Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Farsang: a hagyományoktól a jelmezvarrásig

Kategória: Összes cikk » Babák & mamák » Egyéb babás témák


Gondoltam, írok egy cikket arról, hogy mekkora dilemma egy szülőnek, már az óvodában is, hogy értéket közvetítsen, avagy behódoljon az aktuális szuperhősöknek. Ehhez előbb érdemes áttekinteni, mi is a farsang, honnét ered, milyen (népi) hagyományai vannak.

Farsang: a hagyományoktól a jelmezvarrásig A farsang január 6-tól, tehát vízkereszttől húshagyókeddig tart, más megfogalmazás szerint a másnapi hamvazószerdáig, tehát a nagyböjt kezdetéig. Ebből arra következtethetünk, hogy a farsang egy keresztény lazítás a nagy rákészülés előtt. Ez egyrészről így is van, hiszen a magyar népszokások szerint is a nagyböjt előtti időszakban lehet mulatozni, viszont igazán keresztény ünnep nem kötődik hozzá, de mivel a magyar néphagyomány szerint a munkából nem sok időszakban lehetett a mulatozásba menekülni, mint farsangkor és a betakarítások után, így szépen beilleszkedett ide a farsang. A farsang a párválasztás időszaka is volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Aki ilyenkor nem tartott esküvőt, vagy csak most ismerkedett meg, annak a következő lehetőség már csak nagyjából fél évvel később volt. Finoman jelzem, hogy nem mindenkinek volt ennyi ideje, mert sok lány előbb „megesett”, mint illett volna. A magyar néphagyományok, (az esetleges pogány szokások) és a keresztény ünnepek sok helyen átfedésben vannak. Nos tehát, ezeken az időszakokon kívül mindig a munka volt a leglényegesebb, nem holmi mulatozás. A másik „mulatozós” időszak az őszi betakarításokat követően van nagyjából András napig, illetve az Advent kezdetéig. Tehát gyakorlatilag a két nagy ünnepkört megelőző időszak. Dologidőben nincs mulatozás, csak a munka után lehet a „jól megérdemelt pihenés”.

A farsangi szokások a farsang végére, farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Az előkészületek azonban már a farsangvasárnapot megelőző csütörtökön kezdődtek. Eredetileg „zabálócsütörtöknek” vagy „kövércsütörtöknek” nevezték és jó zsíros ételeket főztek. Sokat ettek abban a hitben, hogy így bő lesz a termés, és kövérre híznak a disznók. Ha a böjt kezdetéig nem fogyott el a sok étel, amit erre a csütörtökre főztek, akkor az eltett ételt még az úgynevezett csonkacsütörtökön, hamvazó szerda utáni csütörtökön el lehetett fogyasztani. Ezt a csütörtököt manapság a vállalkozások torkos csütörtökként emlegetik, és számos étteremben kedvezményekkel várják a vendégeket. Innét ered tehát ez a kezdeményezés. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig - kivéve a csonkacsütörtököt - a katolikusok nem ettek húst és zsíros ételeket.

A farsanghoz számtalan rendezvény kapcsolódik, farsangi bálok, jelmezes felvonulások. A jelmezbe bújás több hagyományban is fellelhető. A farsangi szokások másik jellegzetes és ugyancsak változatos csoportját alkották a dramatikus játékok. Az egész magyar nyelvterületre jellemző a dramatikus játékok sokszínűsége. Kedveltek voltak a különféle állatmaszkok, például a medve, ló, kecske, gólya. Vannak olyan tájegységek, ahol jól tetten érhető a pogány termékenységi varázslás: négy-öt fiú rossz ruhába öltözött, az arcukra kakasmaszkot tettek. Úgy ugráltak a lányokra, mint a kakas a tyúkra. Jutalmuk tojás volt, amit kosarakba gyűjtöttek.
Hittek a kimondott szó varázserejében, melyek alapján a farsangi köszöntők, dramatikus játékok is nemcsak a szórakozást, adománygyűjtést szolgálták, hanem az egyén és a közösség életének sikerét igyekeztek befolyásolni mágikus úton. (teremés, időjárás, jószerencse, termékenység, párválasztás)
A farsangi házról-házra járások, hangoskodások a nagyböjti készülődés mellett a tavaszvárást is hordozza. A hangos kerepléssel, kiáltozással, mulatozással a tél kiűzése is a farsangi időszak, a maskarások feladata.


Manapság a néphagyományokat kevésbé ismerő és követő emberek farsangja leredukálódik a farsangi mulatságokra, bálokra.
Szerencse, hogy az óvodákban és az iskolákban még a bemutatás és a hagyományőrzés is cél. Már egészen kicsi gyermekeknek is rendezünk farsangi összejövetelt. Az óvodákban és iskolákban nagy érdeklődés övezi a farsangot a gyermekek részéről, általában szeretnek más bőrébe bújni, a szülők részéről pedig egy kicsit mindig azt érezni, hogy nehéz feladatot ad nekik. Vannak szülők, akik megoldják azzal, hogy bemennek a játékboltba és megveszik a négy-, vagy nyolcezer forintos jelmezt, mondván, nem most kell értéket teremteni.

Tapasztalataim szerint majdnem mindenki úgy veszi a jelmezt készen, ne az ő gyereke legyen megfosztva attól, hogy menő Jedi lovag, vagy hercegnő legyen, eredeti szerkóban. Különben is, van őneki ennél sokkal több és fontosabb dolga is.

A másik tábor azt gondolja, és ezért elég sokat tesz is, hogy az értékteremtésnek minden szinten és minél korábbi életkorban meg kell valósulnia, legyen az egy otthon készült jelmez, a köszönés, vagy a karácsonyi terített asztal a Luca napi búzával. Ők kinézik az otthon könnyedén, kis ráfordítással és lehetőleg az újrahasznosítás jegyében elkészíthető jelmezeket, megbeszélik a gyermekükkel, hogy mi az, ami neki a legjobban tetszik, és elkészítik – akár a gyermekkel együtt is. Ezzel nem csak pénzt spórolnak, de a ráfordított idő sok szempontból is megtérül. A gyermek hálás és nagyon büszke tud lenni a szülőjére!
Személyes példát mondok: két évvel ezelőtt, az első óvodai farsang az életünkben. 3 és fél éves gyerek. 33 gyermek a csoportban, összesen kettő gyermeknek volt szülő által készített jelmeze. Az én lányom bagoly volt, két este és két éjszaka varrtam a filcből kivágott, színes bagolytollakat a pólóra, de elkészültem vele. Ő rózsaszín bagoly szeretett volna lenni, tehát az lett. Ma már másként csinálnám. Nem varrnék kézzel. Azóta felfedeztem, hogy a ragasztópisztoly nem ördögtől való dolog, és az ujjaim (gyűszű híján) sem lennének agyonlyuggatva. De egy percét sem bánom, pedig voltak hullámvölgyek a két éjjelen. Viszont a gyerekem a mai napig felveszi itthon a bagoly jelmezt és emlegeti, hogy az ő anyukája neki jelmezt varrt. Nekem ennyit megért. Nem ítélkezem, de úgy gondolom, hogy vannak szép számmal ötlettárak az interneten, vannak olyan jelmezek, melyek tényleg szinte semmi kézügyességgel is elkészíthetők. Vegyük a fáradtságot rá! Próbáljuk meg minél későbbre kitolni a pénzszagú és megvehető identitást a gyermekünknek. Süssünk finom pogácsát, sőt, vegyünk fel mi magunk is legalább egy álarcot az ovis farsangra. Teljesen biztos, hogy szuper emlék marad. Aztán már csak az van hátra, hogy nagy csinnadrattával és mulatozással elűzzük a telet.



A cikket írta: Pluszkó, 2017-02-15 09:08





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Apák kihívása: cheerios torony az alvó gyerekre