Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Hamis barátunk: az alkohol fórum

Hamis barátunk: az alkohol (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Hamis barátunk: az alkohol

1 2 3
89. ab443a467a (válaszként erre: 86. - Rockcica)
2023. jún. 29. 09:34
A hagyma büdösebb. 😄
88. rockcica (válaszként erre: 38. - Féknyom)
2023. jún. 29. 09:17
😂
87. rockcica (válaszként erre: 10. - Mönkhe)
2023. jún. 29. 09:14
Szerintem is...
86. rockcica (válaszként erre: 3. - Survivor3)
2023. jún. 29. 09:13
Főleg hogy több pasi sörözik rendszeresen mint nő..nekik és érezni☺️
85. czifi
2012. jan. 7. 12:47
Kedves Cila.Nagyon jó érzés volt olvasni a soraidat,nagyon köszönöm.Utána fogok keresni,hogy hol van ilyen csoport.Bár elöbb találtam volna erre a fórumra,félek,hogy anyunak már késő.De mindenképpen felkutatom.Lehet,hogy élni fogok a lehetőséggel,és fel foglak hívni.Mégegyszer köszönök mindent.Pusza, Anikó /czifi/
84. 518baa96c3 (válaszként erre: 83. - Czifi)
2012. jan. 6. 23:21

Szia kedves Czifi!


Nem tudom, hol laksz, de nagyon megértő közegre találsz, akik útba is tudnak igazítani, ha ellátogatsz az alkoholbetegek hozzátartozói önsegítő csoportjának gyűléseire.

Én hozzájuk járok, mert a párom alkoholbeteg - áttételesen nekik köszönhetem, hogy ma már szeszmentesen élünk, és fel tudtam dolgozni a betegséggel együtt járó dolgokat.


a www.al-anon.hu honlapon találsz gyűléseket.


Ha nincs a közeledben Al-Anon gyűlés, és édesanyád segítséget kérne, akkor meg lehet próbálni, hogy elmész a közeledben levő anonim alkoholisták gyűlésére, kérsz valami irodalmat, beszélgetsz velük, hogy mihez kezdj, és hátha édesanyád is be tudna menni, ha jobban lenne.


www.anonimalkoholistak.hu


Ha további infó érdekel, írj bátran privit, vagy hívj fel telefonon, priviben megadom a számomat.


Szeretettel: Cila

83. czifi
2012. jan. 6. 19:42
Sziasztok.Az anyukám alkoholista.6 éves voltam mikor a szüleim elváltak.Mióta az eszemet tudom anyu iszik.Rengeteget veszekedtünk ez miatt,sokszor kiöntögettem a lefolyóba a kannás bort,stb..de igazából semmi nem változott,mitől is változott volna?!4 éve állapitották meg nála az alkoholos májzsugort,utána 1 évig nem ivott.Tök jó volt minden,rengeteget volt nálunk,örült az unokáknak,mi örültünk neki.De sajnos lassan megint italhoz nyúlt.Azóta rengeteget volt kórházban,állandóan feltelt a hasa vizzel,azt lecsapolták,egy ideig elvolt.Állandóan a kórházban voltam nála vittem neki az ebédet,fürdettem,ápoltam.Mikor hazaengedték,hozzánk jött,de mikor erősebbnek érezte már magát,nem volt maradása,menni akart haza.Pár nap,és megint ivott,utána kórház,és így tovább...Az utóbbi időben már nem a hasa tellett fel,hanem a mellkasa,háta,onnan csapolták le a sok folyadékot.Karácsonykor nálunk volt,de másnapján be kellett vinnem megint,mert feltellett megint,és nagyon fuladt.Azóta is bent van,minden nap viszem neki az ebédet,etetem,fürdetem.Most ott tart,hogy napok óta csak alszik,teljesen kába/gondolom bizonyos gyógyszerektől/felkelni nem bír,enni csak 2-3 falat,de szinte mindig ki is hányja,teljesen levan gyengülve.Én meg padlón vagyok lelkileg.Az orvos mondta,hogy ez már a vége,hogy meddig birja,az a szervezetétől függ.Nem tudom elfogadni a helyzetet,egyszerűen ebbe őrülök bele,csak sírok és sírok.Lelkizek dolgokon,pedig állítólag nem kéne,de mégis.Még élhetne 67 éves.Nem akarom,hogy meghaljon!!!!Nem tudom,hogy kell,lehet a helyzetet kezelni.Kivagyok idegileg,pedig erősnek kéne lennem,nekem is itt van 3-om kisgyerek.Hát ennyi.Bocs,hogy hosszúra sikerültem.
2011. dec. 19. 00:17
és te hogy vagy? :-)
81. spinneli (válaszként erre: 80. - 518baa96c3)
2011. dec. 17. 23:49

Nagyon jó volt olvasni, hogy mennyit segített neked a hozzátartozói csoport.

Remélem tovább tudtok haladni a pároddal a számotokra megfelelő úton.

2011. dec. 17. 23:46

Persze, igaz, olyan általánosan fogalmaztam: pedig természetesen saját tapasztalat :-)

ez egy betegségrendszer, amiben mi, hozzátartozók, is lehetséges, hogy a tudatlanságunkkal szándékunkon kívül ártunk az alkoholistának: pont azzal, hogy olyanban segítünk neki, ami nem a mi, hanem az ő dolga lenne. Bármilyen hihetetlenül hangzik, ez tartja benn leginkább az ivásban.


Nekem felmérhetetlenül hasznos volt, hogy elmentem a megfelelő helyre (Al-Anon), ahol elképesztő infókat kaptam az egész cucc működéséről és az abban nekem tudattalanul játszott szerepemről.

Valószínű, hogy ez is közrejátszott abban, hogy a párom kapcsolatunk 11-ik hónapjában megállt az ivással.

(Kapcsolatunk 5ik hónapjában már teljesen kiborulva mentem segítséget keresni - nem értettem, hogy a világ legaranyosabb, legszebb szemű, legtehetségesebb, érzékeny, kedves pasija hogyan ihat minden este... Elmegy rá a pénz, közben ez egy nyugtatószer... Minek kell valakinek nyugtatószer: egészséges szervezet nem kívánja az alkoholt - semennyire sem.)

Aztán kiderült, hogy az egyáltalán nem véletlen, hogy bevonzok egy alkoholistát :-))))

Óriási erőt kaptam arról a helyről, ahova mentem. Leírhatatlan volt.

Mindenkinek szívből kívánom, hogy ne az alkoholista ellenőrizgetésébe, kémkedésébe, a rajta való rágódáson teljen az ideje, hanem legyen egy vakmerő napja, és merjen a saját szerepéről tájékozódni. Lassan, de biztosan hihetetlen változásokon lehet keresztülmenni, ami aztán az alkoholbeteget is jó irányba viheti.

79. spinneli (válaszként erre: 78. - 518baa96c3)
2011. dec. 17. 19:23

gondoltam, hogy tudod, csak kicsit árnyalni szerettem volna a képet.

:)

Egyébként egyetértek, ameddig a hozzátartozó nincs bevonva-megette a fene az egészet.

2011. dec. 17. 16:16

Egy alkoholista nem olvasgat ilyen fórumot.

Inkább csak a hozzátartozó, aki segítséget keres.


Lehet tájékozódni az alkoholról így úgy, amúgy, de amíg a hozzátartozó magát nem veszi kezelésbe, nem sok esélye van ;-)

2011. dec. 17. 16:15
tudom :-)
76. spinneli (válaszként erre: 75. - 518baa96c3)
2011. dec. 16. 21:05
Pont ezért működik már a legtöbb helyen hozzátartozói csoport, illetve ugyanúgy adott az egyéni konzultáció lehetősége a hozzátartozóknak, mint maguknak a szenvedélybetegeknek.
2011. dec. 16. 21:03

Nekem tetszik a cikk.

Teljességet várni szerintem nem érdemes, mert ahány alkoholbeteg, annyi történet.

Azért is reálisnak látszanak a sztorik, mert mindegyik szereplő a kezeletlen társfüggésére - kodependenciájára ivott rá (jellemzően női alki történetek).

De miért is mindig az alki van kipécézve? A hozzátartozók sem tudják, hogyan kell ehhez a betegséghez hozzáállni, és tudatlanságukban és kényszeres segítői hozzáállásukkal (amit ők önzetlenségnek hisznek) meghosszabbítják az alkoholbeteg kínszenvedéseit és a betegségben való bennragadását. Persze, az alkoholbeteg betegsége látványos. hisz kiüti magát: a hozzátartozók tájékozatlansága pontosan ugyanakkora probléma.

Csak ugye a rákosokat (mert ez a tipikusan hozzátartozói betegség) nem piszkálja senki úton-útfélen.

Sok olyan alkoholbeteg van, akit sokkal jobban szeretek, mint a lökött, elviselhetetlen, mindig mindent jobban tudó hozzátartozóját. És tovább is él, mint a másik :-)

74. bozsikeletmod (válaszként erre: 71. - 4ab67f870d)
2011. okt. 10. 18:35

Javasolnám a levendulateát. Az altató és a vízhajtó helyett, szép fokozatosan. Természetesen nagyon nehéz ilyen távolról és ismeretlenül tanácsot adni. És bizonyos orvosi megfontolásokat sem szabad figyelmen kívül hagyni. Bizonyára az orvos kifejtette, hogy milyen ételek segítenek természetes módon vízhajtásra, illetve azt is, hogy milyen ételeket kell elkerülni (pl. májkrém).

A levendulatea egyébként ha közvetlen lefekvés előtt megisszuk, akkor segít az ellazulásban, másnapra enyhe hashajtó hatású. Ha kb 1 órával lefekvés előtt isszuk meg, akkor kiváló vízhajtó, és segít elaludni. Elkészítése itt: [link]

Ha napközben extra vízhajtóra van szükség, akkor a csalánteát javaslom, de ezt mindenképp több órával a lefekvés előtt -nem azért mert annyira hajt, hanem azért, mert kicsit fel is pörget. Sok sikert, és szeretném, ha elmondanád a véleményedet, sikerült-e, vagy sem. Egyáltalán merted-e elkezdeni? Ha nem, miért nem? Köszönöm.

73. 6b006fc769 (válaszként erre: 72. - 4ab67f870d)
2011. szept. 13. 17:42
Egy tanyám én is boldog lennék - persze szűk családommal.:) Mondjuk fél óra autózásra a "világtól";)
72. 4ab67f870d (válaszként erre: 70. - Urbanszkyviki)
2011. szept. 13. 14:31
Akkor már nem lenne lakatlan ;-) Tudod, viccen kívül mindenki kiakad, mikor azt mondom, én tanyán lennék boldog. De nyilvánvaló, hogy számomra van egy bizonyos fokú pörgés (akár körülöttem), ami már negatív fizikai és pszichés tünetekkel jár. Van olyan, hogy civilizáció-fóbia?? :-D
71. 4ab67f870d (válaszként erre: 69. - Urbanszkyviki)
2011. szept. 13. 14:29
Hál' Istennek engem is vannak, akik erősítenek. Sajnos én genetikailag meg családi környezetből hoztam egy iszonyú adag neurózist, szóval alapból hendikeppel indultam, aztán erre rájött a súlyos rokkantság, fizikai korlátozottság... Mindegy. Szóval nem cigizek, nem iszom, semmi káros szenvedélyem nincs, csak az a hülye altató nem hat. Mondjuk, az sem segít, hogy vízhajtót kell szednem, amit csak délután tudok bevenni... Mikor kezd hatni? Mikor lefeküdnék aludni :-(((
70. urbanszkyviki (válaszként erre: 69. - Urbanszkyviki)
2011. szept. 13. 14:26
De a lakatlan szigetet mi is bírnánk! ;)
69. urbanszkyviki (válaszként erre: 68. - 4ab67f870d)
2011. szept. 13. 14:25
Sajnálom.:( Ebbe körbe azthiszem én is persze csaldostúl beletartozom.....Engem a férjem és a gyerekeim (kicsik még) erősítenek.....
68. 4ab67f870d (válaszként erre: 67. - Urbanszkyviki)
2011. szept. 13. 14:18

Tudod, nekem kb. egy lakatlan sziget vagy egy néptelen környéken lévő tanya lenne a megoldás. Ez pedig az marad, ami: álom. Semmiféle, még kicsi zsongás sem kell. Unatkozni nem szoktam, imádok olvasni, filmeket nézni, szívesen megyek a természetbe. Tökéletes pillanatokban úgy érzem: most, maradjon így minden, dermedjen be az idő, semmi soha többé ne változzon. Nappal soha nem iszom, még ha ritkán társaságba megyek, sem.

A bajom? Hogy a totálisan kiszolgáltatott rétegbe tartozom, akinek a sorsa, a fedél a feje fölött, a gyógykezelése, az étele mind őrült, hatalom- és vagyonéhes politikusok kezében van. Mint több millió más emberé is ma Magyarországon...

67. urbanszkyviki (válaszként erre: 62. - 4ab67f870d)
2011. szept. 13. 14:10

Ne haragudj, és nem is sértegetni szeretnélek, úgyhogy kérlek ne vedd annak! :) De! Szerintem a te bajod az unalom és az önsajnálat. (Mondom, tényleg nem séregetni akarlak!!!) Ha esetleg egy nagyon kicsi, halványka kis remény lenne a teljes életmódváltásra.............pl. más hely, teljesen új emberek, ahol nyugalom van, mégis kicsit "zsongós", hasonló korú és problémájú emberekkel, akikkel le tudod kötni magadat...ismerkedni, programokat tervezni...stb...És akkor lehet, máris nem kéne a "régi bevált módszerekhez" nyúlnod.

Gondolom, nagyon nehéz a mai világban ilyen nagy változásokat véghez vinni, de azért elgondolni és tervezgetni/szervezkedni/álmodozni/elgondolni.....:))))

66. 6b006fc769 (válaszként erre: 64. - Mamás)
2011. szept. 13. 13:59
Nem lehet, hogy a nyugdíjas évektől fél előre, azért iszik? Az emberek nagyon tudnak tartani a változástól, van, hogy a nyugdíj előtt azt hiszik, hogy nem lesznek többé hasznosak, vannak, akik attól félnek, hogy nem tudnak mit kezdeni magukkal. Beszélgess sokat vele, hátha kiderül, hogy mi lehet a titkos szorongás oka.
65. 4ab67f870d (válaszként erre: 64. - Mamás)
2011. szept. 13. 13:56
Senki nem iszik alkoholt csak úgy. A háttérben mindig megbújik valami, amiről a környezet nem tud. Szorongás, stressz, unalom, vannak buliivók, de szerintem ő nem az a kategória. Elsőként nem irgumburgumolni kellene, hanem megkérdezni tőle (jobb lenne a férj), hogy miért iszik. Nem számonkérőn, csak úgy, egyszer beszélgetés közben, hogy miért szereted az alkoholt? Jobban érzed magad tőle? Az okra kellene rájönni, azt megszüntetni, utána maga a probléma is megszűnne.
64. mamás
2011. szept. 13. 13:10
Sajnos barátnőmnél is tapasztalom az egyre nagyobb mértékű alkoholfogyasztást. Szeretnék neki segíteni valamilyen formában, de nem tudom hogyan. Még dolgozik, de attól félek ha nyugdijas lesz a jövő évtől, akkor lesz csak igazán gond. Párja is észrevette már pár alkalommal rajta az ital hatását, rövid ideig volt is némi hatása a köztük lezajlott beszélgetésnek, de sajnos csak rövid ideig. Próbáltam példát felhozni neki, hogy mire is vehet a sok ital, de süket fülekre találok.Családjának-akikkel ugyan rendszeresen tartja a kapcsolatot, de elég ritkán találkoznak -sem igazán merem a dolgot megemlíteni, mert ez azért elég kényes téma ahhoz, hogy egy kivűlálló erről beszéljen, akármilyen jó viszonyban vagyunk velük is. Eléggé tanácstalan vagyok, de úgy érzem valamit csak kéne tenni. Elolvasom a többi hozzászólást, remélem találok valami jó, és hasznos ötletet, tanácsot, hogy amikor úgy látom,hogy talán még nem késő, tudjak valamilyen formában segíteni az egyébként nagyon ügyes, talpraesett barátnőmnek.
2011. szept. 13. 10:22

Sziasztok!


Az is tény,hogy az alkoholistaságra a hajlam örökölhető.

Tudni kell mértékkel inni és tudni kell belátni,hogy hiába iszik az ember,attól nem lesz jobb.Sajnos valahova menekülnek az emberek a problémák elöl és ilyenkor jó a pia és a drog.Szerintem szembe kellene nézni,nem menekülni,mert magától a probléma úgy sem oldódik meg!Van aki képes rá,van aki képtelen.Ilyen az élet!

2011. szept. 12. 08:17
Ja, és tudom, hogy nem lesz jó vége, de egyelőre nincs jobb. Keresgélek.
61. 4ab67f870d (válaszként erre: 60. - Dolores007)
2011. szept. 12. 08:17
Igen, stimmelnek a tünetek... :-( Engem a tévé a bugyuta dolgaival megőrjít. Nem tudok nem figyelni, így az alvás elképzelhetetlen. Pont ez a lényeg, ez az akaratlan, mindenre figyelés. A munka- vagy sportterápia nem lenne rossz, ha nem lennék olyan szinten rokkant, hogy sem sportolni, sem fizikai munkát nem végezhetek. A séta meg nem igazán fáraszt le :-S A helyzet tiszta stressz, mert nagyon kevés a rokkantsági, még 86%-ra is, pedig ennyihez azért már tényleg problémásnak kell lenni. Az állandó feszültség a számlák miatt, meg azért nehéz elfogadni, hogy nekem, aki 10 éve még lebringáztam egy nap 140 km-t passzióból, most semmire nincs lehetőségem. Úszni jó, szeretek is, de itt is a pénz lép be, olyan horribilisek a bérletek, belépők, hogy esély sincs. Sajnos szinte minden a pénzről szól :-(
60. Dolores007 (válaszként erre: 59. - 4ab67f870d)
2011. szept. 11. 15:27

Én is álmodok. Nagyon jó kis történeteket. Reggel mindig átgondolom, így emléxem rá.

Nekem is iszonyúan pörög az agyam elalvás előtt, így képtelen vagyok arra, hogy feküdjek a csendben és sötétben. Mindig beállítom a TV-t, és azon alszom el. Megőrülök attól, ha nem szól a TV. Egész éjjel fennlennék, ha nem menne.

Lehet, hogy valami jó kis munkaterápia kellene neked a gyógyik helyett. Stresszmentes, színtiszta fizikai meló, ahol jól kifáradsz. Ahol nem kell agyalni. Vagy sport. Pár km úszás délután. Gondolod, hogy jó vége lesz, ha iszol az altatóra?

1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook