Akik donorra szorulnak...

Eleinte minden ment a maga útján, meddőségi intézetbe jártunk. Kiderült, hogy velem sincs minden rendben (PCOS), de legalább a petevezetékeim átjárhatóak, így lombik helyett kötelező az inszemináció. Fizettük egyiket a másik után, mindegyikhez megvettük a donor hímivarsejtet is, de mindhárom sikertelenséggel végződött. Ekkorra elmúltam 40, így hivatkozva a törvényre, kértük, hogy akkor mégiscsak lombik legyen. 10 hónap várakozás után után ismét donorvásárlás, majd lombik, mely sikeres volt, egészen a 14. hétig, akkor megállt a kicsi szíve, elvetéltem.

A kötelező várakozási idő után új meddőségi intézet (a réginél 14 hónapot kellett volna várni a következőre), újra teljes kivizsgálás, majd zöld út, ha van donor.

Akkor még nem volt, de telefonáltunk, és jött a hideg zuhany, ahol már négyszer tudtunk venni, ott nem lehet kapni... Idegeskedés, hogy most mi lesz, hol árulnak még, lesz-e egyáltalán gyerekünk. Halvány reménysugár, talán találtunk, egy hónap várakozás után kiderül. Kiderült, sikerült, tudtunk venni.

Két nap múlva elindult a lombik, bizakodtunk, reménykedtünk, mégis szülők lehetünk. A kegyelemdöfés a program leállításával érkezett, mert olyan törvénytelenségek kerültek napfényre, amely miatt nem akarják engedni a donor általi megtermékenyítést. Nem akarják engedni abban a formában, ahogy jelenleg zajlik. Miért? Mert valaki törvénytelenséget követett el. Oké, ezt értem. De azt nem lehet, hogy a törvénytelent megbüntetik, bezárják az intézményt, stb., de a többiek működhessenek?

Szeretném megtudni, hogy miért kell megbüntetni azokat a gyermekre vágyó párokat, akiket az élet már így is éppen eléggé megbűntetett? Szeretném megtudni, hogy miért kell a törvényesen eljáró intézményeket a bűnözőkkel azonos szinten kezelni?

Sajnos a kérdéseim költőiek, nem fog rájuk választ kapni, de jó volt legalább ezen a helyen kiírni magamból.

Mert jelenleg hiába vagyunk karnyújtásnyira az áhított céltól, beláthatatlanul messzire került a szülővé válás esélye.