Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Még egy nő...

Kategóriák: Összes cikk » Szex & Psziché » Párkapcsolat, szerelem


Nos, soha nem gondoltam, hogy egyszer ezt át kell élnem. A megcsalásról és arról a bizonyos 3. személy jelenlétéről mindig úgy vélekedtem, hogy velem ez nem történhet meg, ha mégis, azonnal észreveszem...nem így történt.

Még egy nő... Az egész több, mint 7 éve kezdődött. Nem gondoltuk, hogy mi valaha is együtt leszünk, de egyszer csak megtörtént és egymásba szerettünk. Részemről első szerelem volt... és később már úgy gondoltunk egyben az utolsó is. Én 16, ő 20 éves volt, éjjel-nappal együtt voltunk. Voltak gondok, részéről féltékenység, hiszen még ő nekem az első és biztos vágyom majd másra is... Évekbe telt mire elhitte, tényleg nem kell rajta kívül már más.

Majd úgy éreztem valami nincs rendben... valami hiányzik, nem beszélünk már annyit, nem figyel rám, stb stb. Megjelent bennem a kérdés, tényleg nem vágyom másra? Olyanra, akivel több a közös bennünk, gondolkoztam a szakításon. Észrevette, hogy valami történt és rákérdezett. Elmondtam neki. Összetört ő is és én is. Akkor tudatosult bennem, hogy mennyire szeretem és mit veszíthetek. Megbeszéltük, folytattuk, minden rendben volt.

Ebben az időszakban többször beszélgettem, hülyéskedtem az egyik osztálytársammal, ezen kívül soha nem történt semmi, de tudtam, hogy ő hiába csinálja ugyanezt más lányokkal, kiakadna ha ezt tudná. Büntudatom volt, ezt is észrevette, beismertem, hogy "flörtöltem". Azóta mintha nem úgy tekintett volna már rám, nem igazán hitte el, hogy csak ennyi történt. Az a "tökéletes, tiszta létem", hogy eddig csak vele voltam, megingott. Valami nagyot változtatott rajta, de megbeszéltük.
Figyelmedbe...Figyelmedbe ajánljuk még:
» Isten nem bottal ver....! (cikk)
» Én meg nem tudom, mit tegyek…. (cikk)
» Érzéseim (cikk)
Voltak gondjaink, de azt hittem, ezeket is megoldjuk. Én még mindig vele képzeltem az életem.

Majd kb. 3 hónapja jöttek az ismerősöktől a "pletykák", hogy kavar egy utcabeli 16 éves lánnyal. Először együtt nevettünk rajta, majd a sokadik alkalomra sírva kértem, hogy mondja el, ha valami alapja van. De semmi, csak beszélgettek. Elhittem, hiszen nem hazudna az arcomba, 27 évesen egyébként sem kezdene egy 16 éves lánnyal. A lány egyébként húgom legjobb barátnője volt, tehát jóban voltam vele, egy időben mintha ő is a húgom lett volna.

Ebben az időszakban sok mindenen keresztül mentem én is, élettársam is. Munkahelyéről kirúgták és depressziós lett, hiába próbáltam segíteni, nem tudtam. Azt mondta, mivel sok baj van most nálam is, így tartsunk pár nap szünetet. Furcsálltam és a "pletyka" után még rosszabbul esett, hogy ezt kéri, de gondoltam, nem bántom ezzel, ha erre van szüksége, legyen.
Tovabbra is többen megjegyezték, hogy látták a lánynál. Nem hittem el, főleg hogy már engem is "összehoztak" a főnökömmel. Úgy gondoltam, ahogy ennek nincs, úgy annak sincs alapja. Mindenkivel szembe mentem, hogy fejezzék ezt be, nem hiszem el. A főnököm is beszélni akart velem erről, hogy tisztázzuk és ne menjen a munka rovására és felvetette, hogy nem a barátom terjesztette-e el ezt a pletykát, hogy védje magát? Én erre biztosan állítottam, hogy vele élek együtt 7 és fél éve, és nem tenne ilyet velem.

Majd jött a hidegzuhany: húgom követte a lányt a buszról leszállva és a barátomhoz ment a munkahelyére. Ledöbbentem, tényleg igaz, mi másért menne oda. Szakítottam.

Majd bizonyította, hogy szeret, saját maga szedett mezei virágokkal, 7 évnyi emlékkel képekben, az udvaron lufikkal. Szóval nem csak szavakkal, pénzzel bizonyított. A környezetemben is mindenkit meggyőzött, hogy tuti csak pletyka volt hiszen hetekig sírt, nem evett és mint említettem, bizonyította, hogy szeret.

Kimondtam, hogy oké, folytassuk. Jött a csalódás. Olyan volt, mintha kicserélték volna... Újból hanyagolt, nem figyelt rám. Mindig megmagyarázta és nem foglalkoztam vele. Aztán egy buliban nagyon csúnya féltékenységi jelenetet rendezett, már sokadik alkalommal, berúgott és agresszív volt. Ekkor azt mondtam, így nem megy tovább, vége. Szakítottunk, de úgy, hogy javasoltam neki menjen külföldre, rakja rendbe magát, és ha visszajön, talán folytathatjuk. Furcsa módon már aznap el lett intézve a külföldi rokonokhoz minden. Kért, hogy ígérjem meg, hogyha visszajön, újból együtt lehetünk. Nem tudtam neki biztosra mondani, vagy legalábbis nem akartam. Látni szerettem volna, hogy megváltozik-e így is értem.
Elbúcsúztunk és megbeszéltünk, hogy folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.

Miután kiutazott, kiderült, hogy volt egy kamu közösségi oldala, ahol mindent megbeszélt a lánnyal. Több, mint egy éve volt neki ő is. Szex és minden egyéb. Teljesen összetörtem.
Hogyan tudott folyamatosan hazudni? Tényleg ezt érdemeltem? Akkor miért bizonygatta, hogy szeret? Nem tudott dönteni közöttünk?

Minden összeállt, mint egy kirakós.
Azóta sem kaptam egy őszinte vallomást és magyarázatot... Egy dolgot megtanultam, mindig bíznunk kell a megérzéseinkben (nem pedig vakon a másikban). Talán egyszer őszintén elmondja, hogy miért tette ezt és miért így. Ilyen nyíltan, mindenki szeme láttára és ha már én voltam a kínos, harmadszorra miért könyörögte vissza magát?
Én tényleg szerettem, erre mindenki előtt megalázott és...

Tudom, hogy tovább kellene lépnem, de nem megy... Annyira jó embernek ismertem meg, hogyan tudott pont engem ennyit bántani?



A cikket írta: Babákok, 2016-11-29 13:08





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Illúzió