Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mit érez az az ember, aki többször próbál öngyilkos lenni? fórum

Mit érez az az ember, aki többször próbál öngyilkos lenni? (beszélgetős fórum)


1 2 3
76. Lara1984 (válaszként erre: 1. - Marcsika84)
2014. okt. 1. 14:40
Tudnék mesélni. (De nem itt.)
75. Rezeda63 (válaszként erre: 74. - 92422a8764)
2011. okt. 24. 21:27

Szia!

Mi a drága? És kinek??

A társadalomnak az ilyen személyek gyógyítása, vagy az egyénnek önnön maga gyógyíttatása.

Én igaz gyerekekkel dolgozom, de második szakmám a mentális betegségek gyógyításához, a családterápiához kapcsolódik. El sem hiszitek mennyi a ,magatartás és viselkedés zavaros gyerek , hogy hány család küzd párkapcsolati gondokkal, hány és hány kezeletlen depressziós, és pánik beteg éli a mindennapjait. Ehhez még adjuk hozzá a mai társadalomban tapasztalható értékválságot, az irányt mutató értékek normák hiányát, és akkor már nem is lehet csodálkozni az öngyilkossági kísérletek sokaságán. Hogy mit él át az öngyilkosságra készülő ember????? Olyankor már semmit! Beszűkűlt tudatállapotban nem mérlegel, akkor már meg akar halni. Az a kérdés addig mit él át amíg eljut odáig???? Hány segélykiáltásos öngyilkossága volt addig???

Nyilván ha a depresszió alkoholizmussal párosul akkor már nem lehet tudni mi volt előbb a tyúk vagy a tojás. A kettő egymást erősíti, és kezelni csak úgy lehet ha szinkronban kezelik. De akkor már szinte csodával határos a gyógyulás, vagy az elviselhető élet. Ezért lenne fontos, mint minden betegségnél, a korai felismerés. Ez a mentális betegségek esetében még nagyon gyerekcipőben járó dolog.

Bocsi, ha nagyon "elfogult" vagyok, de azt vallom minden mindennel összefügg. Ha egy gyerek gyerekként nem tapasztalja meg a szeretetet, elfogadást, a képes vagyok rá élményt, a nyugodt teljes családi légkört, akkor sajnos ezt Ő maga sem tudja továbbadni, hiszen nem tudja mi az amit tovább kellene adni, mert nem tapasztalta. És törvényszerű, hogy sérül a lelke valahol. Kérdés, hogy a későbbi élete felerősíti, vagy úgymond jegeli ezt a negatív tapasztalatot. Azt mondják minden ember olyan társat választ magának nőként, amilyen az apja, férfiként amilyen az anyja. A nagy számok törvénye szerint ez így is van. Miért??? Mert ő azt a mintát ismeri, ahhoz tud alkalmazkodni, azt tudja kezelni, az a számára elfogadott norma. Ezért van az, hogy sokszor a részeges apa lánya alkoholista férjet választ magának. Vagy ahogy mondják egyik rossz férj után a másikba botlik. Cseberből,vederbe. Hogy mi köze ennek az öngyilkossághoz???? Nagyon sok!!!! Mert innen indul az egész. És ezért elkeserítő a mai gyerekek körében tapasztalható rendszeres szorongás, magatartás zavar. Aminek részben a társadalom (a nevelési oktatási intézmények közbenjárásával) és a család (a tolerancia, a megértés hiányával) a kiváltója.

Az öngyilkosság úgymond már "csak" tünet, vagy válasz .................

Üdv. Rezeda

74. 92422a8764 (válaszként erre: 41. - Rezeda63)
2011. okt. 24. 14:18
Ez szép és jó és igaz is csak piszok drága :(
73. 9b10f3d7ff (válaszként erre: 59. - HnéViktória)
2011. okt. 23. 19:52

Sajnalom, ha szakember vagy es nem fogod fel a dolgot, foleg azokat, akikkel szakemberkent foglalkoznod kellene, vagy kell.


Hasonloakon mentem at, mint Te, befejezett ongyilkosaggal a vegen. En nem lettem szakember, de probalom megerteni ki es miert valasztja ezt az utat, a magyarazatot arra amire szerinted nincs.


Sue Monk Kidd irja: " Azok, akik azt hiszik, hogy a halalnal nincsen borzalmasabb, semmit sem tudnak az eletrol. "

72. HnéViktória (válaszként erre: 70. - Rezeda63)
2011. okt. 23. 19:40

Depressziója kezelve volt.


Viszont a lényege a hozzászólásaimnak az volt,hogy a családtag is és a szakember is csak akkor tud segíteni ha a beteg engedi!Mert szabad akarata van,ha ő nem akar kezelést,vagy elutasítja a segítséget mit tehetnénk,vagy tehettünk volna?

Ahogy jobban lett aláírta a kórházban a suicid szándékról való lemondást és már jött is haza.Majd kezdődött minden elölről.

Semmit!

71. HnéViktória (válaszként erre: 69. - Rezeda63)
2011. okt. 23. 19:32

Próbáltak ,és próbáltunk rajta segíteni akkor és most is.Pszihyátrián kezelték rengetegszer.Minket az anyai nagypapám nevelt tehát az Ő apukja.Nagyon sok helyre fordult segítségért.

Sajnos mellette alkoholista is.


Nagyon nehéz volna leírnom,hogy mit éltünk át gyermekként egy ilyen anya mellett és hogy mennyire szörnyű azt egy gyermeknek felfogni,hogy az anyukánk meg akar halni itt akar hagyni minket?!Nem szeret minket?Mi vagyunk a hibásak?És oké sajnálom,hogy Ő beteg de miért nem beszélgetünk egy kicsit arról,hogy milyen ezt a másik oldalról megélni,végig nézni egy ilyet gyermekként?!

Mert bizony mi is segítségre szorultunk volna anno.


Beszélhetünk külön a szakmai részéről, külön a személyesről,ne haragudj én korábban is leirtam nem tudtam a kettőt itt különválasztani és ez nagy hiba volt.Persze a munkában külön tudom.

70. Rezeda63 (válaszként erre: 63. - HnéViktória)
2011. okt. 23. 19:13

Ebben tökéletesen igazad van!!!!!! De azt is tudnod kell, hogy a depresszió olyan mint az alkoholizmus. Minél tovább kezeletlenül marad annál súlyosabbak a következmények, és annál nehezebb kezelni, szinten tartani a betegséget. Nyilván gyerekként Te ezt nem tudhattad, most pedig már valóban késő. Sajnálom!!!

Rezeda

69. Rezeda63 (válaszként erre: 59. - HnéViktória)
2011. okt. 23. 19:09

Szia Viktória!

Nem megbántani szeretnélek, de ha szakember vagy tudnod kell, hogy miért tette az anyukád, legalább utólag!!!! És Én azt gondolom szakemberként gyávaságnak aposztrofálni az öngyilkosságot....... háááááát!!!!!!

Ezért írtam lentebb, hogy a kezdeti tüneteket kell észrevenni, nem hisztinek tulajdonítani, és akkor nincs a tragikus végkifejlet. Egy öngyilkosságra hajlamos személyiségnek mindíg vannak apró abnormális megnyilvánulásai, tünetei ha úgy tetszik. Ha édesanyádra is odafigyelt volna a környezet, és segélykiáltásnak vette volna minden egyes kísérletét, ahelyett hogy gyengének, esetleg dilisnek, zsarnoknak, szívtelennek kiáltották ki akkor lehetett volna rajta segíteni.

De hát "Én tanítsam a tyúkot tojni????:)))))"

Üdv. Rezeda

68. 06718ca650 (válaszként erre: 67. - 93bb0fbb94)
2011. okt. 23. 14:10
így van.
2011. okt. 23. 14:08
Aki sokszor próbál,az valójában nem akar meghalni,ez csupán segélykiáltás.Ha valaki biztosra akar menni,akkor olyan módot választ,ami tuti.És nem szól senkinek.
66. HnéViktória (válaszként erre: 64. - Fehér csoki)
2011. okt. 23. 13:43

Igen ezek már valóban az én érzéseim ezért ne haragudjatok,ezért nem általánosítottam,és nem tudtam az érzéseimet félre tenni a válaszadáshoz.Persze ez a téma még mindig érzékenyen érint,ezért nekem itt nem is szabadott volna megszólalnom.


Szép napot mindenkinek:)

2011. okt. 23. 13:40

Még annyi:hogy teljesen egészséges vagyok testileg és lelkileg,szerencsére,úgy érzem a múltat már sikerült feldolgoznom,egy vidám csaj vagyok.


Ami zavar,hogy látom agyilag hogy épül le a sok antidepresszánstól,és hogy nem tudtam neki segíteni.Ennyi,ami bánt.De amúgy azt is megtanultam,csak annak lehet segíteni aki maga is akarja.

64. fehér csoki (válaszként erre: 63. - HnéViktória)
2011. okt. 23. 13:38
Ne haragudj ,nem akartam semmi mást csak ötletet adni.Nekem van egy olyan érzésem ,hogy ez inkább rólad szól és a te érzéseidről /ami teljesen jogos/és nem a fórum kérdésről.
63. HnéViktória (válaszként erre: 62. - Fehér csoki)
2011. okt. 23. 13:30

Köszi!

Nem hinném,hogy bármi segítene.

Szociális szakmám van,megtanultam mi a depresszió ,mi a suicid hajlam,mi váltja ki, láttam gyakorlatban is-de az elmúlt 30 évet nem tudja már visszaadni,és mégha csak rajtam múlna...mert én meg tudok bocsájtani,de ő újra és újra fájdalmat okoz,és ezt már nem hagyhatom,meg kell védeni magam,hisz már én is édesanya vagyok a családomnak pedig egy boldog kiegyensúlyozott emberre van szüksége.

2011. okt. 23. 13:19
Ez egy érdekes film a depresszióról ,ha lehetséges nézd meg :)Hátha segít az anyukáddal való kapcsolatodban :) [link]
61. HnéViktória (válaszként erre: 60. - 92422a8764)
2011. okt. 23. 12:51

Szörnyű volt a gyermekkorom és a felnőtt korom sem boldog teljesen.

Anyukámtól nem kaptam soha jót.A féltestvéreim nevelése is rám hárult 11éve vagyok a gyámjuk.Közbe anyut ismét megsajnáltuk befogadtuk,meg próbáltunk neki segíteni,vigyáztunk rá,de sajnos a vér nem válik vizzé-mindene megvolt szerető család gyerekei unokái biztonság,de nem kellett neki.Itt is megkísérelte az öngyilkosságot.Természetesen értesített róla.Na itt volt elég belőle.Most egy pszihiátrián kezelik,persze mindig talál okot ,hogy neki milyen szar az élete.De már nálunk süket fülekre talál.Néha hazahozzuk,de a betegszerepbe nem segítjük bele.És az öngyilkosságokhoz sem vagyunk többé hajlandóak asszisztálni.Megjegyzem testileg egészséges.

60. 92422a8764 (válaszként erre: 59. - HnéViktória)
2011. okt. 23. 12:41
Nem voltam ennyire még elkeseredve soha ,hogy megpróbáljam a eldobni az életem.Nagyon sajnálom,hogy ilyen nehéz gyermekkorod volt. Sok film és könyv szól erről a témáról és nem mindig a sikertelen és pár nélküli emberek a főszereplők.Valóban nem tudom a válaszokat, minden ember mögött egy másik sors van ,nem látunk bele a gondolatikban:(
2011. okt. 23. 10:56

Én csak annyit szeretnék hozzáfűzni a hozzászólásokhoz,hogy sokszor hiába szeretnénk segíteni,ha a beteg nem akarja.

És hogy mélységes gyávaság az öngyilkosság.Igenis a problémák elől való menekülés.Nekem az anyukám sokszor a szemem láttára kísérelte meg!Mit gondoltok én mit éreztem?Mit tett az én lelkemmel???Mondjuk 5éves koromtól évente többször mentettem meg az életét.Láttam felakasztva is épp anyák napján virággal a kezemben!Szóval erre nincs magyarázat !!!!

Szakember létemre mondom ezt-anyukámról.

Persze kijelentem ismét nem általánosítok!

De nem támogatom az öngyilkosságot,minden problémára van megoldás ha bezárul egy ajtó kinyílik egy másik,csak észre kell venni!

58. 0b18315731 (válaszként erre: 57. - Rezeda63)
2011. okt. 23. 09:35

Nem értelek én még ilyet életembe nem hallottam,hogy beteg és azért lesz öngyi valaki,de sejtem mire gondolsz,lelkileg....

Érdekes.Tudod szerintem a hirtelen felindultság,rossz tanácsadó.Nekem nagyon jó haverom fiatalon mikor is kiderült megcsalta a nője szolgálatban őrségben bekapta a fegyvere csövét...tehát gondolhatod..Sosem értettem,miért a nőci akiért tette szép sem volt sem semmi...Az öngyilkosságot sokan tervezik,én is tervezgettem párszor aztán sosem csináltam meg mert mire oda jutottam volna a problémámat is megoldottam.A filmel kapcsolatban lehet igazad van,de én mint nem hívő ember inkább ilyenekbe hiszek mintsem bármi másba:-)Amerikába istent is beperelték már,én is ha ott élnéék,de tegyük fel létezik,lesz mit mondanom az öregnek,mert oda kerülök sajnos,pedig amott jó klíma:-))

Mindegy,visszatérve,nem hinném,hogy betegség én inkább megfontolatlan gyengeségnek nevezném.

Mindenki más örülhetne hogy élhetne,tehát a halálos beteg emberek is.

Itt habár nem azt kérdezték mi a véleményünk,hanem mit érezhet az öngyilkos ember.

Gondolom elkeseredetséget,kilátástalannak érezheti a helyzetét...feladja.Akkor csak igazam lesz,hogy gyenge jellem és ennek köze sincs a betegséghez,hiába létezik a depresszió mint népbetegség.

Viszont mindíg is lesznek gyenge és erős jellemek.

A filmre meg visszatérve,nem mindenkinek millkósak a szülei,nem mindenki nyer a lottón de nem mindenkit visel meg a politika csak is a szegény emberekre van inkább hatással.

Egyik ember szerencsés másik szerencsétlen?

Érdekes,de miért?

Azt meg megint csak nem hiszem el,hogy a sorsunk megíratott,hogyne ez még egy hatalmas badarság.

Mindenki a maga élete kovácsa és mindenkinek csak egy van.

Ha valaki eldobja,felőlem,viszont a véleményem tartom és neharagudj rám,de nem hinném hogy betegség hacsak nem lehet erre írni,hogy agyilag zokni valaki:-)))

57. Rezeda63 (válaszként erre: 51. - 0b18315731)
2011. okt. 23. 08:26

Szia Doris!

Én alapvetően optimista beállítottságú vagyok, de ugyanakkor realista is. Az általad említett film, számomra a "hókusz-pókusz" kategóriába tartozik, mindamellett, hogy tartalmaz némi igazságot. Elgondolkoztat, de nem gyógyítja meg a mentálisan beteg embert.

Igen! Az élet útja göröngyös és mindíg küzdeni kell, de valahogy úgy érzem nem értitek a lényeget. Az öngyilkos nem azért lesz öngyilkos mert úgy gondolja nem küzd Ő tovább egye meg a fene, inkább meghal!!!!!! Azért lesz öngyilkos mert BETEG!!!!!!!!!!

Rezeda

56. de Luca (válaszként erre: 55. - BéBé mint a pezsgő)
2011. okt. 23. 07:55
Ezt egy ateistának hogyan magyaráznád el? Ezek fogódzók egy átlagos ember életében, de egy megtört lélek ezzel nem sokra megy...
2011. okt. 22. 22:42
öngyilkosság=visszadani Istennek azt amit ajándékba dott nekünk,feladatunkat idő előtt nem befejezni.
54. b35759e3cc (válaszként erre: 1. - Marcsika84)
2011. okt. 22. 22:39

Mit érez? Semmit...pont ezaz! Semmilyen megoldást nem talál a problémáira, vagy csupán utálja, és szánalmasnak tartja az életét, ami a legrosszabb pedig hogy értelmetlennek találja. Mások elkeseredésükben, vagy magányukban lesznek öngyilkosok. Ott állnak a tükörben, és mégis egy idegen arc tekint vissza rájuk...

Más kérdés hogy bátorság vagy gyávaság-e az öngyilkosság. Van pro és kontra is

53. 0b18315731 (válaszként erre: 52. - 4e82af0377)
2011. okt. 22. 21:59

A (titokfilm). húúúúúú de húúú:-))kikerülve a reklámozást:-)írd be és persze ott keresd a The Secret azaz A titok 90 perces és a vonzás törvényéről szól és ajánlom mindenkinek:-)Azoknak pláne akik az öngyiségen kattognak...érdemes megnézni elgondolkoztató és ha hinni valamibe akkor ebbe.Hiszen ha hiszel benne működik is,komolyan.Ennyi a titok és semmi több.Remélem segíteni fog neked is tomi.

Tudom nehéz ez a nagybetűs,de feltehetőleg egy van belőle,ha nem akkor meg még bulisabb,hiszen én tudom legközelebb vagy striccci leszek vagy miniszterelnök,de hogy pasi az biztos:-)))

Sok nő egyetért velem,hogy nektek könnyebb mint nekünk,mégis mi is küzdünk,mert kell.Az is igazán jó,hogy nem tudhatjuk mit hoz a holnap.

Amúgy ha a gondjaidra keresni próbálod a megoldást,meg is találod.

Aki keres az talál és bizony én is sokat fogok még csüccsenni,de szeretek felállni is.

Nem óhajtanám beelőzni a sorsomat sosem,mert ami nem öl meg az megerősít.

Nézd meg a filmet és kívánom,hogy megkapj mindent amit csak szeretnél még az élettől.

52. 4e82af0377 (válaszként erre: 51. - 0b18315731)
2011. okt. 22. 21:28

Igen az élet szép,nem telhet el hullámok,göröngyös utak nélkül.Küzdeni is kell nemvitás,csak amikor ezek a küzdelmek annyira egyoldaluak hogy esély sincs nyerni és mivel az emberi test nem egy robot,hát elfárad.Most jöhet az akkor üljön le töltödjön fel energiával és szálljon ujból a ringbe.

Doris ugye ehhez hasonlót kivánsz mondani.

Köszönöm Doris....a filmet megszerzem valahonnan.

51. 0b18315731 (válaszként erre: 50. - 4e82af0377)
2011. okt. 22. 21:20

Van egy olyan mondás,hogy segíts magadon az isten is megsegít ez azonban téves:Segíts magadon mert az isten nem segít:-))Ez egy másik még az:Ha van egy magyar barátod akkor incs szükséged ellenségre.

kolibrivel teljesen egyet értek,tomi sajnos belőled meg sugárzik az elkeseredetség.

Olyan nincs,hogy nincs tovább,mindíg küzdeni kell,mert az élet így is szép,teli küzdelemmel.

A társadalom pedig olyan amilyen,sajnos nem azon kell rágódni,mennyi dög ember él ebben az országban,hanem azokat kell észrevenni akik nem dögök.

Javaslom a titok című film megnézését,hidd el nekem működik.A negatívumság negatívumságot vonzz be,szóval ha megpróbálod más szemmel nézni az egészet akkor talán át is írhatod az adatlapodat talán erre:A süllyedő hajó ami azért mindíg partot ér.Kívánom neked a legjobbakat.


Megjegyszem:Az öngyilkosság számomra egyetlen egy elfogadható módja,ha halálra szeretkezed magad:-)Ha ilyen gondolataitok vannak,hívjatok fel valakit aki vevő rá:-)))Mindenkinek szép életvitelt

50. 4e82af0377 (válaszként erre: 47. - Kobri29)
2011. okt. 22. 20:58

Amig valaki a véleményét mondja el,addig nem itélkezik mint ahogy te sem tetted.

Elhiszem hogy sokan kimásztak gödrökböl,valószinü nem volt elég mély és maga ugrott bele.De valakit beletaszítanak egy olyan mély gödörbe amiböl esélye sincs kimászni ha csak egy létrát vagy egy felé nyúlo kéz nem segít ebben.A magyar társadalom gondolkozásában ez elmarad nagyon rég ota.És itt a baj....

49. Rezeda63 (válaszként erre: 43. - Colorado100)
2011. okt. 22. 20:53

Szia!

Más padlón lenni, és más betegnek lenni. nagyon sok ember kerül padlóra, és meg sem fordul a fejében az öngyilkosság, mert mentálisan egészséges,, és rögtön a kiutat keresi.

Üdv. Rezeda

48. 051809cc90 (válaszként erre: 43. - Colorado100)
2011. okt. 22. 20:49
huuuuh....
2011. okt. 22. 20:48

Én nem igazán akarok ítélkezni, mert nem tisztem, sejtelmem sincsen, hogy mi jár egy öngyilkosjelölt agyában, ha jár egyáltalán valami benne. Amit mondok, azt viszont nem tudom érzelemmentesen mondani és eszembe se jutna "támogatni" az öngyilkosokat mondván, hogy mennyire bátor tett részükről és egyetlen menekülési útvonal. Szerintem hülyeség az, hogy kifejezetten bátorság lenne, mert bevenni egy marék gyógyszert, ereket felvágni, lelépni egy székről, miközben kötél van az ember nyakában, nem bátorság, ahhoz egy elborult pillanat kell, aztán lehet félni meg esetleg segítséget kérni, ha még van idő. Ez nem bátorság, ez egy egyszerű ostoba döntés.

Lehet, hogy ítélkezőnek tűnök most már, de igazából nem érdekel, hogy ki mit tesz magával, aki meg akar halni, ölje meg magát. Azt tudom, hogy sokan felálltak már a padlóról, kimásztak már a szakadékból anélkül, hogy tényleg megfordult volna a fejükben az öngyilkosság gondolata. Én pedig rohadt mód gyávának érezném magam, ha ilyesmit akarnék tenni, az jutna eszembe, hogy szüleim vannak, férjem van, gyerekem van - és akármilyen rossz a helyzetem, nem hagyhatom őket itt, mert iszonyatos kiszúrás lenne velük szemben az öngyilkosság.

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook