Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Pünkösd és a pünkösdi népszokások

Kategória: Összes cikk » Egyéb témák » Minden más


Május legnagyobb ünnepe a pünkösd, elnevezése a görög "ötvenedik" (pentekosztész) szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Időpontja változó, május 10-e és június 13-a közé eshet.
A keresztény egyház a Szentlélek eljövetelét ünnepli e napokon, amikor is Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra.
Számos népszokás kapcsolódik hozzá pl. a "hesspávázás", "törökbasázás", "rabjárás", a Pünkösdi királyné - járás.


A pünkösd eredete:
A zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik napon a hetek ünnepét a Sabouthkort (héber nevén Sávuot, a törvényadás (tóra adásának) emléknapja és az új kenyér ünnepe), az aratás, az első gyümölcsök ünnepét.

Húsvét után az ötvenedik napon tartják, görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó ebből származik. A húsvéthoz hasonlóan egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep.
A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

Több szokás kötődik a pünkösdhöz.
Pl. a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi királynéjárás, a törökbasázás, a tavaszköszöntés, a borzakirály, a rabjárás és még sorolhatnám.
A májusfát ekkor táncolják körbe, majd döntik ki.

A pünkösdi népszokásokról röviden:

- Pünkösdi királyválasztás:
Ez a szokás a középkor óta, a 17.-18. század óta ismeretes, még egy közmondás is ismert hozzá: "Rövid, mint a pünkösdi királyság."
A pünkösdi királyi címet a pünkösdkor rendezett ügyességi verseny (leggyakrabban lovas próbatétel volt, de a versenyben szerepelt tuskócipelés, karikába dobás) nyertese vehette át. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott, különböző kiváltságokkal, mint pl. minden lakodalomra hivatalos volt, a kocsmában ingyen ihatott.

- Pünkösdi királynéjárás:
A Dunántúlra jellemző ez a szokás. 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket, aki a legkisebb és a legszebb, minden udvaron megállnak, a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítenek ki, vagy letakarják őt fátyollal, énekelnek, közben körbejárják a királynét, a végén felemelik, és termékenységvarázsló mondókákat mondanak. A mondókák végeztével a ház népétől ajándékokat kapnak.

- Pünkösdölés:
Más néven mimimamázásnak, mavagyon-járásnak is nevezik.
Hasonló szokás, mint a pünkösdi királynéjárás, de ennek adománygyűjtő szerepe van.
Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző. A gyerekek (fiatalok) énekelve, táncolva végigjárta a falut, és adományokat gyűjtött.
Három jellegzetes típusa alakult ki:
1. Nincs megkülönböztetett szereplő. A lányok a fonóház elől indulnak el ünnepi viseletben, négyes sorban, kezükben pünkösdi rózsával énekelve körbejárni a falut.
2. A játék főszereplője a pünkösdi királyné, mellette megy még 4 lány a királyné feje felé virágos kendőt tartva.
3. Egyes helyeken a menyasszony és a vőlegény voltak a főszereplők.

Egy ilyen ének (mondóka):
„Elhozta az Isten
Piros pünkösd napját.
Mi is meghordozzuk
Királyné asszonykát.
Jácintos, jácintos,
Tarka tulipános;
Hintsetek virágot
Az Isten fiának!...”

- Tavaszköszöntés:
Ez a szokás visszavezethető a római Floráliákra, amelyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt (a növényvilág és a virágok istennője, görög nevén: Khlóris= Zöldellő, Viruló. Zephyrosnak, a virágzást segítő langyos szélnek a hitvese volt) köszöntötték.
Egyes helyeken a nap kora hajnalában az ablakokba, a ház kerítés-lécei közé zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) tűznek, azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

- Törökbasázás:
Ez a szokás főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek. Ilyenkor egy kisfiút a társai felöltöztettek szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa, majd házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. A szerepjátékért cserébe pénzt és tojást kaptak.

- Borzajárás (király):
Ez a szokás is főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek.
Hasonló, mint a törökbasázás, de ott a kisfiún bodzából készített köpeny van.

- Rabjárás:
Ez a szokás főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek.
Ilyenkor a fiúk összeláncolták a lábaikat, majd így mentek végig a falun a lányok után, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.”

- Hesspávázás:
Udvarhelyszéken ma is élő pünkösdi szokás. A 10-12 éves gyerekek választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt, nyoszolyólányokat, a többiek a zászlóvivők lesznek. Ez a hesspávázó csapat kora reggel énekelve elindul (élen a királlyal, a királynéval és a királylánnyal) bejárni a falut.

- Párválasztó- és udvarló szokások:
Egyes vidékeken a legények egy szál pünkösdi rózsát csempésztek a kiválasztott lány ablakába. A lányok koszorút fontak, majd átadták a legénynek.
Mátkálás: a legény annak a lánynak aki tetszett neki egy kaláccsal és borral teli tálat küldött, ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan telerakott tálat küldött vissza.



A cikket írta: tinendo, 2009-06-01 21:03





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Szilveszteri hagyományok, szokások



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, tinendo által felvitt cikket is: Költészet napja (Minden más)