektől... megérdemli.

De gondolom úgy értetted, hogy Te nem tennéd, helyes én sem. De ahogy olvashatod, van aki igen. Meg lehet őket is érteni :).

13. bea533
2006. máj. 31. 22:50
Soha-Soha ne kezzdjen senki kapcsolatott munkahelyen.Tartjuk be azt a szabályt házi nyulra soha nem lövünk.;;;;;;;;;;;;;
12. 4726e582cf (válaszként erre: 10. - Veronitas)
2006. máj. 30. 07:17

Hehehehe, mekkorát kacagtam itt éhgyomorra korán reggel :), minden kollegámnak ide kellett jönni, mert azt hitték, hogy viccet olvasok. :).


Jól kezdődik ez a nap is... :))), helyes, csak még sok ilyen beszólás meg persze a vizualitás és akkor egész nap nevetni fogok :))) köszi :).

2006. máj. 29. 17:59
Az én legnagyobb szerelmem egy kollégám volt. Igaz, nem együtt dolgoztunk - én a recepción ültem, ő pedig a recepció melletti szobában dolgozott - de sokszor kijött hozzám. Kb 8 hónapig tartott a szerelmünk és nagyon jó volt az, hogy elmesélhettük egymásnak a cégben történteket - ki-ki amit látott, hallott - és mindketten tudtuk kiről van szó. Az, hogy aztán végetért a kapcsolat, nem a közös munkahelynek volt betudható, hanem annak, hogy a srác külföldi, és egy idő után elkezdett azon gondolkodni, hogy hazamegy. Ettől én kiborultam, sokat sírtam, és ezt ő nehezen viselte.
2006. máj. 29. 17:52

nna, nekem meg általában sajnos a házi nyulak kellenek, ó, én balga. egy már összejött, de mire összejött, ő már egy pár hete nem volt házinyúl - tehát nem a tipikus.


szóval van itt pár nyúl, aki tetszik, de ennyi. még flörtölni is szoktam, de ezek valószínűleg hatalmas papucsot viselnek. Hm. Látjátok a képet magatok előtt? Nyulak hatalmas tappancsukon hatalmas papuccsal! Vicces.

9. 4726e582cf (válaszként erre: 8. - :Zsuzsi:)
2006. máj. 29. 17:18
Juj, azt ne is mondd... az horror! :)
8. :Zsuzsi: (válaszként erre: 7. - 4726e582cf)
2006. máj. 29. 17:17

:)

nehéz dolog, de szerintem még mindig könnyebb, mint egy szórakozóhelyen például.

7. 4726e582cf (válaszként erre: 6. - :Zsuzsi:)
2006. máj. 29. 16:58

Hát izgis kérdés... Tán érdeklődj jobban az iránt, amit csinál, epedve és ilyenek. Az szokott tetszeni a pasiknak, de különben csak a számat jártatom, mert tényleg nem kellett még egy házinyúl sem...


többiek?

6. :Zsuzsi: (válaszként erre: 5. - 4726e582cf)
2006. máj. 29. 16:42

:)

én most pont igen, csak nemtudom, hogy hogy kezdjek hozzá a projekthez. :)

5. 4726e582cf (válaszként erre: 4. - :Zsuzsi:)
2006. máj. 29. 16:39

Értem én... de akivel 8 órát lehúzok, azzal már otthon sok lenne a közös élményből...


Fene tudja, én még nem akartam házi nyulat! ;P

1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook