Belső feszültség, félelem... (beszélgetős fórum)
Szédülés is jelentkezhet amikor az ember fél, vagy kissé bepánikol?
Citromfű teát mondta az orvos, hogy az nagyon jó. Holnap ki is próbálom. A magnézium is jó lesz? Vagy az mire jó ebben az esetben? Köszönöm.
Igen, én szinte biztos vagyok abban, hogyha találnék állást, akkor semmi bajom nem lenne. :o(
A doki egyébként holnap elküldött laborvizsgálatra. Szinte mindent néznek. Cukor, vas, vizelet...! Tehát vérvétel. Aztán ha meglesz az eredmény, megyek majd EKG-ra is. Szerinte is kisebb fokú pánikbetegség, de frontinom az van (0,5) amit ritkán szedek. Próbálom magamat nyugtatni stb. Remélem teljesen tünetmentes leszek hamarosan, és mindenkinek aki ilyen helyzetben van, vagy még rosszabban is, gyógyulást kívánok. Még írjatok azért! Én is írok! Köszönöm a biztató szavakat mindenkinek!
Hasonló dolgokat éreztem én is akkor, amikor már 3. éve voltam otthon a fiammal. Én mindig megpróbálam (majdnem mindig sikerült is)leküzdeni a rámtörő rossz érzéseket.
A leghatásosabb az volt rá, amikor visszamentem dolgozni. Onnantól fogva eszembe se jutott pánikolni.
Szedjél magnéziumot, és naponta 2 csésze citromfű teát igyál.Ne tv-t nézz, hanem hallgass zenét takarítás közben, olyan félét, ami gyors ritmusú.
Ha az időd engedi, ülj le a gép elé és a YouTube-n keress olyan vidám jeleneteket, amin könnyesre neveted magad (pl.IHM, Stand up comedy).
A nevetés a lélek belgyógyásza és sebésze!
esetleg a pajzsmirigyedet meg lehetne nézetni dokival, az alulműködésről olvastam hogy az is okozthat ilyen tüneteket, viszont a monotonitásban is lehet valami, mert ha zajlik az élet, van program,keveset vagy egyedül vagy a gyerekkel, akkor az ember kevesebbet gondolkodik negatív dolgokon,
Az, hogy monoton életet élsz feltételezem nem kívánságműsor nálad sem, ahogy az én esetemben sem az . Hasonlókon mentem át, szedtem nyugtatókat, antidepresszánsokat (a dokit nem kifejezetten javaslom), nem voltak megoldások. Évekig nem tudtam mit kezdeni magammal, a barátok és a véletlenek segítettek. Most meditációkkal, relaxálással és a gondolataim ellenőrzésével(ami több kevesebb sikerrel megy), megszűntek a problémák. Elég időigényes, de hatásosabb mint a szerek voltak.
en sem tudtam sokaig maskep aludni.Azttan bekerultem vagy 3 honapra a korhazba es mar muszaly volt megtanulni.
A hirtelen jött halálfélelem érzetet egy másik dolog is kiválthatja, amit esetleg ellenőrizni is tudtok: a levegő megemelkedett szén-dioxid tartalma. Ez egy eléggé triviális dolog mégis hajlamosak vagyunk elmenni mellette, pedig elég hozzá egy minimális, de állandó gázszivárgás valahol a házban/lakásban, ami kis mértékben, de megemeli a levegő szén-dioxid koncentrációját. Ugye a szén-dioxid nagy mennyiségben fulladást okoz, amit az agy felismer (vagyis érzékeli, hogy kevesebb oxigén jut a szervezetbe, de ahhoz még elegendő, hogy működni tudjon), ezért generálja a halálfélelem érzetet. Társuló tünetek a bágyadtság, valamint az, hogy friss levegőn gyorsan tünetmentessé válik az ember.
Javaslom, ha csak a kisfiaddal vagy együtt otthon figyeld őt is, illetve próbáld ki, hogy egy teljesen átszellőztetett lakásban hogyan érzed magad. Ha javul az állapotod, akkor lehet, hogy ennyi volt az összes problémád.
Jobbulást kívánok! :)
Nem lehet bűntudatod valami miatt,sokan nem szeretik a csendet,mert hallják a gondolataikat,s attól megijednek???
Lehet pánikbetegség is???
Vagy tényleg a "monotonitás"???
Vagy csak a nő alappból félős,s akkor nyugszik meg ha ott a párja (én sokáig csak akkor tudtam elaludni ha ott feküdt mellettem a párom is)
de a legtutibbat remélem a doki mondja majd meg!Puszi,s majd írj mi volt a dokinál!!!
Csaba doki pszihologus es a hoxan van.Mondasa szerint , nem szorakozni, ha nem segiteni jot.Jo fej.Es bar en nem ertek egyet 100% a tanacsaival , de nagyon sokszor tet jol mar azzal is hogy meghallgatot es segitet gondolkozni olyan dollgokrol amik maskep nem jutot volna eszembe.
Egyebkent ilyen problemam mar kicsi koromtol.A rosz az egeszbe , hogy magam ideztem elo evekig." mi van ha..."
Most megyek a dokihoz, de azért kérlek írjatok. :o) Szép napot.
Hát igen én is pánik betegségre gondoltam, aztán van egy kedves ismerősünk, ő holland és több mint 30 éve pszichológus és pszichológiai egyetemi tanár. Voltak fent nálunk kb. 2 hete és azt mondta, hogy ez nem pánikbetegség...hanem ez azért van nálam, mert "monoton" az életem ha lehet így fogalmazni mivel nem is dolgozom. Reggel viszem kisfiamat oviba, aztán megyek boltba postára ahova kell, hazajövök, picit tévézek, főzök mosok takarítok. Hétvégén meg megyünk általában csavarogni férjemmel és kisfiammal. Hétvégén nincs is semmi bajom...csak egyedül és a gyerekkel mert hogy ha történne valami...azt mondta a holland doki, hogy tele van a fejem negatív gondolatokkal...ezt kellene kontrollálni, de hogyan? :o( Este tudok aludni, bár nem tudom, hogyha egyedül kellene akkor is tudnék-e? :o( Vagy csak azért tudok, mert biztonság érzetem van, hogy ott van a férjem. Mivel nem járok dolgozni, ettől is kialakulhatott lehet, vagy attól is állítólag, hogy amikor kisfiam bárányhimlős lett, 3 hátig nem mentünk vele sehova mert nem lehetett a meleg miatt. De én elvoltam vele itthon, és akkor nem is voltak meg egyáltalán a tünetek. Utána rá nem tudom de kis időre rá jött elő először ez a furcsa érzés. És kissé gyengének is érzem magam. Amikor elmentem a háziorvosomhoz (helyetteshez) felírta nekem a frontint, 0.5-et. De nem küldött sehová. De a körzeti orvosom sem küldött sehova...! Most kíváncsi leszek mit fog mondani. Lassan indulok is.
Nagyon megertlek,en is mar tobb mint egy eve igy elek...Csak nekem meg az allando gyomorideg is megvan.Itt ahol en elek,meg nem nagyon veszik komolyan az ilyen tuneteket,azt mondtak szedjek vitamint es elmulik...
Ez pánik-betegség lesz. A háziorvos majd útbaigazít...
Kb. már majdnem 1 hónapja egy olyan "tünet" kezdődött el nálam, hogy kicsit megszédültem és rám jött egy nem tudom mitől való félelem érzet, kicsi szorongás. Már már mondhatni halálfélelem. Ez olyankor van amikor egyedül vagyok itthon, vagy ha a 4 éves kisfiammal, mert ha itt van velem akkor mindig attól rettegek, hogy mi lesz vele ha elájulok vagy valami történik velem? Mi lesz vele, megijed stb...! És ettől még rosszabbul vagyok. Olyan is elő szokott jönni amikor nyugodt vagyok, hogy gyorsabban ver a szívem és a torkomban is érzem. De ezt akkor is ha nem csak egyedül vagy a gyerkőcömmel vagyok. Szerintetek mitől alakulhatott ki ez nálam, mi lehet az oka, és mitől, hogyan fog elmúlni? Mindig "félek" a hétköznapoktól, mert olyankor egyedül vagyok általában itthon. a Múlt héten szinte egész nap itthon sem voltam és jobb volt. Egyébként nem tudom miért de tele van a fejem sok értelmetlen negatív érzésekkel! És ezt valahogy kontrollálni kellene. Néha be szoktam venni egy frontint, de az érzéseimet amikre gondolok (bármilywn buta negatív gondolat) attól rosszul vagyok kissé. :o( Segítsetek valami tanácsot adni, vagy akinek esetleg volt/van ilyen? Ma elmegyek délelőtt a háziorvoshoz is. Vérnyomás ingadozástól is lehetnek esetleg? Bocsi, kicsit hosszúra sikeredett a történetem, de így jobban lehet talán érteni. Köszi előre is mindenkinek!!!
További ajánlott fórumok: