Megint én rontottam el? (beszélgetős fórum)

Nagyon nincs rendjén....Nem vetem meg sem a szexet, sem az ezzel járó kényeztetést...Nekem is, mind a legtöbb nőnek vannak igényeim, és lesznek is...

Ettől még nem vagyok sem rihonya, sem rossz ember...

Arra viszont rájöttem, h amikor átadom az "irányítást" a másik félnek, h mikor lesz összebújás, akkor ez lesz belőle mint most...Ha viszont én "irányítom" az időpontot, lehetőséget, akkor az hosszabb távú...ezek az eddigi tapasztalataim...

Igazából egy pasi, pár hét, hónap után is ugyanúgy leléphet a szex után, mint most nálam, 1 hét, 3 randi után...Volt bennem egy ilyen is, hogy jobb most még az elején "túlesni" rajta...Kevesebb fájdalommal jár, mintha mondjuk várok rá 1-2 hónapot és utána derül ki... Magamnak pedig nem vagyok az ellensége semmilyen téren.. :))

Azért nem normális, hogy a férfiak mindent megtesznek egy kis szexért, de pont úgy választják ki a párjukat, hogy az úgy kell tegyen mint egy frigid nő, hogy komolyan vegyék.

Bocs', de a nőnek is van libidója, és ha nem bír ellenállni a csábításnak, már rögtön k...ának bélyegzi még az a férfi is, aki tulajdonképpen meghódította. Szerintetek rendjén van ez így?

Eszemben sincs elzárkózni...Jó lecke volt, megpróbálok tanulni belőle....Akadályok mindig voltak, vannak, lesznek...

Kapcsolatot, szerelmet szeretnék és nem tántorít el ettől semmi sem, még egy ilyen alak sem :))

Hát igen...arra kellettem...A kérdés felvetés, mármint h megint én rontottam el...azért van, mert másnál éreztem, h én rontottam el a dolgot....Nem szeretnék abba a hibába esni újra...

Jó játékos volt a srác :))) A barátaimon kívül semmi más konkrét dolog nem utalt arra, h csak erre kellettem...Reméljük legközelebb okosabb leszek :)) És most már tudatosul ténylegesen, h a megérzésekre hallgatnom kell, mert eddig mindegyik bejött..ha jó, ha nem :)

Igazatok van.

Ahogy a mondás tartja:(kicsit aktualizálva) Minden jó valamire, ha másra nem elrettentő példának.

Legközelebb ennyivel is okosabb leszel.

Csak ügyesen......

Háááát...

Nem csalnak meg bennünket a női megérzések, de nem akarunk hinni nekik, ha az nem az ínyünkre való. Nem volt véletlen a megérzésed... nem hiszem, hogy hibáztál volna vele szemben... csak magaddal szemben: olyat hitettél el magaddal, minden megérzésed ellenére, amit nem kellett volna. Viszont van egy rövid, de élménydús kapcsolatod, amit jó lesz lezárnod magadban, mert mostmár biztos lehetsz benne, hogy vége van. Érdemes "csak a szépre emlékezni"!!! A többit felejtsd el. Én legalábbis így teszek hasonló esetben, persze vén rőkalány lévén az én stílusom már amúgyis a "Csak szex és más semmi!". Én már nem gyártok illúziókat. Élvezem amit kapok és kerülöm a csalódásokat.

És jó, hogy ilyen részletesen írtál... könnyebb válaszolni rá.

Fel a fejjel kislány!

Van benne valami, amit írsz. Bár mi pl. vártunk egy hónapot. De most nem rég vallotta be a párom, hogy ez tetszett neki, mert így meg volt a varázsa a dolognak.

Bár ő is fűzte sok hülyességgel az agyamat, amin most már jókat derülök. :D

Ha az érzelmeidet félre teszed, és elolvasod a saját irományodat, akkor nagyon hamar rájössz, hogy egy könnyen jött numera kellett neki, és meg is kapta...

Nem tudom, sok lány/nő nem látja a fától az erdőt, se a dolgok közben, se utána...

Egyes pasik bármit megtesznek ADDIG amíg a bugyidat le nem tépik... és itt a hangsúly az ADDIG-on van. :)

Hát sajnos vannak olyanok, akik mindenféle mézes-mázos dolgot össze tudnak hordani, csak hogy megszerezzenek egy lányt. Ahogy így leírtad, valószínű inkább csak a szex kellett neki.

Egyébként is gyanús, ha egy fiú már akkor olyanokat ír, hogy oda van érted, amikor még nem is találkoztatok.

Mindenesetre furcsa.

De a hiszti az biztos nem kellett volna, azt a pasik nem szeretik. Pedig én is hisztiztem már sokat a páromnak. :(

Hát, Ő csak le akart szerintem fektetni...

De! Én nem mondom, hogy hónapokig ne feküdj le a kiválasztottal, vagy ilyesmi... Mi a Párommal, aki most már a férjem, kevesebb, mint 1 hét alatt lefeküdtünk és nem lett baj. SOk minden múlik az első találkozáson.

Az azonban szerintem tuti, hogy aki már a legelső alkalommal "rádtapad", megcsókol, nyomul, annak tényleg szexre kellesz...

A Férjem nem nyomult első alkalommal, rengeteget mesélt magáról, a családjáról, pedig nyomulhatott volna, mert a lakásomra hívtam fel, nem volt kedvem sehova menni...És nem történt első este semmi, megköszöntük az estét és írtam neki egy sms-t, hogy ha van kedve talizni még, én benne lennék...Már másnap jelentkezett...

Hallgass a megérzéseidre!!

Igen . Ez szerintem is a "csak arra kellettél " tipikus esete.

Én is voltam hasonlóban és nagyon bánom, hogy nem hallgattam a megérzéseimre.

Sziasztok!

Ismét kívülállók véleményét szeretném kérni...Lehet megint nem tanultam a hibáimból...

Ott kezdődött, h 3-4 hete elkezdtem ismerkedni egy sráccal....Képek és a beszélgetések alapján nagyon szimpatikus lett, én is neki, és megbeszéltünk egy randit.... Már a netes beszélgetéseknél, írt olyanokat, h teljesen odavan, nagyon jó velem beszélgetni, már nagyon kíváncsi rám, az isten sem ment meg minket egymástól...Ezzel nagy baj nem lett volna, mert tényleg szimpatikus volt, túlságosan is... Viszont valamiért volt bennem egy nagyon nagy bizalmatlanság bele kapcsolatban, a megérzések nem hagytak nyugodni...Megbeszéltünk egy randit....Az elsőt lemondta, mert defektet kapott, át tettük másnapra....Eljött a találka, minden féle negatív gondolatom volt....Beszélgettünk, sétáltunk, beültünk egy bárba, és ott pár óra után megcsókolt....Ezután úgy bújtunk egymáshoz mint két "szerelmes", mit sem törődve azzal, h első randi...Másnap újra találkoztunk....Itt is rendben volt minden, nagyon jól éreztem magam, és állítólag ő is velem...Simogatott, ölelt, csókolt, beszéltük is, hogy ez nem tipikusan második randi....Ezután nem találkoztunk a hétvégén, de átbeszéltük azt, hol a fb-n hogy msn-en...Állítólag megint defektet kapott....másnap pedig, jöttek hozzá a szülei, azért nem adott magáról életjelet.... este beszéltünk újra, 3-4 órát, és megbeszéltük, h mennyire jó volt a pénteki randink is, minden ami alakul köztünk és h hétfőn találkozzunk...Belementem, és abba is hogy legyünk együtt úgy.... Kívántam őt nagyon, és viszont....Eljött a hétfő....Őszintén a megérzések, a nyugtalanság nem hagyott nyugodni vele kapcsolatban...Mikor ketten voltunk, ezek a kételyek nem voltak meg, csak mikor írt, és azok után amiket írt....

A hétfői randi is jól sikerült...és a szex is... Bármennyire is nyugtalan voltam, sikerült ezt elnyomnom...figyeltem a reakcióit, nem igazán adott kételkedésre okot...

Ezután kedden este keresett újra...A korábbi 3-4-5 órás beszélgetésből lett fél órás, tőmondatos válaszolgatás... Szerdán elég rossz passzban voltam, hisztis, ideges voltam...Írt este újra, ahol eléggé szívtam a vérét, ezt belátom, bocsánatot is kértem, de megint csak a tőmondatok jöttek...és hogy nem tudja mikor találkozunk újra, mert dolga van....Hm.... Itt megírtam neki, ha akar vmit, tudja hol talál, módját is tudja és elköszöntem....Belül már fortyogtam....Jött a csütörtök. Úgy éreztem, ha a hisztim után keres még egyáltalán, akkor tényleg szeretne valamit tőlem, megpróbálom elhinni, amiket mond, bízni benne....Keresett csütörtökön...Viszont olyan volt, mint akinek semmi kedve semmihez, hozzám meg pláne nem, alig írt, ha írt is, akkor is tőmondatokat 5-10perc késéssel és h nem tudja miről beszélgessünk....Hiába írtam neki mindenfélét (nem bunkót, nem hisztiset) nem változott semmi...Eztán megírtam neki, h döntse el, mit szeretne velem, akar e egyáltalán megismerni, bármi, mert tőmondatokkal nem áll össze a kép, bármennyire is jól érzem magam vele és viszont...Rendben...Ennyi volt rá a válasz...Azóta semmi....Vagyis annyi, h vasárnap írtam neki, h miújság és hogy van...erre annyi volt a válasz, hogy "megvok"...

Igazából utána elkezdtem gondolkodni, hogy túl komolyan vettem azokat amiket mondott,írt, beleképzeltem azt is ami nincs benne....És a hisztit...ebben tudom, h ludas vagyok....Nem kellett volna, felé pedig pláne nem...

A kérdés, h lehet, h akart tőlem valamit, vagy csak a szexre kellettem? Miután megvolt, azután csappant meg a szókészlete, azután lettek a tőmondatok...Valamint kiderült az is, hogy kamuzott a munkahelyével kapcsolatban...Ezt nem tőle tudom, egy ismerősöm derítette ki, mert nagyon nem bíztam meg benne, és az említett nyugtalanság, bizalmatlanság nem hagyott nyugodni.... Miután kiderült, h hazudott (nálam itt már nincs mentség) írtam neki, egy üzenetet, de nem vártam meg rá a választ, töröltem mindenhonnan, telszámot, smst, msn, fb....

Szeretném kérni a véleményeteket, ha negatív, ha pozitív, mert nem akarok meg egy jónak induló ismertséget elrontani, ha egyáltalán ebben az esetben én rontottam....Ezt nem tudom eldönteni...Valamint járt valaki már így, hogy a megérzések, a belső nyugtalanság nem hagyta nyugodni és be is igazolódott???