Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Novemberi népszokások

Kategória: Összes cikk » Egyéb témák » Minden más


Neve a latin „novem” = kilenc szóból ered, ami a görög „ennea”, „enneva” származéka, ez viszont a „neosz-neá”-ból eredt, jelentése: „új, félig felnőtt, tapasztalatlan” – amely megnevezése a jobb kéz gyűrűsujjának. Más néven Szent András havának, nyilas havának, enyészet havának vagy őszutó hónak is nevezik.

Novemberi népszokások Novemberi jeles napok:
November 1. - Mindenszentek napja (latinul: Festum omnium sanctorum):
A halottak kultuszát szolgálja.
A 4. századból ered, amikor is Szent Efrém és Szent János május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ülték meg Mindenszentek napját. E nap neve a görög egyházban ma is a Szentek Vasárnapja.
Majd a 8. században május 13-ról november 1-jére tevődött át mindenszentek ünnepe, azért, mivel november 1. volt a kelta év kezdete, amikor halotti áldozatokat hoztak az elhunytak tiszteletére. Angliában már a 8-9. században közünnep volt, de a francia Egyház csak a 9.- 10. század óta ünnepli, amikor is megerősödött az Egyházban is a kelta elem, akkor a maguk ősi ünnepét – persze átkatolizálva – áthozták a katolikus egyházi évbe is.
Végül 835-ben Jámbor Lajos császár hivatalosan is elismerte az új ünnepet, és a Mindenszentek ezek után az egész kereszténység ünnepe lett.

November 2. - Halottak napja:
Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez a nap Sz. Odiló clunyi apáttól ered.
Ilyenkor szokás a sírok megtisztítása, virággal díszítése, gyertyák gyújtása.
A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért a terített asztalra kenyeret, sót, vizet tettek. A család minden tagja gyertyát gyújtott a gyertyák égésidejéből a hiedelem szerint arra következtettek, ki hal meg előbb a családban.
Ezen a napon tiltották a munkát, mert megzavarja a holtak nyugalmát.

November 11. - Márton napja:
316-ban született Pannóniában. E nap volt a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. A pásztorok végigjárták a házakat, köszöntőket mondtak és nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizve azt, tavasszal az állatok kihajtásánál használta.
Dologtiltó nap volt. Tilos volt e nap mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna.
Helyette lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessenek, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. A hiedelem szerint Márton az új bor bírája, mert ilyenkor már iható az új bor. E nap vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik."
Időjárásjósló nap is: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható."
Ha a Márton napi lakomán elfogyasztott lúdnak fehér és hosszú a csontja, akkor havas lesz a tél, ha pedig barna és rövid a csontja, akkor sáros.

November 19. - Erzsébet napja:
Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231).
A legenda szerint rózsává változott mikor atyja kérdőre vonta a szegényeknek a kötényében vitt alamizsna miatt.
Időjárásjósló nap is volt, ha ezen a napon havazik, úgy mondták: Erzsébet megrázta pendelyét.
Ez a nap az őszi munkák zárónapja.

November 25. - Katalin napja:
Szent Katalin a házasságra vágyó lányok, a diákok, a tudósok, az egyetemek védőszentje, a kerék (vértanúságának eszköze) miatt a fuvarosok, kerékgyártók, fazekasok és molnárok is tisztelték. A IV. században élt, hitéért mártírhalált halt.
Időjárásjóslás is kötődik e naphoz:
„Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.”
E naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák is kapcsolódtak. Mezítláb ágakat loptak a fákról, amelyet vízbe tettek, s ha karácsonyig kizöldült, következtettek a leány közeli férjhezmenetelére. Ezt az ágat katalinágnak nevezték.
De a legények is praktikákhoz folyamodtak, pl. párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket.

November 30. - András napja:
A keleti egyház védőszentje, az I. században élt. A néphit szerint átlósan ácsolt kereszten halt mártírhalált, az ilyen keresztet ezért andráskeresztnek nevezik.
Ez a nap a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap. Szent András napján a legény vagy leány egész nap böjtöl, csak 3 szem búzát és 3 korty vizet iszik, imádkozik, s akkor ékkel megálmodja, hogy ki lesz a párja. 
A lányoknak többnyire magányosan, titokban kellett különböző praktikákat elvégezniük:
- ha egy leánynak sikerült ellopni egy férfi fehérneműjét, azt a párnája alá téve, éjszaka megálmodta, ki lesz a férje.
- gombócot főztek, minden gombócba beletettek egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lett az illető férjének neve.
- amely irányból hallották a kutyaugatást, abból az irányból várhatták leendő férjüket.
- ólmot olvasztottak, majd azt vízbe öntötték, a megolvasztott ólom vízbeöntés utáni alakzata megmutatta a leendő férj foglalkozását.



A cikket írta: tinendo, 2009-11-04 16:03 (utoljára módosítva: 2010-01-24 13:39)





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: 2008 a reneszánsz éve



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, tinendo által felvitt cikket is: Jön a tavasz, töltődjünk fel D vitaminnal! (Egészség, Vitaminok, kiegészítők, gyógyszerek)