Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Pánikbetegség

Kategória: Összes cikk » Szex & Psziché » Psziché


A pánikbetegség egyik legismertebb hazai szakértője, Gábor S. Pál szerint hazánkban mintegy háromszázötvenezer embert, és közvetve persze családtagjait érinti a bonyolult kór, amelynek hátterében molekuláris biológiai folyamatok húzódnak meg. Gábor S. Pál írta le először a pánikbetegség ideggyógyászati és hasi formáját. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság és a New York-i Akadémia tagja szerint gyógyítható a pánikbetegség, amelyben több neves - hazai és külföldi - művész, közéleti személyiség is szenved.

Goethe és Holyfield is pánikbeteg volt

A pánikbetegség egyik legismertebb hazai szakértője, Gábor S. Pál szerint hazánkban mintegy háromszázötvenezer embert, és közvetve persze családtagjait érinti a bonyolult kór, amelynek hátterében molekuláris biológiai folyamatok húzódnak meg. Gábor S. Pál írta le először a pánikbetegség ideggyógyászati és hasi formáját. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság és a New York-i Akadémia tagja szerint gyógyítható a pánikbetegség, amelyben több neves - hazai és külföldi - művész, közéleti személyiség is szenved.

- Ön nem "csupán" pszichiáter, hanem zeneszerző is. Úgy tudom, hogy musicalt ír a pánikbetegekről. Elkészült már?

- Folyamatban van.

- Mi lesz a címe?

- A munkacíme - kicsit elcsépelt - az, hogy Csak semmi pánik!

- Magyarországon egyre több a pánikbeteg. Több százezer emberről hallani.

- A női lakosság hét, a férfiaknak pedig a két százaléka van érintve. Ez mintegy háromszázötvenezer ember. Ők pőre pánikbetegségben szenvednek. Ez a betegség szorosan összefügghet a depresszióval. Gyakori, hogy az ötven-hatvan éveseknél a kettő együtt van. Ezt nem mindig ismerik fel, gyakran magas vérnyomás és mellkasi fájdalom jelentkezik náluk. Az alapvető, klasszikus pánikroham, amire az előbb említett háromszázötvenezres szám vonatkozik, a húszas években kezdődik.

- Ez hogyan nyilvánul meg?

- A beteg többnyire éjszaka rosszul lesz, nem kap levegőt, magas a pulzusa.

- Már ilyen korai életszakaszban jelentkezik a pánik?

- Nem hogy már, hanem ez típusosan az az életkor, amikor először jelentkezik a betegség. Amerikai adatok szerint az ottani egyetemi hallgatók negyven százalékának van pánikrohama.

- Mi idézi elő?

- A krónikusan kevés alvás, a vizsgaszituáció. Ebből a pánikrohamból tíz százalékban lesz pánikbetegség. Ezt a helyzetet meg tudja oldani egyrészt a spontán rendeződés, másrészt az életrend megváltoztatása. Gyógyszer talán ilyenkor még nem is szükséges. Hiszen pánikrohama nagyon sok embernek van.

- A sok alvás és a mozgás lehet a természetes gyógymód?

- A nyugodt élet a legjobb gyógymód. Az emberben általában működik egy elhárító rendszer, amely a pánikbetegeknél nincs meg. Érdekes, hogy a pánikbetegség az alvásmegvonással fokozódik, míg a depresszió ugyanettől gyógyul. Van olyan depresszió, amely két éjszakai felébresztéssel, gyógyszer nélkül gyógyítható. Vagy a felébresztés kiegészítheti a gyógyszert.

- A pánikbetegséget nehezebb gyógyítani, mint a depressziót?

- Egyáltalán nem. A pánikroham teljesen olyan, mintha szívrohamunk lenne, de az EKG semmit sem mutat ki: "minden negatív".

- Milyen jelei vannak a pánikrohamnak?

- Tizenhárom tünet van, amelyből ha négy tíz percen belül kialakul, akkor pánikrohamról beszélhetünk.

- Mondjon néhányat.

- Légszomj, reszketés, remegés, verejtékezés, mellkasi nyomás halálfélelem, mintha nem velem történnének a dolgok, mintha kívülről szemlélném magamat. Goethének olyan pánikrohama volt, hogy ült a lovon és sajátmagát látta szembelovagolni.

- De ez még nem skizofrénia.

- Nem. Van olyan, hogy valaki azt érzi, mintha sajátmagát a sarokból nézné, mint kisegér. Ez nem skizofrénia. További tünetek: hangyamászás-érzés, borzongás, ájulásérzés.

- És a tömegközlekedés?

- Most jön az agórafóbia. Van, aki annyira fél a pánikrohamtól, hogy fél kimenni az utcára, és igyekszik a szobán belül maradni. Vagy ha mégis kimegy valakinek a kíséretében, akkor nem tud sorban állni, moziban és színházban csak a sor szélén tud ülni. Nem tud metrózni, ha a mozgólépcsőn lefelé kevesen vannak akkor fél. Van, aki attól fél, hogy a metró az alagútban megáll a nyílt pálya közepén és akkor baj van.

- Mozgólépcsőn az a "jó" inkább, ha tömeg van?

- Hát, persze. Ilyenkor nő a biztonságérzet. Van, aki úgy lép rá a mozgólépcsőre, hogy szorosan valaki háta mögé áll, s ez furcsának tűnhet, mert az előtte álló azt hiheti, hogy meg akarják lopni. Félreérthető helyzet, amikor valaki, mondjuk, nem mer átmenni a zebrán, és azt mondja az egy szép nőnek: Engedje meg, hogy magába karoljak.

- Ilyenkor segíteni kell.

- Nyilván. Gyakori, hogy a beteg csak akkor tud közlekedni, ha valamit visz a kezében. Ez lehet egy gally, vagy akár egy esernyő. Volt betegem, aki hét ernyőt használt el, mert mindig elveszítette őket. Van, aki csak kerékpáron tud közlekedni. Az agórafóbia ősi félelem bennünk. Az ember valamikor a fán élt, s amikor lezuhant egy ágat magával rántott. Ez a "bármi legyen a kezemben" érzés. Ez az, amikor a pánikbeteg mindenáron bele akar valamibe vagy valakibe kapaszkodni.

- Már említette, hogy Goethe is pánikbeteg volt, tehát nem igaz, hogy ez az egész valamiféle "modernkori nyavalya" lenne.

- Az agórafóbia egyfajta atavizmus, amikor több tízezer év jön vissza hirtelen. Ezért szinte hihetetlen: a pánikbetegnek "van lába és mégsem tud kilépni az utcára".

- Az orvostudomány mióta jegyzi fel a pánikeseteket?

- Egyszer összegyűjtöttem: 1980-ig huszonhat elnevezése volt a pánikbetegségnek az angolszász és a német irodalomban.

- Mondana néhányat?

- Neurózis, vegetatív neurózis, vegetatív disztónia, neurózis anxióza.

- Semmi köze a pániknak az iparosodáshoz, a nagyvároshoz, a tömegtársadalomhoz.

- Ez a depresszióra igaz. A kettő között, mint mondtam, persze nagyon sok a rokonság. A húszéves életkorban kezdődő pánikbetegségek harminc százalékában a beteg már volt depressziós. A betegek ötven százaléka pedig a pánik során lett depressziós.

- Ha valaki meggyógyul, szinte újjászületik?

- Azt mondják, hogy nem száz, hanem százöt százalékban élnek. Ma már tudjuk, hogy a pánikbetegség hátterében molekuláris biológiai történések húzódnak meg, a szerotonin anyagcserezavaráról van szó. Ez a hangulati, indulati, érzelmi élet átvivő anyaga. Ez vegyi anyag.

- Az alkohol mennyire játszik szerepet a pánikbetegség kialakulásában?

- Az alkoholnak van szerepe ebben. Az alkohol ugye a szorongásosságot lenne hivatott redukálni. Nem ritka, hogy egy erősebb alkoholos periódus után alakult ki a pánik, de nem kizárt, hogy ugyanez történik bizonyos kábítószerek fogyasztása után. A kokainmámorból is lehet úgy kijönni, hogy valaki éppen pánikrohamot kap. A pánikbetegséget először 1980-ban az amerikai Columbia Egyetem professzora, Donald F. Klein jegyezte fel. Nálunk már 1981-ben született tudományos dolgozat, amely a pánikbetegséggel foglalkozott. A szerző Rihmer Zoltán volt. A gyógyítás részben gyógyszerrel, támogató és önerősítő tréninggel történik.

- Milyen híres emberek szenvednek még ebben a betegségben?

- Az amerikai bokszolót, Holyfieldet azért hívta ki Tyson a börtönből, mert azt hallotta, hogy szívbeteg. Tyson látta egyszer, hogy Holyfilednek "szívrohama" van. Mint kiderült, az utóbbi bokszoló két szem Prosacot szedett és nem igaz, hogy egy fekete asszony teakeverékétől gyógyult meg. Az első mérkőzésen az állítólagos szívbeteg, valójában pánikbeteg Holyfield simán kiütéssel győzött Tyson ellen. A visszavágón Tysonnak csak anynyira futotta, hogy két darabot kiharapott ellenfele füléből.

- Hamis az a teória, hogy a pánikbetegség csenevész, rendszertelenül élő emberek betegsége csupán?

- Teljes egészében. Az igaz, hogy inkább az intelligens, érzékeny emberek betegségéről van szó. Bár én már gyógyítottam meg pánikbeteg disznópásztort és sírásót, igaz, hogy van püspök betegem is. A pánikbetegség genetikusan kódolt és nem a társadalmi státustól függ. Felismerése és gyógyítása nagyon fontos, mert olcsóbb, mintha valakit félrekezelnek és nyugtatókkal tömik miközben táppénzre van kiírva. Már javasoltam: tekintsék orvosi műhibának, ha az orvos nem ismeri fel, hogy pánikbeteggel van dolga. A körzeti orvosokat már oktatjuk erre. A pánikbeteg nem tud teljes értékű életet élni.

GÁBOR S. PÁL

1940-ben született Budapesten.

1965-ben végzett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen.

1977 óta pszichiáter, radiológus, neurológus, belgyógyász.

1998 óta az Amerikai Pszichiátriai Társaság és a New York-i Akadémia tagja.


Népszabadság
2002-07-10



A cikket felvitte: Seila, 2006-08-23 15:54 (utoljára módosítva: 2006-08-30 19:16)





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: A betegségem neve: Pica