Főoldal » Írások » Lélek & Szerelem témák » Miért ne kezdjünk nős férfival?

Miért ne kezdjünk nős férfival?


Miért ne? Ennek számos oka van. És ha épp ilyen "kapcsolatba" léptél, nos előre elmondom, mi vár rád.

Persze vannak kivételek, és happy end lesz a vége, és boldogan éltek, amíg meg nem haltok, de ezek a kivételek. Az esetek többségében vagy szerető maradsz, akár a feleség szintig is eljuthatsz. Esetemben nem ez történt, de azért hátha tanultok belőle!

Miért ne kezdjünk nős férfival?

Miért lép félre a férfi? Ennek számos magyarázata van.

Először is evolúció és biológiai: hogy széthintse magvait, ezáltal biztosítva a faj fennmaradását. De természetesen, ha megkérdezünk egy férfit, nem ezt a magyarázatot adja.


Hihetőbb magyarázatokkal szolgál: Valamit nem kap meg otthon, kevés intimitás, már nem olyan a kapcsolata, meghízott az asszony, vagy a kedvencem: azért nősült meg, mert régebben ez volt a szokás. (Mintha bárkit is vasvillával kergetnének oltár elé?!)


És miért nem válik el? A gyerek, a vagyon, a közös vállalat, a ház. Ebben a sorrendben.


Nos, ha ez még mindig nem riaszt el, és fülig beleszerelmesedtél, jönnek a harcok! Harcolsz, hogy több időt töltsön veled, hogy menjetek el hétvégére, töltse nálad az ünnepeket, maradjon éjszakára. Ha néha valóban együtt vagytok, és ezt már a feleség is tudja, hívogatja, pletykákat terjeszt rólad, illetve beveti a titkos fegyvert: a gyereket. Aki sírva hívja apukáját, hogy menjen haza, pont az évfordulótokon, vagy a születésnapodon (akárhány évesről beszélek 1-15-ig). És előre szólok, ilyenkor apuka hazamegy. Ez esetben vagy vitatkozol vele, vagy elfogadod, de ellene semmit sem tehetsz.


Lassan talán sikereket érsz el, a feleség is feladja, beadja a válókeresetet - nem a párod fogja beadni - és valóban elválik. Nagy nehezen megegyeznek az anyagiakban, a láthatásban, és a gyerektartásban, ami később rájössz, hogy asszonytartás. Végre eljön a nagy nap, kimondják a válást! Ekkor drága párod felsóhajt, hogy erre már olyan régóta várt, és milyen jó lesz, hogy a felesége már nem költi a vagyonát, és letudta vele az életet, és csak a gyerektartást kell fizetni, és most már együtt lehettek. És már-már megörülsz, hogy végre ketten lesztek, ekkor érkezik az újabb sokk!


A válással nincs vége a házasságnak: marad a gyerek, akit immár te is tutujgatsz, aki állandóan pénzt kér az apjától, holott a gyerektartásnál nem a minimumban egyeztek meg, sőt! Az exfeleségnek dolgoznia sem kell mellette, de azért még ő is felhívja újdonsült pasid, akár vasárnap reggel 7-kor, akár péntek este 9-kor, hogy most épp mi mindenre kell plusz pénz: iskola, óvoda, könyvek, ruha, törlesztő részlet, számla, nyaralás...


OK, mondod, hisz a fia, gondoskodik róla. Azonban egy idő után párod is megfelelő magyarázattal szolgál a pénzelésre: a volt felesége a gyermeke anyja! Vagyis élete végéig az marad! Mi következik ebből: akárhány éves lesz a gyerek, 20, 30, 40, a párod akkor is el fogja tartani az exfeleségét. Mondod most még, hogy nem zavar, van elég pénze? :D Hááát, ha most még nem okoz gondot az állandó hívásaival, később tuti kiakaszt!


Azonban egyszer eljön az idő, mikor a barátnőid sorra férjhez mennek, sűrűsödnek a TV-ben az esküvős reality show-k, és pedzegeted élettársadnak, hogy jó volna összeházasodni. Ő megfelelő kifogásokkal hozakodik elő: a papír nem minden, anélkül is boldogok vagytok, hiszen mindenki tudja, hogy ti együtt vagytok, a házasság tönkreteszi a szerelmet, és végül benyögi: Ő SOHA többé nem nősül meg!


Veszekedtek, vitatkoztok, de belátod, hogy semmivel sem tudod rávenni. Hát beletörődsz? Ha igen, akkor ismét feladtad egy újabb álmod.

(Itt megjegyezném, hogy hallunk néha sztárokat nyilatkozni, akik közelednek a negyven felé, hogy milyen jól elvannak aktuális pasijukkal, és hogy egyáltalán nincs eszük ágában sem férjhez menni. Hát erre én azt mondom, hogy nincs az a nő, aki elé, ha letérdel a szerelme, és gyűrűvel a kezében megkéri a kezét, nemet mondana. :D)


Szóval előbb-utóbb teherbe esel. Hogy tervezett, vagy szerelemgyerek, az most lényegtelen. A lényeg, hogy érkezik a baba! Örültök, várjátok. Majd ismét jelentkezik az exfeleség: elmondja most már neked, hogy egy gyerekkel nem tudod magadhoz láncolni az ő volt férjét, hiszen anno őt is otthagyta a gyerekkel, és hogy milyen rossz apuka, és hogy te is egyedül fogsz maradni. Majd megcélozza párod, akitől valóban megkérdezi, hogy övé-e gyermek, mert ő mást hallott.... Nyugi, ez max. 1-2 beszélgetés erejéig fog tartani! Főleg, mikor késik a gyerektartás. És ilyenkor persze rögtön szaporodnak az okok, amire sürgősen pénz kell.


Közeledik az idő! Lassan letelik a 9 hónap. Párodnak eszébe jut, hogy az ő családnevét illene, hogy kapja a gyerek. Ám mostanára megedződtél, hatottak a házasság ellenes kifogásai és végre a talpadra állsz: kapja a te neved! Hisz az apasági is csak egy papír. Anélkül is lehet az apja! És valóban: mivel sem apasági, sem házassági kivonatotok nincs, a te neved kapja, amire büszke vagy!


Megérkezett gyermeked! Gratulálok! És hogy viselkedik párod? Büszkélkedik mindenkinek, ha vendégek vannak az ő gyönyörű gyermekével, eljátssza a mintaapukát, pelust cserél, játszik vele, eteti... Azonban, éjszaka egyedül ébredsz a kicsihez, egyedül fürdeted, öltözteted, sétálsz vele, sőt, már 1-2 hét után külföldi üzleti útra megy élettársad, így minden rád hárul, ami előre szólok egyre gyakoribb lesz. Ha van, aki segít, szuper, de anyukád, barátnőd nem maradhat veled a nap 24 órájában, a hét minden napján.


Közben megunod, hogy az exfelesége hívogatja, ha otthon tartózkodik reggelenként, mikor visszaaltattad a gyereket, vagy mikor párodnak kellene rá vigyáznia, mert időpontot kaptál a fogorvoshoz, nőgyógyászhoz, stb. (indokból sosem fogy ki: óvodakezdés, iskolakezdés, serdülőkori nevelési problémák, vagy ha idősebb a gyerek, hogy hol van, mit csinálhat...)


Az eltelt 5-10 év után rájössz, hogy egyedülálló anyuka vagy, két gyerekkel. Nemcsak sajátod után kell takarítani, főzni, mosni, de még párod után is, és ekkor végre leesik a tantusz! JOBB BOLDOGAN EGYEDÜL, MINT BOLDOGTALANUL PÁRBAN! És megléped, amit már az elején kellett volna, amikor is egyedül hagyott a születésnapodon, karácsonykor vagy az évfordulótokon.


Végre lépsz, és nem kell a pénze, csupán nyugodtan akarsz élni a gyermekeddel, barátaiddal, ex-feleség, saját gyermeke nélkül, úgy hogy végre a gyereked ne lásson titeket vitatkozni, legyen napirendje, és kiegyensúlyozott gyermekkora. Mert hidd el, jobb neki békében egy anyukával, mint veszekedéssel egy apukával és egy anyukával.


Mondod most, hogy igen, de ott a közös gyerek! Mondom erre én, igen, de hol van erről a papír?


Ui.: Magyarországon hatályban lévő törvények szerint az édesanya bármikor kezdeményezhet apasági pert, de az édesapa kérésére az anya nem köteles DNS-t, vért szolgáltatni.




Írta: babsy_v, 2011. szeptember 7. 16:08
Fórumozz a témáról: Miért ne kezdjünk nős férfival? fórum (eddig 711 hozzászólás)

Ha tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook