Ahogy a legtöbb weboldal az interneten, ez a webhely is cookie-kat használ, melyekre szükség van a weboldal teljes működéséhez. Weboldalunk böngészésével Ön elfogadja a cookie-k használatát. További információ
FőoldalDiéta & FitnessBabák & MamákSzex & PszichéSzépség & EgészségHobbi & OtthonEgyéb témák
CikkekNaplókFórumokTudásbázisSzavazásokKépgalériaApróhirdetések
KépeslapokReceptekKlubokJátékokFórum játékokBannereinkFacebook
Belépés | Regisztráció | Elfelejtett jelszó
 

Vitiligo - avagy a szerzett pigmenthiány

Kategóriák: Összes cikk » Szépség & egészség » Egészség


Biztos láttatok már olyan embert, akinek a kezén, arcán, lábán és még ki tudja hol, fehér foltok voltak. Talán el is gondolkodtatok, hogy vajon mi lehet vele? Milyen betegségben szenved? Ha olyan embert látunk, aki teljesen fehér, bár "látványosság", de tudjuk, hogy ő egy albínó. Tudjuk, hogy létezik ez a betegség, és esetleg még sajnáljuk is szegényt, hogy kibabrált vele a sors. Vannak olyan emberek is, akiken szintén van pár fehér foltocska, de ezeket például egy sérülés által szerzett sebhellyel szerezte, vagy valamilyen gombás betegség következtében. Ès vannak azok az emberek, akiknek egyszerűen csak úgy minden előzmény nélkül megjelennek a fehér foltok. Ezek az emberek szenvednek a szerzett pigmenthiányban avagy nemzetközi nevén vitiligo betegségben.

Nem tudni, miért alakul ki, és nincs rá jelenleg még gyógymód. Különböző feltevések vannak, de beigazolni még egyiket sem sikerült teljesen.
Van aki azt mondja, hogy örökletes betegség, mert 30%-ban megtalálható a családon belül valamelyik szülőnél is.
Az orvosok úgy vélik, hogy autoimmun betegség, vagyis a beteg immunrendszere saját maga károsítja a pigmentsejtjeit. A testünkön található színes „dolgokat“ (bőr, haj, szem, stb.) a melanin pigment mennyisége határozza meg. A melanint a melanocita sejtek termelik, amik a bör mélyebb rétegeiben vannak. Ha a feltevés igaz, akkor ezeket roncsolja egészen addig a saját védelmi rendszerünk, míg mind el nem tűnik.
Ezeket a sejteket idegeink és hormonjaink szabályozzák. Megfigyelésekre alapozzák továbbá, hogy hormon és idegi változás idézi elő a betegséget. Stresszes életmód, lelki próblémák, krónikus gyulladással járó betegség, napfény.
Léteznek különféle fény- és krémterápiák, de sajnos egyik esetben sem várható teljes, vagy igazán tartós eredmény. Sőt, van akinek egyáltalán nem hat.

Ezt a betegséget nagyon sokan nem is tekintik betegségnek, hiszen nem jár semmilyen egyéb tünettel a foltokon kívül. Viszont nem szabad alábecsülni két okból sem a vitiligót.
Az első fontos dolog, a test védelme! A melanin nagyon fontos az UV-sugarak elleni védelemben. Ha viszont ebben a betegségben szenvedünk, az adott területen nincs melanintermelés, azaz nincs a bőrnek védelme se. Ezért nagyon fontos a bőrt bekenni UV- és lehetőleg UVB-sugarak ellen is védő napkrémmel. Ezeket nem csak napozásnál kell felvinni a bőrre, hanem napfényen való tartózkodásnál is, ugyanis ez a terület pontosan a pigmentek hiánya miatt nagyon gyorsan károsodik. Előfordulhat, hogy erősebb napfényhatásra kipirosodik (leég), súlyosabb esetekben fel is hólyagosodhat (első-, másodfokú égés).
A második fontos dolog pedig a vitiligo betegek lelki problémai. A vitiligo, mint egy stigma megbélyegzi a beteget. Akaratlanul viselnie kell a testen lévő jeleket. Sokszor ez nagyon komoly lelki megpróbáltatás az ebben szenvedőknek.

A betegség a föld lakosságának 1-2%-át érinti, ami bár nem tűnik olyan soknak, mégis, ha belegondolunk rengeteg emberre kihat. A betegek nagyobb százaléka nő, és főleg 20 éves kor után kezd el igazán látványosan „kifejlődni“ a foltosodás. Előfordulhat, hogy már kisebb korban megjelenik, de ilyenkor évekig nincs változás. Olyan esetről is tudunk, ahol a páciens egyik napról a másikra foltos lett, és rövid időn belül ezek a foltok megnőttek, kiterjedtek szinte az egész testére. Sajnos a betegség olyannyira ismeretlen, hogy ebből a szempontból sem tudunk semmi biztosat. Leginkább az arcon, hónaljban, köldöknél, kézfejen, lábakon és a nemi szerv környékén található meg, de igazából bárhol lehetnek és többnyire szimmetrikusan helyezkednek el. Sokszor előfordul, hogy az érintett területeken a szőr is kifehéredik.
A szerencsésebbek megússzák pár folttal, néha csak a kézen, lábon fordul elő, de sajnos sokan vannak, akiknek az arcukon is óriási fehér foltok vannak. Az idő előrehaladottságával a fehér foltok mennyisége és mérete is nő.

Én magam is a betegek népes táborába tartozom. Nem emlékszem, hogy mikor is jelent meg az első folt. Ha jól emlékszem, apám hátán volt pár apró fehér folt, de ezt annak idején a bőrgyógyász letudta annyival, hogy vegyszerekkel dolgozik és annak a hatása. Nos valószínű, hogy azóta már máshogy vélekedne. Szüleim elváltak már lassan 15 éve és mi nem tartjuk a kapcsolatot, így nem tudom, hogy azóta neki is nagyobbak lettek-e vagy nem. Az biztos, hogy 13 évesen már nekem is megvoltak. Eleinte csak a csípőmön volt pár foltocska. Aztán jött még pár, de igazából soha nem zavart, mert ha nagyon akartam, nem látta senki. Még a strandon sem. Fogalmazzunk úgy hogy a fürdőruha eltakarta mindig mindegyiket.
Aztán teltek az évek, és a foltok nőttek. Már nem takarta teljesen, és soha nem felejtem el a sok arcot, ahogy 15 évesen végigsétálok a barátnőmmel a strandon és megbámulnak, mert kilóg a fürdőruha bugyija alól valami számukra ismeretlen fehér folt.
Persze aki nem ismeri a betegséget, az gondolkodik, hogy vajon mi is lehet az. Aztán, ha jobban végigmér, látja, hogy a csípőmön is van, a hátamon is két kisebb folt, és ha felemelem a kezem, hónaljban is lát, mind a két oldalon. Iszonyúan zavart a rengeteg fura pillantás, de megtanultam vele együtt élni. Sokszor akaratlanul is megbámulják az embert, amivel még kellemetlenebbé teszik az amúgy is kényelmetlen szituációkat. Aztán eltelt pár év, és nem változtak.
Bőrgyógyász soha nem mondott rá semmit, nem ajánlott fel semmilyen enyhítő lehetőséget. Igaz nincs is nagyon, de meg sem próbálta soha. Beletörődtem, hogy ez a sorsom. Sokszor szörnyülködve néztem én magam is, mikor egy ugyanezen betegségben szenvedő idősebb embert láttam, hogy az egész kézfeje, karja, lába, esetleg arca is teljesen fehér. Mindig megnyugtattam magam, hogy én még szerencsés vagyok.
Nos, közel 3 éve ismét elkezdtek új foltok megjelenni a testemen. A körmöm körül, az ujjaimon, és a szám mellett. Nem foglalkoztam velük, mert télen nem látszottak, a nyár meg olyan rövid.
De aztán jött a következő nyár, és újabb foltok jelentek meg. Most már zavaró helyen. A szemem körül mindkét oldalon. Igaz halványan, de úgy néztem ki, mint aki napszemüvegben napozott. A szám körül is egyre erősödött a folt, és az ujjaimon is. Aztán ismét tél, és minden eltűnt, kivéve a régi jó öreg első foltjaimat. És most ismét közeleg a jó idő. Elmentem háromszor szoláriumba és meg is lett az eredménye. Bár 3x8 percről beszélünk, elég volt ahhoz, hogy előhozza a foltokat. És jött a döbbenet, hogy idén ismét több van. És megint új helyeken.
Meglepő módon a szemem környékén nem látom őket, bár lehet, hogy ehhez több barnulás kellene, viszont helyette a szám körül alul és az államnál teljesen kifehéredtem. A kézfejem is egyre foltosabb és új foltként megjelent a mellkasomon, a két mellem között, két viszonylag nagyobb és igen erős folt. Kezdek beletörődni, hogy idővel én is olyan leszek, mint azok a nénik és bácsik, akiket anno 15-16 évesen szántam. Szoláriumba biztos, hogy többet nem megyek, de a napot nem tudom kikerülni. Hiába a napkrém, előjönnek, hisz a többi helyen lebarnulok, ha akarok, ha nem. Még ha nem is napozok direkt, járok a kisfiammal és a kutyánkkal sétálni, és nem tudom kikerülni a napfényt. Hiába sapka, krém, a kezemre csak nem húzok emiatt kesztyűt!
A lényeg, hogy elfogadtam, hogy ilyen vagyok, és nem tudok rajta változtatni.
A férjem, mikor megismerkedtünk, azt mondta, hogy ezek a foltok tesznek még különlegesebbé. Nos remélem, ezt akkor is így fogja gondolni, ha majd 30 évesen fehér lesz az arcom:) Az ismerősöknél ez már szóba sem kerül, de az idegenektől még kapok fura pillantásokat. Ezzel együtt kell élnem. Sajnos ez egy stigma, amit nem tudok eltakarni, eltüntetni, amin nem tudok változtatni. Kicsit tartok még tőle, hogy a fiamat később majd bántják, hogy az anyukája ilyen meg olyan, hiszen, mint tudjuk, a gyerekek igen gonosz kis teremtések tudnak lenni. És bár ő nem foltos és remélem nem is lesz, neki is meg kell tanulnia ezzel együtt élni, mint a férjemnek is.



A cikket írta: ndora, 2009-04-07 21:03





Ha ez tetszett, olvasd el a következő cikket is e kategóriából: Van kiút



Ha ez tetszett, olvasd el a következő, ndora által felvitt cikket is: Timo születese (Vajúdás és szülés, Szüléstörténetek)