Miért nem vesz feleségül? (beszélgetős fórum)
Mivel én is nemsokára férjhez megyek, tudom, hogy vannak még (elég sokan) olyanok mint mi, akik hisznek a házasságban. Én és a párom is közéjük tartozunk. És ne hidd, hogy kinevetnek!
De elképzelhető, hogy a párod sok negatív példát látott maga előtt, és azért nem tetszik neki a dolog?
12 éve vagyunk együtt; együttélés uszkve 4 éve (egyetem okán csak ennyi).
Hogy a pasi pejoratív lenne? :D Szoktam páromra sokkal cifrábbakat mondani, pusztán szeretetből és őt ez sosem zavarta.
A gyerekemet is szoktam kölyöknek nevezni; sőt volt már "édes fattyam" is
"egy nő fogyatékosnak érzi magát még a legjobb kapcsolatban is. 20 év együttélés után úgy érzem, hogy csak játszanak az életemmel. Mégcsak azzal sem tisztelt meg, hogy megkérje a kezem"
1. én nem érzem magam fogyatékosnak emiatt... sőt ellenkezőleg, én anélkül tudom megtartani a pasit, hogy papír kötné hozzám
2. ha úgy érzed játszanak az életeddel akkor nem hiszem, hogy épp a legjobb kapcsolatban élsz; kár volt ennyit "szenvedni" és "fogyatékosnak" érezni magad
Bocs, azt hiszem elnyomtam a gombot!
A fórumindítónak szántam ezt is, meg az előzőt is.
Szia!
Igen van. És nem is akármilyen kapcsolatom. Nagyon szeretjük egymást, sokat vagyok vele, ha nálunk van, együtt tv-ünk, sütünk sütit, játszunk, sokat segítünk, sőt ő sokszor mondja, hogy én anyukája vagyok, persze én elmagyarázom neki, hogy nem én nem vagyok neki az anyukája, de ő kikéri magának, mert hogy szerinte én is anyaféle vagyok neki. :-) Arra, hogy mennyire szeretem választ nem tudok adni, mert hiszen sajátom még nincs. De egyébként miért kérdezed? Nem értem hogy jött szóba ez?
Mi is történne, ha egyszer azt megérnénk, hogy mindenki egyetért mindenkivel, mindenben!?!
Annál már csak az lenne rosszabb, ha azonos lenne az ízlésünk! :-)
lehet, de véleményekről, ugyanúgy mint ízlésekről, teljesen felesleges vitatkozni :)
tudod, kinek a papné, kinek a paplan ;)
nem gondolom hogy vitázni kellene, az nem ehhez a topic-hoz tartozik :)
neked is van egy véleményed, nekem is. ennyi.
és én kérek elnézést a topic indítójától, az ide nem tartozó mondatokért...
Miután nem álltam neki felsorolni a többi dolgot, amitől egy házasság megvéd, így könnyen elvitatkozgathatunk a dolgon úgy, hogy közben egyikünknek se lesz igaza! :-)
Pl. Olyan esetről hallottál, amikor a nőgyógyászaton, nem egyszer fordul elő a lánynéven szereplő páciensnél, hogy megkérdik:
- Ugye nem akarja megtartani?
(Tudom lehet ezt is kezelni, de abban a kiszolgáltatott (test)helyzetben vajmi kevés esélye lenne helyre tenni a bunkó orvost)
A hozzászólásom, mint írtam egy szubjektív vélemény.
Kiragadtál 1 gondolatot a hozzászólásomból, azt is tévesen. Azt írtam:
"add4 a feleség státus nem véd meg semmitől "
Továbbra is ez a véleményem.
Ha egy kapcsolat jól működik, mindent (beleértve az anyagiakat is) meg lehet beszélni, el lehet normálisan intézni, hogy tragédia esetén ebből ne legyen gond.
Biztos hogy vannak negatív példák, de ugyanúgy egy megromlott házasságnál, válás után simán utcára kerülhet valaki. Olvastam már olyanról.
Bocs, felületesen olvastam, nem figyeltem arra, hogy az elhozott, vagy elhagyott gyerekekkel nincsen kapcsolattartás.
(A probléma majd később jön, amikor a közös gyereknek ki kell fizetnie a "köteles részt" számukra abból a vagyonból, amit ti güriztek össze)
De bizony sok mindentől megvéd a házasság!
Többek között pl. attól, hogy egy tragédia esetén az ember gyerekét az előző házastárs, vagy gyerekeik, vagy rokonaik lazán kisemmizzék!
Olvastam már olyanról, amikor valaki amiatt került utcára!
De sorolhatnék még egy-két egyéb dolgot is.
Szia!
Nem olvastam végig a hszeket.
Az én férjem-most már mondhatom így- 10 év után vett el, 2 gyereket szültem neki. Volt időszak hogy a kapcsolatunk majdnem ráment a házasság témára. Elmagyaráztam neki, hogy megértem ha ő nem akar nősülni, de értse meg hogy nekem ez mennyire fontos és nagyon szeretem őt de nem biztos hogy így le tudom élni vele az életem. Nyilván ez nem mindennapos téma volt és nem veszekedések tárgya.
Bár ő azt mondta ha én ettől leszek boldog akkor elvesz mert szeret és azt szeretné ha boldog lennék, de mondtam ettől nem leszek. Szóval végül is megérezte ő is azt a késztetést amit én, és rájött arra amiről éveken át beszéltem neki. A házasság nem csak egy papír szerintem, sőt a papírsága az utolsó dolog.
Ezt nem mindenki érti meg és nagyon nehéz elmagyarázni, de azt hiszem te tudod mire gondolok :)
Lényeg az, hogy ne keseredj el, mert nem biztos hogy sosem fog elvenni, de próbáld meg megbeszélni vele nyugodt körülmények között, semmiképp ne fenyegesd vagy zsarold és ne veszekedjetek a házasság témán.
Sok szerencsét :)
A házasság tényleg nem garancia semmire....
Sőt, van aki hosszú együttélés után összeházasodik,és elválik.
Én már nagyon rég 87 ben házasodtam.De ha újra kellene kezdenem, nem kéne papír róla,minek?
Nem garancia megcsalás ellen az sem, sajnos,és a közös gyerekek sem. Nem kötheted magadhoz,aki menni akar.Ha meg szétmentek, megkímélitek magatokat egy procedúrától...
De amúgy átérzem,hogy miért szeretnéd, ha elvenne a párod.