Hogy kezeljem a féltékenységem okozta zűröket? (beszélgetős fórum)
Ez nem feltétlenül igaz. Vannak olyan értékrendek, amik ha egy ember sajátjai, nem fognak változni évtizedek múlva sem.
Ilyen értékrend például a bizalom, amit attól az embertől nem kaptam meg. Ráadásul életformája volt a gyanakvás, hiszen magából indult ki: lopott, csalt, hazudott, tehát másokról is ezeket feltételezte.
Már kiléptem 15 évvel ezelőtt, de a történet igen mély nyomokat hagyott bennem.
A példákkal azoknak szeretnék segíteni, akiknek a kapcsolata még menthető. Az enyém nem volt az. Egy évnyi gyötrődés után bekattant: lehet, hogy magából indul ki? Se perc alatt lebuktattam. Egy darabig pofátlanul tagadott, utána jöttek a fogadkozások, ígérgetések, de hajthatatlan voltam.
Egyébként a vásárlással kapcsolatban: ellenőrizte a blokkon lévő időpontot. A legnagyobb balhé akkor volt, amikor pont egy órával később értem haza. Csak éppen azt hagyta ki a számításból a drága, hogy a nyári időszámítással kapcsolatban a pénztárgépek kimaradtak az átállításból... Mikor felhívtam erre a figyelmét, nem hogy megkönnyebbült volna, még ő érezte magát rosszul: megint nem sikerült "csaláson" kapnia. :(
Ellenőrizte a km órát is a kocsin. 10 km-re dolgoztam. Ha az óra nem 20 km-t mutatott, hanem 23-at, mert mondjuk egy baleset miatt kerülnöm kellett, akkor persze valakivel találkoztam.
... hehe, akkor nagy valószínűséggel nem életed legjobb pasija volt. :)
Ilyenért bánkódni is kár. Ezeket a dolgokat nem neked kellett volna kezelni, hanem saját magának... vagy kezeltetni. :)
Tényleg, milyen igazad van! Akkor kérdezek, bár a szituáció hála az égnek, régen nem aktuális, de valamikor nagyon is az volt.
Hogyan kell jól kezelni azt a helyzetet, amikor a párom rendszeresen számon kéri rajtam mondjuk azt az időt, ami a munkából való eltávozásom és a hazaérkezésem között eltelik. Pl. ez az idő fél óra kocsival. De ha vásárolok is, akkor már minimum 1 óra. Ha elhúzódik, s mondjuk másfél óra múlva érek haza, akkor már biztosan félrementem.
Mihez nem értesz? A topicindításhoz? Mert én meg a féltékenység kezeléséhez. :(
Életem legjobb pasiját rúgtam ki, mert nem voltam képes kezelni, az indokolatlan, ám annál brutálisabb (nem vert!) féltékenységét.
Szerintem jó lenne, ha indítanál erről erről egy topicot. Mert a féltékenységgel kapcsolatban eddig csak azok írtak, akik szenvedtek tőle. :(
Olyanra nem emlékszem aki - ráadásul ilyen hosszú ideig - sikeresen tudta is volna kezelni.
Elhiszem.
Lehet, hogy tanítani kellene, ahogy te kezelted a féltékenységet?
Mindenféleképpen szent vagy. :)
Képes voltál kivárni türelemmel, megértéssel, hogy a féltékenység ne mérgezze az életetek.
Szerintem nagyítóval kell keresni az olyan eseteket, amikor a másik fél végre belátja: nincs oka féltékenykedni. :(
Részvétem.
Te egy szent vagy! Ennyi időt lehúzni féltékeny feleség mellett, nem kis teljesítmény.
Tényleg komolyan gondoltam!
Még a legjobb kapcsolatot is tönkre tudja tenni a féltékenység, pláne ha nincs is alapja.