Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Egyetemen epilepsziásként fórum

Egyetemen epilepsziásként (beszélgetős fórum)


1 2 3
73. a78c2ff918 (válaszként erre: 3. - 44bec28c36)
2013. jún. 27. 16:58

"Ha nagyon fáradt vagyok, pislogok a szemeimmel (fennakasztom őket, mi pislogásnak hívjuk)"


:)Most azon mosolygok,hogy én ugyan nem vagyok beteg,de kb.1 teljes órája próbálok életet verni a szemeimbe ezzel a módszerrel.Szóval én nem kötném ezt a viselkedést ehhez a betegséghez...:)

(egyszerűen nem akarom dörzsölni a szemeim,mert nem tesz jót nekik,ez viszont egy jó módi a masszírozásukra kéz nélkül...:)Nem csinálok belőle ügyet,kit érdekel,ha látszik rajtam,hogy fáradt vagyok.:) )

72. Meda (válaszként erre: 74. - MaraLem)
2011. szept. 2. 20:36

Mivel hallasz és gondolom? nincsenek betegségeid (nem írtad), normál munkahelyeken nemigen van esélyed.

Lásd "Tudásbázis - Szeretném tudni, hogy melyek azok a szakmák, amiket epilepsziások tanulhatnak?"


[link]

71. Meda (válaszként erre: 70. - HnéViktória)
2011. szept. 2. 20:29

A 40% maradjon, mert az a minimum, drukkolok Érte.

Nagyon sok türelmed van Édesanyádhoz, csodálom. De szegény félig nem tehet róla. Félig, nem véletlenül írtam. Milyen gyógyszereket szed?

Van-e egyáltalán, ami jókedvre deríti Őt? Netezik és hol??

Az emailt és a kérdéseimre a válaszokat inkább priviben várom.

70. HnéViktória (válaszként erre: 68. - Meda)
2011. szept. 1. 21:01

Igen van bizalom,annak ellenére,hogy sosem volt anyám,inkább mintha én lennék neki...de megpróbáltam megbocsájtani neki a múltat.Mindent elmond,kivétel nélkül a félelmeit és az örömeit is.

Mivel jelenleg pszihiátrián kezelik,és elég mély depresszióba van,jelenleg a beszélgetés nem megoldott,de ha jobban lesz megadom az email cimét ha az megfelelő ?!

Mindenkivel rossz a viszonya,képtelen alkalmazkodni,aki már egy cseppet is zavarja azzal agressziv,durva,nagyon énközpontú.Egyedül tőlem viseli a kritikát,és velem nem durvul,de pl az öcsikémmel akit én nevelek már igen.Nagyon nehéz vele kijönni,együttélni nem is lehetne vele.Amikor nálunk van a gyerekek majd megőrülnek miatta.

Nem igazán van ami leköti,mivel az év nagyrészében fekszik a depresszió miatt,szeret dvd-ni és olvasni,és ha jól van netezni.De az a ritka...

69. Meda (válaszként erre: 76. - HnéViktória)
2011. szept. 1. 20:49
Szívesen elbeszélgetnék Vele, ha lenne rá mód.
68. Meda (válaszként erre: 76. - HnéViktória)
2011. szept. 1. 20:47

Akkor tehát van bizalom köztetek? Nem fél megmondani ha bánt valami?


Én is hasonló cipőben járok, mint Anyukád, csak épp papírral dolgozom, még nem rendeltek be felülvizsgálatra. Annyi idős vagyok, mint Ő :))

Fegyelmezetten élek, ritkán csap át valamibe, de átcsap, ha rámjön valami.


Van-e kedvenc foglalatossága? Milyen a viszonya a kollégáival?

67. 2c43435d94 (válaszként erre: 66. - HnéViktória)
2011. aug. 29. 21:34
hát igen, ha valaki nem akarja, akkor bmit megtehetsz, akkor sem fog változni semmi. egyébként nem azt mondtam, hogy bkit is elítélsz, hanem hogy felelőtlenségnek ítéled meg a dolgot. ami a szíved joga, a Te véleményed. másrészt, az volt az érzésem, hogy túlságosan Anyukád esetén keresztül látod a dolgokat. nyilván Ő az életmódjának köszönhetően is van ilyen állapotban.
66. HnéViktória (válaszként erre: 65. - 2c43435d94)
2011. aug. 29. 21:03
Azt hiszem te engem nagyon félreértettél.Én téged egyáltalán nem itéllek el hiszen a te életed a te döntésed.Sőt nagyon szép dolog amit képviselsz,ritka ember aki ilyen szeretettel beszél a gyerekekről.És neked is jogod van hozzá,hogy azt csináld amit szeretnél.Én csak a véleményemet mondtam el.Ha te tényleg úgy érzed,hogy tudod mikor jön a roham,és tudsz cselekedni,hogy a gyerekek ne vegyenek észre az egészből semmit,akkor tulajdonképpen biztonságban vannak ,és nem utolsó sorban téged sem von egy szülő sem felellőségre utána.Anyukám nem az epilepszia miatt ilyen-és nem ítélek el egy epilepsziást sem.A nagybátyám is az imádom,a családban van még egy epis kislány őt is nagyon szeretem.Anyukámat elítélem,de nem hat már ki ez az életemre,helyre jöttem,csak azért írtam le mert néha nem elég a családi összetartás béke,ha a beteg maga nem akarja a gyógyulást!Te akarod,neked valószinű sikerülni is fog amihez én szívemből sok sikert kívánok!!!
65. 2c43435d94 (válaszként erre: 63. - 2c43435d94)
2011. aug. 29. 20:45
ne haragudj, de annyit még hagy tegyek hozzá, hogy Te Anyukád betegségét ismered egészséges emberként, Anyukád példája pedig egy igen szélsőséges eset.
64. 2c43435d94 (válaszként erre: 60. - HnéViktória)
2011. aug. 29. 20:38
természetesen, az alkoholizmus más téma. ha vki nem tartja be a korlátokat, az is egy dolog, de ha mértéktelenül teszi, az is más. amíg Benned van a düh, addig csak Magadnak ártasz vele, senki másnak. csak azért merek a témához szólni, mert az én apukám dühöngő alkoholista. elfogadtam, megbocsátottam neki.persze, az én helyzetem más, mint a Tied, mert nekem anyukám ott volt mindig, apukámmal pedig soha nem éltem együtt. de egészen 15-17 éves koromig hatással volt rám és folyton betört az életembe. Anyukád már nem tudsz segíteni, de az ítélkezéssel és rágódással a saját életedet is megkeseríted.
63. 2c43435d94 (válaszként erre: 57. - HnéViktória)
2011. aug. 29. 20:31
már leírtam az érveimet, nem fogom önmagamat ismételgetni. Te ezt ítéled meg felelőtlenségnek, én pedig az autóvezetést.
62. HnéViktória (válaszként erre: 61. - Meda)
2011. aug. 29. 19:46
Erre soha nem találnánk olyan magyarázatot amely elfogadható lenne,a mi gyermekkori lelki sérüléseinkre.Ráadásul az erőm is elfogyott!Oka mindenkinek van...okot mindig lehet találni...de arra nincs magyarázat,hogy eldobom a gyerekeimet,ha néha néha meglátogatom,elötte szeretném megölni magamat.Kb.20 öngyilkossági kisérletét néztem végig 14 éves koromig.Már inkább arra koncentrálok,hogy a saját gyermekeimet,és az öcséimet becsülettel felneveljem,ámbár a nagy már kirepült.Anyukám olyannyira beteg,hogy ha már nem ő van a középpontban elég is hogy öngyilkos legyen.Rajta én már nem tudok segíteni...
61. Meda (válaszként erre: 60. - HnéViktória)
2011. aug. 29. 19:38
Oka van, amit csinál :( Keressétek meg, mi az, mert csak Ti ismeritek igazán?
60. HnéViktória (válaszként erre: 59. - Meda)
2011. aug. 29. 19:35
Igen a lelkével van baj.Engem iszonyúan megviselt,minden rohama.Volt hogy egymás után 4-5 is jött,persze részeg állapotban.És én ezért elítélem.Más ember mindent megtesz az egészsége gyógyulása tünetmentessége,miatt,ő meg...
59. Meda (válaszként erre: 56. - HnéViktória)
2011. aug. 29. 19:30

Akkor a lelkével van baj :( nem a betegségével.

:(((((

Sajnálom Őt, sok ilyen embert ismerek :(

Bár soha nem iszom, fegyelmezetten élek, mégsem ítélem el Őket. Miért is ítélkeznék, amihez semmi jogom?

58. Meda (válaszként erre: 55. - 2c43435d94)
2011. aug. 29. 19:28
Magam epis vagyok :(
57. HnéViktória (válaszként erre: 55. - 2c43435d94)
2011. aug. 29. 19:28

Leírtad :Amig mást nem sodor veszélybe vele...de ha valaki olyan szakmát választ ahol gyermekekkel foglalkozik az már magába veszélyt rejt,nem hiába vannak a szakmai előírások.

Persze,ha valaki megiszik néhány pohár sőrt ahhoz aztán tényleg senkinek semmi köze,egészségére!

56. HnéViktória (válaszként erre: 49. - Meda)
2011. aug. 29. 19:20
Na azt hiszem én erről nem szeretnék vitát nyitni.Az én anyukám 25 éve alkoholista.Ehhez társult kb.50 öngyilkossági kisérlet,egy kis depresszió.Biztos hátteret békés összetartó családi kőrt elsősorban egy édesanyának kell megteremteni a gyermekeinek,csak úgy várhatja viszont.Ellenben az én anyukám nekünk nem adott semmit,még szülői szeretetet sem nagypapám nevelt majd halála után örökségül megkaptam két testvéremet.Viszont én már csak a szakmámból adódoan megpróbáltam neki segíteni megbocsájtani,megadni azt a bizonyos családi háttért,de ő nem élt vele jobban mondva mindig visszaéélt vele.Általában addig ivott,éjjel nappal,még a mentő el nem vitte a rohamok végett.Jelenleg is pszihiátrián kezelik ámbár 2éve nem iszik.És mindent a betegségére fog!!!!!
55. 2c43435d94 (válaszként erre: 52. - Meda)
2011. aug. 29. 18:30
persze, mérlegelni kell, de nem hiszem, hogy olyan embereknek, akik nem ismerik személyes tapasztalatok alapján ezt a betegséget, tehát ők maguk nem betegek, vagy nem voltak azok, nem hiszem hogy joguk van erről véleményt mondani. akár a tanulmányi, vagy munkavállalásbeli döntéseiről, akár arról, hogy milyen korlátok között éli az életét, vagy ha épp nem tartja be a betegségére vonatkozó korlátokat(amíg mást nem sodor veszélybe vele). engem már azért is megszóltak, nem egyszer, hogy megittam 1 pohár sört, vagy vmit. holott a keresztnevem és azon kívül, hogy epis vagyok, nem tudtak rólam semmit. szerintem ehhez végképp nincs joguk, abszolút nem tartozik rájuk.
54. Meda (válaszként erre: 51. - 2c43435d94)
2011. aug. 29. 16:46
Részben igaz...
53. Meda (válaszként erre: 50. - 2c43435d94)
2011. aug. 29. 16:44
Így van.
52. Meda (válaszként erre: 47. - 2c43435d94)
2011. aug. 29. 16:42

Igen, valóban nehéz elviselni a korlátokat, de nem kivitelezhetetlen kijutni az ördögi körből. Sok sikert kívánok ehhez és drukkolok.

Ám a szakma vagy foglalkozás megválasztásánál már figyelembe kell venni azt is: milyen jellegű a betegség, mert széles a paletta, sokféle epi van már. Továbbá: milyen körülményekkel jár a tanulás vagy a munka?

Ezeket mind alaposan mérlegelni kell.

51. 2c43435d94 (válaszként erre: 49. - Meda)
2011. aug. 29. 16:41
én a nem megfelelő életmódot úgy értelmeztem, hogy bár lenne rá lehetősége, mégsem használja ki az időt az alvásra, pihenésre, esetleg fogyaszt alkoholt, nagyobb mértékben is, vagy nem szedi a gyógyszereket rendszeresen, nem tartja be az orvos javaslatait (pl szélsőségesebb esetekben szükséges diétát)
50. 2c43435d94 (válaszként erre: 48. - Meda)
2011. aug. 29. 16:38
ne gondolod, hogy az, hogy a jogosítványt nem engedélyezik, az jogos? senki nem tudhatja még Te sem, hogy mikor leszel rosszul, és okozol balesetet. még ha nincs is nagyrohamod, elég egy kézrándulás, vagy egy szemrángás ("pislogás"), és kész a baj.
49. Meda (válaszként erre: 46. - HnéViktória)
2011. aug. 29. 16:32

A tünetmentesség ugyan elsősorban Önmagunktól, de leginkább a körülményektől is függ minden. Nem lehet ráfogni, hogy Ő tehet róla....mindenről. Ilyen nicsen.

Ha önmagunkért tettünk valamit, akkor is, még mindig kevés.

Nem mindenki "keljfeljancsi" lelkileg. Jó doktor is kevés, ehhez békés, összetartó családi körre is van, biztos hátteret adva az epilepsziával élő családtagnak, tehát nem ellenük, sok cseszegetéssel, veszekedéssel tarkítva. Még otthon is emberszámba kell venni, legyen döntési joguk, szóláshoz jutási lehetősége is. Akkor felbátorodva már maguk is tudnak segíteni - egészséges Családtagjainak.

48. Meda (válaszként erre: 44. - 44bec28c36)
2011. aug. 29. 16:15

Elnézést kérek Tőletek!


Bocsi, de a cukorbettegeket vagy más betegségben szenvedőket jobban sajnálják, pedig a kb. 60-150 ezres epis tömeget NAGYON elnyomják, titkolózásra kényszerítve a betegség miatt. Pénz, paripa, családi béke??? Ugyan.

A társadalom számkivetettjei vagyunk, aljamunkát sem adnak Nekünk, MERT EGYSZERŰEN NAGYON IRTÓZNAK Tőlünk.

Jobban mint a leprásoktól vagy fertőző betegektől :(((

Fogalmatok sincsen arról, hogy milyen és mekkora mértékű diszkriminációban "részesülünk", hogy ennyire negligálva vagyunk. Egy hasonlattal élve: az autósok szinte az árokba löknének, borítanának Minket, a gyalogosokat.

Már jogsi sem minden episnek lehet.

Ebből ki kell törni, Magam is teszek ezért, hogy ne csak degenerált, mentális, pszichiátriai eseteknek bélyegezzenek meg Minket!!!!

Elmegyógyászat régen és magyarosan = ma pszichiátria...divatosan.


Ideggyógyászat régen és magyarosan = ma neurológia


Azért a kettő nem ugyanaz! De tudatlanságból vagy szándékosan, de összekeverik:(( Mint a szezont a fazonnal.

Sajnos ebben a kérdésben az orvosok, egészségügyi dolgozók véleményei sem egységesek.

Vannak, akik még a saját betegüktől vagy magától a betegségtől is FÉLNEK. Hallottam extrém esetekről is, arról, hogy ők maguk is megijedtek a GM (nagyroham) látványától!

Nem is beszélve a "művelt lángelmékről" akik nemhogy segítenének, hanem el is taposnak vagy kioktatnak azzal a felkiáltással: "Szedd össze magad!" ez a mondat tőlük nagyon szánalmas elzárkózásról mutatnak - önmagukról szegénységi bizonyítványt állítva.

No és itt vannak a járadékosok, rokkantak ügye is, ugye. Kiszelektálnak, mint a szemeteket, hogy a semmiből, durvábban a levegőből próbáljunk meg MEGÉLNI!

Ezért kell harcolni, megmutatni Nekünk, episeknek, hogy korlátaink mellett ugyanolyan EMBEREK vagyunk, tudunk teljes életet élni - a saját felelőssegünkre. Mint nevetni-szeretni, szórakozni, társas összejöveteleken részt venni, otthoni munkákat is végezni - HA HAGYJÁK még családi körben is. Inkább az egészségeseknek lenne szükség pszichológusokra, mint az episeknek, mert nem tudnak mit kezdeni velünk. Ennek következtében vagy megrekedünk a fejlődésben vagy kiharcoljuk magunknak a fejlődéshez való jogot is. Ritka, akinek még munkahelye is van, a szelektálás miatt. Már az életünkért is harc és harc is kell, a létfenntartásunkért is. Életszínvonal? Nevetséges.

Bocsánat, ez kikívánkozott belőlem.

47. 2c43435d94 (válaszként erre: 46. - HnéViktória)
2011. aug. 29. 13:06
szia. hát, az hogy Anyukád nem megfelelő életvitelt folytat...persze nem a legfelelősségteljesebb dolog a világon, de lehet, hogy nehezen viseli a korlátokat, amik ennek a betegségnek a velejárói. én a magam részéről egyedül az autóvezetéssel nem próbálkoztam meg, pedig a legutóbbi pasim próbált rábeszélni, hogy megtanít, ott fog mellettem ülni és nem lesz baj, etc...így is 7 év alatt kb 3 vagy max 4 nagyrohamom volt összvissz. nem ismerlek Téged vagy Anyukádat, gondolom, hogy aggódsz Érte és félted, de ez az Ő döntése, az Ő élete.
46. HnéViktória (válaszként erre: 43. - 2c43435d94)
2011. aug. 28. 21:11

Szia!Egyáltalán nem bántasz meg vele,és tudom,hogy mi egészségesek nem érthetjük igazán ezt.Remélem te sem haragszol,de én ennek ellenére,akkor is ugy érzem túl nagy bátorság ekkora felelősséget a nyakadba venni,mert ha egyszer ne adj isten mégis történik valami,akkor annak nagyon komoly következményei lehetnek.Azonban kívánom,hogy minden rendben legyen,és a roham mindig messzire elkerüljön.


Anyukám kislánykorától epilepsziás,és a testvére is.Nagyrohamokkal járó rosszuléteik vannak.Anyukám más kategória mert ő tehet is róla,hogy nem tünetmentes,mert nem épp olyan életvitelt él amilyet kellene.

45. 2c43435d94 (válaszként erre: 44. - 44bec28c36)
2011. aug. 28. 19:48
engem inkább a gyógyszerek tettek aluszákonnyá, amikor még szedtem őket. egyébként elég pörgős természet vagyok, és eléggé bosszantott, hogy a gyógyszerek miatt ennyi időt "elvesz" az alvás, meg a fáradékonyság. testnevelés órák alól sem a rohamok miatt voltam felmentve, hanem mert képtelen voltam teljesíteni, leblokkoltam, mivel semmi önbizalmam nem volt. ez is inkább fejben dől el nálam. egyébként rendszeresen járok terembe edzeni, túrázni, és lovagoltam is.
44. 44bec28c36 (válaszként erre: 43. - 2c43435d94)
2011. aug. 28. 19:16
Nos, én ilyen részletekbe menően nem tudok nyilatkozni, mert mint már mondtam, nekem nincs semmi gondom. Nem tudom, hogy milyen az, amikor jön egy roham, azt meg pláne nem, hogy meg lehet előzni, mert szerencsére nekem ilyenben nem nagyon volt részem. Én inkább úgy jellemezném magamat, hogy van egy betegségem, ami nem mutat tünetet a gyógyszereknek köszönhetően. Talán mint az Erős Antónia a TV-ben, aki súlyos cukorbeteg, de kezelni tudja ezt. Az viszont nálam is igaz, ahogy egy korábbi hozzászóló írta, hogy több pihenésre és alvásra (inkább úgy mondom, hogy igyekszem nem nagyon kialvatlan lenni) van szükség.
1 2 3

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook