Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Miért paleó?

Kategória: Összes cikk » Diéta & fitness » Más diéták


A paleolit étrendben azt tűztük ki célul, hogy az ősemberhez hasonlóan étkezzünk. Visszamegyünk kicsit az időben. Nem eszünk semmi olyat, amit a barlanglakók sem ehettek.
Bármit lehet enni viszont, amire vadászni lehet vagy kifogható, gyűjthető – húsokat, halakat, csonthéjasokat, magokat és zöldségeket. A gabonapelyheknek, tésztáknak és cukroknak menniük kell!


Miért paleó? Nem szeretünk kalóriát számolgatni. Nem szeretjük, ha azon kell filóznunk, hogy miből mennyit ehetünk, vagy, hogy az adott étel egyes összetevői egyenként mennyi kalóriát tartalmaznak. Nemcsak, hogy nem szeretjük számolgatni a kalóriákat, de tudjuk, hogy a kalóriamennyiség az csak az érem egyik fele és nem minden kalória egyenértékű – 400 kalóriányi chips például teljesen másképpen hat a szervezetünkre, mint mondjuk 400 kalóriányi jó minőségű zöldség és fehérje.

Szerencsére, ha ki tudod a látószögedet tágítani kicsit és eltüntetsz bizonyos élelmiszereket az étrendedből, abbahagyhatod a számolgatást ÖRÖKRE. Szeretném felhívni a figyelmed, hogy ezzel az étkezési móddal tehát nincsen szükség a kalóriák számolgatására ÉS ez a müdszer megengedi, hogy addig egyél, amíg csak éhes vagy. Ja és fogyhatsz is a segítségével, építhetsz izmot és életed legjobb formáját hozhatod.

Rengeteg embernek segített már. Ez tényleg hasznos és van létjogosultsága. Tudod, tízezer évvel ezelőtt a mi elődjeink nagyon is jól működtek, mint vadászók-gyűjtögetők. Bár iszonyúan sok idő telt el, furcsa mód, a genetikánk igen keveset változott azóta. Az átlagos Homo Sapiens akkoriban magas, izmos, fürge, atletikus alkatú és hihetetlenül rugalmas volt. Az átlagos Homo Sapiens manapság pedig túlsúlyos, formátlan, kiégett, boldogtalan, rosszul alszik és valamilyen (többnyire megelőzhető) kórságban hal meg.

Mi a csoda történt?!

Mezőgazdaság! Pár ezer éve az emberiség felfedezte a farmgazdálkodást, mezőgazdasági forradalom volt, és mi vadászó-gyűjtögető emberből gazdálkodó emberré váltunk. Letelepedtünk, társadalmakat hoztunk létre, és az emberi faj elkezdett azzá válni, amik manapság vagyunk. Az a baj, hogy a szervezetünk sosem volt erre beállva igazán, hogy ezeket a gabonaféléket együk, amiket most termesztünk. Ahelyett, hogy húst, szezonális gyümölcsöt, és zöldségeket fogyasztanánk, gabonafüggő teremtmények lettünk – kenyér, tészta, rizs, kukorica, stb. A hivatalos ajánlás továbbra is fenntartja, hogy naponta 6-11 rész gabonát kell ennünk és az emberek napról-napra kövérebbek.
65 %-unk túlsúlyos vagy elhízott és ezek a számok egyre rosszabbak lesznek. Tiszta ügy, hogy valami nem stimmel itt. A paleolit étrend egy mód arra, hogy visszatérjünk arra a táplálkozási formára, amire biológiailag tervezve vagyunk.

Visszanézve az időben, a gabonaféleségek nem voltak az étrend részei. A gabonafélék egyfajta sajátos hatást okoznak a szervezetünkben. A gabonafélékben szénhidrátok vannak és ez a szénhidrát mennyiség bizony glükózzá (egyfajta cukorrá) alakul a szervezetünkben, amit a szervezetünk energiává alakít és számos más módon beépít a fenntartás segítésébe – az a glükóz, ami nem hasznosul, az viszont zsírként tárolódik. A másik, amit a legtöbb gabonaféle tartalmaz a glutén és a lektin. Mik ezek és mi a baj velük? A glutén az egy fehérje, ami olyan dolgokban található, mint például a rozs, búza és árpa. Most már sajnos kimondhatjuk, hogy a népesség legnagyobb része bizony gluténérzékeny (nem is csoda, hogy mindenütt felbukkan manapság az új szlogen a „gluténmentes”). Idővel, azoknál, akik gluténérzékenyek, kialakul egy bizonytalan és rossz egészségi állapot a glutén fogyasztása miatt: dermatitisz, ízületi fájdalom, reflux, termékenységi problémák, stb.
A lektinek természetes mérgek, melyek a gabonákban találhatók, ami éppen a növény védekezése az elfogyasztása ellen! Igen. A gabonákban kialakult egy védekezés, ami az ellen védi őket, hogy mi elfogyasszuk. A gabonafélék a legjobb esetben is „csak” egészségtelenek, a legrosszabb esetben pedig egyenesen veszélyesek.
A paleolit étrend teljesen kiiktatja a cukrot. Amíg a szükséges cukrokat a szervezetünk ki tudja nyerni gyümölcsökből, addig teljesen felesleges plusz cukrot fogyasztanunk. A cukor rombolja a szervezetünket, zsírrá alakul, ha nincs azonnal felhasználva.

Tehát, semmi cukor, semmi gabona, semmi feldolgozott étel. Sok tanulmány bizonyította már, hogy hihetetlen mennyiségű betegség és az életminőség állapota visszafordítható ezzel a három egyszerű változtatással.

De akkor honnét lesz energiám?!

Tehát, ha nem viszünk be 300 gramm szénhidrátot naponta, akkor honnét lesz energiánk? Testünk sokkal alacsonyabb szénhidrátbevitelre van tervezve, mint amennyit fogyasztunk, úgyhogy a kevesebb bevitel nem okoz semmi bajt. Amikor hiány lép fel a testünkben (ahhoz képest, amit bevittünk addig) testünk az elraktározott zsírhoz nyúl, és abból fog égetni, ezt a folyamatot ketogenezisnek nevezzük. Tehát a test elkezdi égetni a zsírt, mint energiaforrást. Győzelem!

Minden szénhidrát rossz?
Nem. A szénhidrátok jó szolgálatot is tesznek az étrendben, de nem elengedhetetlenek. Vannak népcsoportok, akik teljesen szénhidrát nélkül étkeznek (pl. eszkimók) Részesítsük előnyben azt, hogy a bevitt szénhidrátokat zöldségekből, mint például édesburgonya, vagy gyümölcsökből adjuk meg a szervezetünknek. Miért? Ezek az élelmiszerek természetes formában léteznek és nem igényelnek feldolgozást, mint például a gabonafélék, mielőtt a kereskedelembe kerülnek. A másik nagyszerű dolog a zöldségekkel kapcsolatban, hogy annyit ehetünk belőlük, amennyit csak akarunk és mégsem fogunk elhízni, nem rakódik le zsír rajtunk. Elképesztő módon hasznosak a szervezetünknek a tápanyagokat illetően és rendkívül alacsony kalóriatartalmúak. Hat adag brokkoli például (de ki tud megenni hat adagot egyszerre?) 180 kalória mindösszesen és csak 36 grammnyi szénhidrátot tartalmaz. Ezzel szemben egy adag sima tészta (senki nem eszik csak egy adag sima tésztát) 200 kalória és 42 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Mi a helyzet a tejtermékekkel?
A tejtermékfogyasztás olyan ügy, amitől a legtöbb paleolit étrendet követő távol tartja magát. A világ egy része laktózérzékeny és sokaknak van ellenérzése a tejjel szemben. Miért van ez? Mert nincs egyetlen más élőlény sem az egész földkerekségen, amelyik a csecsemőkoron túl is tejet iszik. A vadászó-gyűjtögetők nem hurcoltak teheneket magukkal, mialatt vándoroltak, ez teljesen biztos – az anyatej a csecsemők tápláléka volt, és ennyi. Mint a gabonaféléknél is, a testünk nem a folyamatos tejtermékfogyasztásra lett tervezve.

Tehát sem gabona, sem tejtermékek: mit ehetek, ha ezt az étrendet követem!? Hamarosan olvashatsz róla.

(folytatása következik)



A cikket írta: hpetra22, 2017-02-10 09:08





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: "Sütivel" fogytam közel 10 kilót :)



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, hpetra22 által felvitt cikket is: Paleó - ellenvetések? (Más diéták)