Diszlexia! De a tanár miért nem ismeri fel? (beszélgetős fórum)
Erre tudnék hosszú és kimerítő választ adni. Igaz nem vagyok se tanító, se logopédus, viszont a van a családban "szakmabeli" ezért sok-sok információval rendelkezem. (Feleségem tanár, lányom logopédus)
Igen, de időpontot nem tudok írni hogy mikor, egy költözésen vagyunk túl, a papírok mind egy szép nagy dobozban vannak össze gyűjtve és azt még szét kell válogatnom, de amint meg lesz bemásolom neked vagy elküldöm priviben.
Kotkoda,
ha megvan még az óvodában készült Nevelési Tanácsadós vélemény, leírnád? vagy legalább a Javaslatot róla
Köszönöm mindenkinek a hozzászólását!!
Nem olvastam végig a hozzászólásokat,de sajnos,ha a tanítókon múlna minden második gyerek diszes lenne. Gyógypedagógus, egyedül ő tudja diagnosztizálni ezt, ők is inkább team-ben. Nevelési tanácsadóba vigyétek el. A fejlesztő pedagógus kevés lesz. Gyógypedagógus vagy értelmileg akadályozottak vagy tanulásban akadályozottak vagy logopédus szakirányosok tudják ezt diagnosztizálni.
Ez így van, nem a nevelési tanácsadó feladata. A pedagógus ír egy szakvéleményt a gyerekről, de azt, hogy diszes vagy sem, azt nem ő dönti el, hanem a bizottság. Ha diszes, akkor elméletileg az iskolának kell biztosítania logopédust és esetlegesen fejlesztőpedagógust. Azt, hogy kire van szüksége a gyereknek, azt is a bizottság írja meg a véleményében. Először egy kétmondatos véleményt adnak ki, aztán később küldenek ki egy részleteset az iskolának. Időnként hatalmas badarságokat tudnak írni. Nekem volt olyan gyerekem, akinek fogalma nem volt százas számkörben a számszomszédokról, de azt írták a véleményre, hogy számfogalma kialakult, százas számkörben megfelelően tájékozódik. Nem nyilvánították semminek sem, annyit írtak mindösszesen, hogy járjon korrepetálásra. Ezt az előtt is tudtam, hogy szüksége van rá, de én azt gondoltam, hogy speciális segítségre lenne szüksége. De ha ők nem tanácsolják, nem küldhettem, csak esetleg magán úton. De egy jó tanító néni ilyenkor nem erölteti rá a gyerekre az éppen aktuális tananyagot, hanem próbálja a saját szintjén fejleszteni. Pl. egy diszesnek gondolt gyermekkel biztos nem olvastatnám a Kis bicebócát, mert túl hosszú neki. Attól, hogy az a tananyag, hallgassa meg, ismerje a történetet, tudja miről szól, de nem adnék olyan feladatot, hogy az egész szövegben kelljen keresgélni vmit. Biztos, hogy egy tanító néni nem tudja azt a segítséget megadni, amit egy logopédus, mert nem az a szakterülete, de valamit azért ő is tudna fejleszteni.
Nem biztos, hogy diszlexiás, lehet, hogy "csak" rossz számára az a módszer, amivel tanítják vagy gyors a tempó. Ne a nevtannál próbálkozz, hanem a szakértői bizottságtól kérj vizsgálatot, mert a diszlexiát ők diagnosztizálhatják hivatalosan.
Kotkoda azt írta, voltak, csak tanácsot nem kaptak.
Na, ezt nem kellett volna annyiban hagyni, ha valóban így volt. A nevelési tanácsadó szakvéleményét meg szívesen elolvasnám, mert abban kell lennie Javaslatnak.
Abban mi állt??
A dyslexia tünetei nagyon hasonlítanak a tanulási nehézség tüneteihez. Általában a tanárok sejtik hogy baj van, de szakember diagnosztizálja. Mindenképpen tovább irányítandó az ilyen gyerek pedagógiai szolgálathoz, ahol megfelelő szakembergárda várja. Minél korábban, annál jobb. A szülő kérésére is fogadják a gyerekeket.
az első dolgom lenne a helyedben, hogy elvinném hallásvizsgálatra - itt kezdődik a diagnosztika
ha ott oké, akkor egy GOH - GMP (beszédhallás, beszédészlelés, beszédmegértés) teszt
Meixner -féle olvasásvizsgáló tezst
rajzvizsgálat, téri tájékozódás, síkbeli tájékozódás, időben tájékozódás , verbális és vizuális memória vizsgálata, szókincsvizsgálat
ez a gyógypedagógus biztos segít majd, ad tanácsokat is.
De ennek ellenére szerintem járasd terápiára valahova, legkézenfekvőbb a nevelési tanácsadó, vagy keresd fel az iskola logopédusát
vagy járasd magán-fejlesztőhöz
40 év alatti a tanárnőnk.
Igen de mivel mi sem tudtuk hogy mi a probléma és mit és hogyan kellene csinálnunk. Eleinte én is azt hittem (szégyellem) hogy csak lusta és direkt nem akarja megtanulni. Én mint naiv ( szakmunkást végzett) együgyű szülő azt hittem ilyen esetben segítenek az óvónők, vagy a tanárok hogy kopp kopp kedves szülő ez a konkrét gond, és ezért meg ezért ilyen az a gyerek.
elég egyértelmű, hogy több területen gyengék a részképességei
kicsit elcsúsztatok, már oviban kellett volna fejleszteni, ha ilyen egyértelmű tünetei voltak
Semmit , se tanácsot se semmit hogy hogyan kellene fejlesztenem, pedig ezért is mentünk, el a tanácsadóba, hogy segítsenek, és adjanak támpontot vagy feladatokat hogy mit kellene és hogyan csinálnunk.
Tehát elsőben is voltak már problémák meg már elötte is, pl nem képes vissza mondani a hallott mondatot, a helyesírása és az irás külalakja nagyon rossz, az olvasás megy neki, a verseket meg tudja jegyezni, viszont az irányokat (jobbra, balra, fent, lent), azt hogy milyen évszak van képtelen felismerni és használni. A nevelésibe mi vittük el még iskola kezdés elööt mert éreztük láttuk hogy valami nincs rendben. De ott se mondtak semmi okosat. a másodikat új iskolában kezdte a fiam költözés miatt, itt fiatal 40 év alatti a tanárnénink, de ők sem ismerték fel, én kezdtem utána járni és kérdezősködni hogy mi lehet a baja a fiamnak, és az internet segítségével sikerült kiderítenem. csütörtökön jön hozzánk egy diszlexiával foglalkozó gyógypedagógus (magán) felmérni hogy a fiam képességeit és azt hogy mennyire van szüksége a fejlesztésre.
nem is írják le feltétlen, inkább felsorolják a problémás területeket
jár logopédiára?
mozgásterápia?
beszédészlelését-megértését fejleszted-e
kaptál-e tanácsot, Neked mi a dolgod a gyerekkel?
Bocsánat már is írom csak éppen az ebédet tettem fel.
Szia
2.-os a fiam, voltunk nevelési tanácsadóban még az első kezdete előtt fél éven keresztül hetente, de az ottani pedagógus sem mondta ki hogy diszlexiás, kaptunk tőle egy véleményt, mikor az általános iskolában elsőben elküldte a tanárnő a fiamat a nevelésibe vizsgálatra ott gyönyörűen körbe írták mi a problémája a fiamnak de azt nem írták le hogy diszlexia.
Kotkoda!
azért írhatnál kicsit bővebben a dologról!
oké
csak a 11. hsz-odból valahogy azt vettem, ki, hogy a napi olvasással meg is oldódott a problémád
DE!
Az voltam,vagyok és leszek:)
Ezt nem lehet kinőni.
Attol eltekintve hogy a ha megis diszlexias vagy nem , NEM szabad soha sem se rossznak se butanak , ostobanak nevezni !
Igazad van :-D
Azt akartam írni, hogy egy csomó dogát, és még a szakdogám is ez volt, csak az gondolataim gyorsabbak voltak az ujjamnál......(piri szmájli :))
szakdogát csak egyet kellett írnod :))
A pedagógusokat felkészítik az ilyen helyzetek illetve állapotok felismerésére, sőt, azt is meg tudják határozni, hogy kb. milyen szinten van problémája a gyermeknek. Ehhez mérten lehet elkezdeni korrepetálás keretein belül a felzárkóztatást illetve segítséget kérni a nevelési anácsadótól.
Én 7 éve végeztem a fősulin, de már akkor jó pár éve oktatták, szakdogákat is kellett írnunk egy csomót, nagyon odafigyeltek ezekre a dolgokra...
ráérzés is kell ám ehhez, de ha az nincs, nem árt a módszertani tudás, amit jó továbbképzésekenmeg lehet szerezni
Te meg nem biztos, hogy diszlexiás vagy/voltál, csak gyenge olvasó, rossz olvasástechnikával.
Mindenesetre a legjobb, amit tehetett a tanítónőd, hogy ezt javasolta és anyukád, hogy meg is fogadta a tanácsát!
azért, mert akkor az addigra rutinná vált módszertanát kéne gyökereiben megváltoztatni és ilyen esetekben egyszerűbbnek tartja, ha szól a logopédusnak, és az majd megoldja helyette -hiszi ezt a tanerő
Ez szomorú!
1953-ban voltam elsős és az idős tanitó néni felismerte a problémát.
Javasolta anyukámnak,hogy olvastasson hangosan.8 éven át minden nap olvastam.Először meséket utána regényt.
További ajánlott fórumok: