Beszédfejlődés alapjai

Kevés ideig szoptatnak az anyukák, ezáltal a gyermekek arcizmai nem elég erősek. A beszédhez, artikulációhoz szükséges izmok renyhék, okozhatja például a sokáig tartó cumizás.

Keveset mozognak. A helyes beszéd kialakulásának feltétele a nagymozgás, finommozgás összerendezett működése.

A felgyorsult életritmus miatt gyorsan, hadarva beszélnek a felnőttek és ezáltal a gyerekek is, hisz a gyermek a környezetében lévő felnőtteket utánozza.

Számukra a gyors tempójú beszéd észlelése, megértése nehéz feladat.

Fontos megfigyelni a csecsemő mozgásfejlődését,

felfigyelni a tünetekre. Csecsemőkorban az

ismeretszerzés, megértés feltétele a mozgás. A beszédfejlődés legfontosabb időszaka három éves korig tart. Hogy megfelelő beszéd alakuljon ki, feltétele az ép beszélőszerv, ép hallás, ép idegrendszer és beszélő környezet. Ezért szokták a gyermek hallását is vizsgálni a logopédiai fejlesztés megkezdése előtt.

A babakorszak után a gyermeknek szüksége van társas kapcsolatokra, barátokra, így tud szocializálódni (felfedezni, megismerni dolgokat, képet alkotni környezetéről). Ehhez az óvoda megfelelő környezet. Ott többféleképp foglalkoznak a gyermekkel, beszélgetés, mesélés, ritmus érzékelése, ének, bábozás, mozgásos játékok, kézművesség, stb... A beszédhibás gyermekek mozgása sok esetben ügyetlen (csetlik-botlik). Beszédfejlesztő munkában fontos a mozgásfejlesztés (3-5 éves korban leghatékonyabb), finommotorika, beszédészlelés-megértés, irányok felismerése, szókincsfejlesztés. A problémás gyermek valamilyen formában felhívja magára a figyelmet, például nem beszél, mozgása ügyetlen. Ezeken a gyermekeken segíthetünk, ha időben felismerjük a problémát és szakemberhez fordulunk.