Kalácsok


Gyerekkorom óta sütöm a kelt tésztát, ezek közül valahogy a kaláccsal keveredtem a legnagyobb barátságba. Az első, amikor kikerült a kezeim közül, szakácskönyves segítséggel készült. A kezdetben kézzel dagasztottam ki a tésztát, nem volt még erős robotgépe Anyának, ami beáldozható lett volna erre a célra.
Kalácsok

Nem tudom, ki hogy van ezzel, de ha valamit készítesz, abba kicsit bizony belefőzöd, belesütöd magadat! :)

Éppen ezért ne csináljunk olyankor ételt, amikor dühösek, vagy mérgesek vagyunk, mert az a mérgünk, dühünk beleépül az ételbe, és „nem olyan igazi” tőle.

Bizonyára mindenre születni kell. Vannak dolgok, amik „megtanulhatatlanok”, pedig valójában minden csak hit kérdése.

Mi a titka, hogy tudj kelt tésztát készíteni? Nincs titok! Illetve annyi, hogy sem kell félni a sóstól. Jó barát ő, hiszen tudvalévő, hogy a só emeli ki az ételek édes ízét, illetve a cukor emeli ki a sós ízt az ételekben. Amikor sós tésztát készítünk, legalább 3 evőkanál cukorral illik megkínálni a tésztát, és ez mellé a szokásos mennyiségű só mehet; így sokkal intenzívebben kapjuk meg a kívánt íz-harmóniát. No meg illik szeretettel készíteni a tésztát, hiszen valahol egy élő teremtményünk, amiben dolgoznak a kis gombácskák, amitől szép hólyagos lesz a tésztánk.

Újabban nem teszek a kalácstésztába tojást, hiszen e nélkül is összeáll a mű, viszont sokkal lágyabb, nem lesz olyan „kemény”. Ellenben csalok, mert szeretem a tésztát szép sárgának látni, tetszetősebb a szemeimnek, így némi sárga ételfestéket csempészek a tejbe, ettől számomra kellemesebb lesz a kisült, felszelt kalács látványa.

Tudom, most van, aki azt mondja, hogy a jó kalács titka a kézi dagasztás, meg hogy a nélkül nem is lehet jó kalácsot készíteni. Minden bizonnyal így van, de én hálás vagyok a kisgépekért, mert igenis gyorsabb velük az életünk, és kevésbé fárasztja a kézimunka a kezeinket.


Mikor kalácsot készítek, mindig „itt van velem a Nagyim”. Nagymamám kalácsin nőttem fel, Anyu nem tudott megbarátkozni anno a kalácssütéssel. Imádatos meggyes és kakaós kalácsok kerültek ki Nagyikám kezei alól! No meg a sós kalács! Arra nincs szó, azt érezni kell. Mamikám lassan 20 éve hagyta itt az árnyékvilágot. Viszont itt maradtak azok az emlékek, amik mindig jóleső érzéssel töltenek el.

Nemrég sültek ki a kalácsaim. Szép barnák, mennyei illattal telítették meg a lakást. Még kicsit hagyom őket hűlni, aztán jöhet a mennyei mámoros kalácszaba.

Mamikám! Ugye mosolyogsz?




Írta: 3d787b167a, 2015. február 12. 09:08
Fórumozz a témáról: Kalácsok fórum (eddig 54 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook