Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Érzelem és akarat

Kategória: Összes cikk » Szex & Psziché » Psziché


A téma, amit választottam azért vonzó számomra, mert érdekelt a hétköznapi ember viselkedése - és a sajátom is -, amiket az érzelmek határoznak meg, illetve generálnak. Különböző olvasmányokat vettem kézbe, próbáltam átlátni az emberi elme hálóján. Voltak köztük spirituális könyvek és voltak olyanok is, amik tárgyszerűen, tudományos szempontból vizsgálták az emberi viselkedést, és a tudatosság „különböző” formáit. A vélemény, amit szeretnék megfogalmazni nem garantáltan igaz, nem egy elfogadott tézis, ugyanis mint tapasztaltam elég nagy ellentétek vannak e téma körül a pszichológiában. A spirituális, vallási tartalmú könyvek túlnyomó része egy dolgot boncolgat, mégpedig az Egót, és a vele járó csapda rejtelmeit, csak más a szöveg kultúrája.

Érzelem és akarat Míg a Bibliában a rossz megfelelője a démon, Eckhart és más spirituális írók ezt mind az Egóra fogják. A lényeg mindenkinél ugyan az. A boldogság elérése, megtapasztalása stb. Ezért születtek a vallások, ezért íródtak könyvek és ezért tömnek tele egy „depressziós embert” antidepresszánsokkal. Az utóbbi híven tükrözi korunk tudatosságának állapotát. Valami problémád van? - Nem tudsz szabadulni egy kellemetlen gondolattól? – Menj el pszichológushoz, ott majd rendbe raknak. Hány olyan esettel találkoztunk a hírekben, hogy az áldozat állítása szerint a „hangok” mondták, hogy lemészároljon egy ártatlan embert. Azok a hangok az ő saját gondolatai voltak.

Véleményem szerint ez az az út, aminek sosincs vége. Kijön egy beteg a pszichológustól, abban a hitben élve, hogy ő majd segít rajta, de ott a következő kellemetlenség, maga a tény, hogy neki segítségre van szüksége, gyógyszereket kell szednie, hogy újra boldog élete legyen, és ezzel szembesülni nehéz. Az emberek túlnyomó része tudattalanul éli mindennapjait. Próbálják az ego minden óhaját teljesíteni, hogy az megnyugodjon. Ahhoz, hogy ez ne így történjen, kell az akarat, amire később kitérek.

Érzelem és akarat. Mit és értünk ezen a két szón a köznyelvben? Érzelem. Az emberek az érzelmeket úgy élik meg, mintha nem tudnák azt kontrollálni, egyszerűen csak jön, vagy valami kiváltja belőlük. Többnyire nem tudnak szabadulni tőlük, legyen az kellemetlen, vagy kellemes. Vannak, akik érzelmek nélkül élik mindennapjaikat. Erre egyszerű a válasz. Azonosultak egy mérgező gondolattal, miszerint ők nem képesek szeretni, sírni, örvendezni stb. Komoly problémának tekintem, hogy az emberek valójában nincsenek is tisztában azzal, kik is ők valójában. Ezeket a szavakat spirituális tanítóktól vettem, és egyet is értek velük. Tapasztalom ezt a saját környezetemben, magamon is olykor, és az egész világot átitatja ez a tény. Épeszű ember nem háborúzik, nem gyilkol, nem teheti életcélnak, hogy minél több vagyonra tegyen szert. Bolondság. A negatív életszemlélet, a tárgyak utáni vágy mind az ego kiteljesedését szolgálja.
És persze mindennek alapja az érzelem, miszerint nekem jobb lesz akkor, ha megveszem magamnak azt a szigetet Dubaiban, vagy nekem jobb lesz akkor, ha meggyilkolom a feleségem szeretőjét, és talán még a feleségemet is, mert akkora csorbát ejtettek a büszkeségemen, hogy meg kell szenvedniük a halált. A világegyetemen minden baját és problémáját a hasonló tudatállapot okozza.

Egy felbukkanó gondolat, legyen az bármilyen jelentőségű, abban a pillanatban meghatároz mindent, amikor ennek a gondolatnak a tulajdonosa hisz magában a gondolatban. Sokan nincsenek tisztában azzal, mi is valójában a gondolat. Egy ember nem úgy látja a világot, mint amilyen, hanem úgy, ahogy vélekedik arról, amilyennek gondolja azt.
Egyszerű példa. Nézzük meg a politikusokat. Elszántan hisznek abban, amit csinálnak (állítólag). Legyen az bal oldal, jobb oldal, teljesen mindegy. A polgárok, akik támogatják a pártot, és hisznek szavainak, szentül meg vannak győződve arról, mi is az igazság, mi is lenne a jó. Nem létezhet más megoldás, csak az amit ők határoznak meg. Hisznek ezeknek az elveknek, hisznek abban, hogy mi „helyes”, nem látva a tiszta valóságot. Képesek lennének ölre menni, csak azért, hogy bebizonyítsák, náluk van az igazság, ők tudják. Ezek az ádáz küzdelmek azok, amik olyanná teszik a világot, mint amilyen. Lehetett volna más példát is kiragadnom az életből, mindenhol ez van, talán egy kolostorban azért nem.

Egy könyv szerint, amit a közelmúltban olvastam, az érzelem a testben kivetülő gondolat egy formája. Agyi történések egyike. Egy olyan gondolaté, ami a logikára és a séma rendszerére épül. Semmi valóság értéke nincsen, csak az agy azt teszi, ami a dolga.
Nyerni a lottón annyit jelent, átélni a gondolatot. A gondolat, ami az örömöt szüli, oly módon, hogy nem lesz többé anyagi probléma, bármit megvehet, ő a legboldogabb a világon. Igen, ez valamilyen szinten tartós lehet. Addig ameddig a pénz elfogy, vagy addig, hogy már mindent megvett magának, nincs már olyan tárgy, ami ki tudná elégíteni a tulajdonlás vágyát, betelt a pohár. Vagy meglátni egy magatehetetlen állatot az utcán, aki épp az éhhalál szélén áll. Egy újabb gondolat. Szegény állat, miért történik ez vele? A következmény sajnálat, szomorúság, pár elejtett könnycsepp. Ez nyilván olyan embereknél következik be, aki rendelkezik még némi empátiával. Ami sajnos a mai világra egyre kevésbe jellemző.

A filmcsillagok nagy százalékban szenvednek alkohol, illetve drogproblémákkal. Miért is van ez így? Egy fiatal, ambiciózus csinos lány célja, hogy popsztár legyen. Rengeteg befektetett energia árán sikerül elérnie, élvezi a dolgot, megtapasztalja a celeb világ ragyogását. Ennél feljebb halandó ember már nem kerülhet. Megvan neki mindene, híres, történelemben is szerepel majd talán. Kis ideig tart sajnos ez a ragyogás. Megszokottá válnak a paparazzik, a vagyon, a hírnév. Ennél több kell – „mondja” az ego -. Mi lehet az, ami ezt a szintű boldogságot újra elhozza neki? A következő dolog amiből „meríthet” a drog, vagy az alkohol.

Nos, igen, csak ezek a dolgok egyike sem ad választ semmire, - de legalább elfelejti az ember mi is a kérdés. Így kerülnek emberek bele egy olyan körbe, amit ha nem vesznek észre, gyorsan felemészti őket.
A könyv boldogság csapdának hívja ezt a jelenséget. Belekerülni egy olyan folyamatba, miszerint csak a jövő hozhat örömöt. „Majd ha meglesznek a vizsgáim megnyugszom.” Mondja ezt csomó hallgató. Elmegy mindenki az élet mellett, nem foglalkoznak saját magukkal az emberek.
A legnagyobb energiát a gondolatikba fektetik, így aztán kimaradnak mindenből, amit a jelen pillanat adhat számukra. Hajnalig nézni a tévét, különböző időtöltéseket kitalálni, mind tudattalan cselekvés. Folyamatos a gondolatok áramlása, és mi általában hiszünk is nekik. Próbáljuk elterelni a figyelmet róla, de mindig ott van.

Leülni egy tó partjára, és hallgatni a madarakat, nézni a vízen megjelenő hullámokat, érezni a szelet a bőrünkön csak úgy lehet, ha az ember teljesen jelen van. Anélkül lehetünk bárhol, még sem vagyunk ott igazán.
Az évezredes emberi fejlődés során, az evolúció által olyan dolgokat örököltünk, amikről nem is tudunk. Az ösztönös cselekvések, menekülés egy kellemetlen helyzetből ez mind erre vezethetők vissza. Egy vita helyzetben például, ahol érzi magáról az ember, hogy nincsenek megfelelő érvei, vagy kiabálni kezd, hogy hangerejével próbálja meggyőzni az igazáról a partnerét, vagy elmenekül, mert veszélyhelyzet kezd kialakulni. Akárcsak az ősember, amikor meghallotta a bozótban a kardfogú tigris hangját. Ösztönös reakciók, újkori módra.
Szerelmet érezni valaki iránt, mert pótolhatatlan, kiegészít, az is egy tudattalan folyamat. Kutatások bizonyítják a párválasztás mikéntjét. Széles csípő az egészséges utód világrahozatalához, szimmetrikus arc a tökéletes gének örökléséhez stb.
Rengeteg pár tudna erről mesélni. Megtalálni a hercegnőt, akit pár hónapig a tenyerén hordoz, nehogy elveszítse, és bebizonyítsa ő a tökéletes társa. Nem kell nagy dolognak történnie ahhoz, hogy ez a varázs megtörjön. Elég egy elejtett mondat, máris darabokban az idilli kép, ami kialakult. A megbúvó érzelmek egyre késztetik az embert ilyenkor a menekülésre, mert tévedtek, mégsem ő a tökéletes társ, akit keres.

Van egy pillanat az ember életében, amikor megálljt parancsol ezeknek a dolgoknak, próbál nemet mondani nekik. Ellentmond annak, ami a jelen pillanatban körül veszi. Újabb gondolati probléma forrása. Nem elfogadni a gondolatot, egyenértékű a jelen megtagadásával. Tudni róla, és úgy értelmezni, mint szavak kusza egyvelege, elfogadni azt bölcs döntés.
Ekkor jön szóba az akarat, a szabad akarat. Lehetőségében áll, minden embernek, hogy egy adott helyzetben, amit kínál számunkra az elménk megoldásnak, az közül szelektáljunk. Az akarat maga, erősebb bármi nemű érzelemnél. Ha az ember igazán akar valamit, nem szabadhat gátat neki szenvedés, fájdalom.
Bármi árán véghez viszi a cselekedetet, amit kitervelt magának. Párkapcsolatoknál az embereknek szintén akaratra, és annak erejére van szükségük, hogy el tudják dönteni hogyan is legyen tovább. Egy ember élete nem a gondolataiban rejlik, nem a világnézete érdekli társait, az csak az egyéni véleménye, amit elhisz magának. Egy ember élete a cselekedetekben rejlik, gondoljon bármit is. Cselekvéshez akarat kell, hinni abban, hogy az egyén bármire képes bizonyos kereteken belül. Ha én például jobbá szeretném tenni a világot, akaratra van szükségem. Értékeimnek megfelelő döntéseket hozok, hogy elérjem azt, amit egy bizonyos állapot elérésének kitűztem magam elé.
Minden embernek tisztában kell lennie értékeivel, mi is számára az, ami igazán fontos. Cselekedjen mellette. Ha egy szülő arra készteti gyermekét, hogy legyen belőle orvos, esetleg valami magas prioritást betöltő személy a társadalomban, lehet nagy hibát követ el, mert nem biztos, hogy a gyermekének értéket tartalmaz. Lehet például, hogy a természetet kedveli, ezért biológus vagy valami hasonló pályát választana.
Szülők milliói próbálnak hatást gyakorolni csemetéjükre, próbálják terelgetni, esetleg bepótolni általuk azt, amit nekik nem adott meg lehetőségként az élet. A szabad akarat, döntés hozásának képessége, és az ezekre utaló cselekvés kell, hogy legyen az, ami egy szülő szeme előtt kell hogy lebegjen nevelési célzattal. Hosszú távon minden bizonnyal kifizetődő.
Korunk iskolarendszere a diákokat tizenhét-tizennyolc évesen pályaválasztás elé állítja. A fejlődés pont azon szakaszában, amikor nemhogy a világgal, de még magukkal sincsenek tisztában igazán. Ebből keverednek ki később a munkahelyi problémák, beilleszkedés újabb rétegekbe. Egyik szüli a másikat. Tisztában kell lenni minden embernek önmagával.

Zárásként újra megemlíteném, hogy ezek a sorok a saját véleményeimet tartalmazzák, különböző források átgondolása után. Minden bizonnyal nem fedik a teljes valóságot, de velem is elhitették az olvasmányok azt, amit kellett. Élhetőbb életet kínál mindenki számára a tiszta tudatosság, és a tudatos élet. Problémák, feladatok megoldása helyett az embereknek inkább saját magukkal kéne őszintébbnek lenniük. Ha mindenki harmóniában van önmagával, harmóniában lesz az egész világgal, és az az igazi boldogság, nem a lottó ötös.



A cikket írta: tomson, 2012-02-20 09:08





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Az iWiW pszichológiája